|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - Ezer esztendő összefüggéseit kell figyelembe venni, ha a magyar nemzet történelméből a mai viszonyokra érvényes következtetéseket akarunk levonni - hangoztatta Pozsgay Imre csütörtökön délelőtt a siófoki középiskolásoknak tartott rendhagyó történelemórán. Az államminiszter az MSZP elnökségének tagja Somogyban és Baranyában járt e napon, s egy korábban elmaradt látogatását pótolva kereste fel a balatonparti város kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző és szakközépiskoláját, hogy a diákokkal magyarságunk és európaiságunk kérdéseiről beszélgessen. Felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy őseink nem szolgaként, hanem államalkotó, szuverén nemzetként csatlakoztak Európához, s e méltóságteljes viszonyt mostani visszatérésünk során is meg kell őriznünk. ,,Bekérezkedés,, helyett tanulékonyságunkkal, alkotó- és fejlődőképességünkkel bizonyíthatjuk, hogy teljes jogú tagjai vagyunk a földrész kulturális közösségének, hogy nemcsak kapni akarunk hanem - miként már számtalanszor bizonyítottuk - gyarapítani is képesek vagyunk Európát.
A látogatás második állomásán, a Kaposvárhoz közeli Gölle község
templomában Puska Ferenc római katolikus plébános e szavakkal
üdvözölte a politikust: ,,a békesség betlehemi gondolataival járjuk
végig az országunk előtt álló stációkat, s cselekedjünk együtt
azért, hogy legyen magyar feltámadás
,, Az államminiszter ezután
megkoszorúzta az első és második világháboru göllei hőseinek és
áldozatainak nemrég felavatott emlékművét, majd megtekintette Fekete
István író szülőházát. Kora délután gölle lakossága falufórumon
találkozott a politikussal. Itt elmondott beszédében főként a vidéki
Magyarország helyzetével, jövőbeni kilátásaival foglalkozott.
Egyebek közt elmondta: a jogállamiság napjainkban kialakuló
intézményeire vár az a feladat, hogy a felemelkedés útjára vezessék
a negyven éven át anyagilag, szellemileg kifosztott,
elnéptelenedésre ítélt falvakat. Ehhez a törvényes kereteket a nép
által szabadon választott - s a demokrácia szabályai szerint
ellenőrzött - Parlamentnek kell megalkotnia, míg a helyi ügyekben az
önkormányzati rendszer testesítheti meg a népfelség elvét.
(folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 20:52
|
Vissza »
|
|
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (2. rész)
|
A föld tulajdonjogának rendezését illetően kijelentette: az új
Parlament megválasztása után egy éven belül megszülethetnek azok a
törvények, amelyek a földet - akár egyéni gazdálkodás céljára, akár
szövetkezeti résztulajdonként - névreszólóan a jogos tulajdonosok
birtokába adják.
A falufórum résztvevőinek kérdéseire válaszolva az
államminiszter egyebek közt elmondta: a múlt vasárnapi népszavazás
eredményei szerint minden esély megvan arra, hogy az ország népe egy
későbbi időpontban közvetlen módon választhatja meg a köztársasági
elnököt.
Pozsgay Imre a késő délutáni órákban Baranya megyében folytatta
programját.
Az MSZP pécsi nagygyűlésén belpolitikánk időszerű kérdéseiről
beszélt Pozsgay Imre, aki ez alkalommal foglalkozott a
tömegtájékoztatás helyzetével is. Emlékeztetett arra, hogy most
éljük meg az irányított sajtó és a kijelölt valóság összes
hátrányát. Mert ami volt, az nem volt sajtószabadság, ami pedig most
van, az még nem sajtószabadság. Az egyoldalú és kiszámítható félelem
helyét a sokoldalú félelem vette át a sajtóban. A több irányú
orientálódásból még nem a független sajtó került ki győztesen. Az új
sajtótörvény és a tájékoztatásról szóló törvény, amelynek
megalkotása minden bizonnyal már az új törvényhozás feladata lesz,
sokat segíthet ennek a helyzetnek a megváltoztatásán.
A politikus kitért a rádió és a televízió felügyelő bizottsága
körül támadt vitára. Ennek a vitának a lényege az, hogy kié legyen a
rádió és a televízió - mondotta. Azt veszi észre a néző, hogy a
magánügyek a képernyőre kerültek. Egyszer az elnököt látja, máskor a
műsorigazgatót, elpanaszolják gondjukat, bajukat, mintha
magántelevízió lenne. Miről van valójában szó? Nem a kormány és az
ellenzék közötti ütközetről, ez hamis beállítás. Az ellenzéken
belüli megosztottságról van szó.
Az Ellenzéki Kerekasztal aláírt egy megállapodást, hogy a pártok
delegáltjainak felügyelete alá kell helyezni a rádiót és a
televíziót. Majd az ellenzék egyik része - az SZDSZ és a Fidesz -
úgy gondolta, hogy más módot kell alkalmazni, mégpedig úgynevezett
független kuratóriumot kell kinevezni felügyelőként. Tisztán kell
látni, hogy a felügyelő bizottság nem szakértői bizottság, hanem a
társadalomnak a pártokon keresztül gyakorolt képviselete.
(folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (3. rész)
|
Vajon hol van a világon még egy olyan intézmény, ahol a
felügyelet alatt álló dönti el, hogy ki nézhet rá az ő hatalmára? Ez
bolsevik hagyomány, sztálinista hagyomány. Úgy vélem - mondta
Pozsgay Imre -, az ellenzéknek a saját soraiban kell tisztáznia:
mitől van az, hogy egységesen elismeri a többpártrendszer
jogosultságát olyan magasztos ügyben, mint a törvények megalkotása a
Parlamentben, de olyan ,,földhözragadt,, ügyben, mint a rádió és a
televízió felügyelete, már nem képes elfogadni a többpártrendszert.
Az MSZP természetesen elismeri az esélyegyenlőséget és az
egyenlő távolságtartást a tájékoztatás nemzeti intézményeiben. Úgy
véli: ezt a pártok garantálhatják csupán, mert mádjuk van arra, hogy
egymás körmére nézzenek a nyilvánosság intézményeiben. (MTI)
1989. november 30., csütörtök 21:03
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|