Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 10.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Alapítvány munkanélkülieknek

"A munkanélküliséggel járó gondok enyhitésére az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével alapítványt létesített. A nyitott alapítvány akkor tölti be igazán szerepét, ha - anyagi lehetőségüktől függően - mind többen csatlakoznak hozzá. "
BBC, A világ minden tájáról:

A csehszlovákiai választás

" A csehszlovákiai magyar kisebbség Együttélés elnevezésű szervezete 2,8 százalékkal a hatodik helyen végzett. Az egyes pártok parlamenti mandátumainak pontos száma csak néhány nap múlva derül ki, hiszen az 5 százalékos arányt el nem ért pártok szavazatait el kell osztani a parlamentbe került pártok között. A csehszlovák televízió nem hivatalos számítógépes előrejelzése szerint a Népek Házának nevezett 150 tagú felsőházban a Polgári Fórum 87 helyet kap majd. A kommunisták 24-et, a kereszténydemokraták 20-at. "

Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (1. rész)

1989. december 1., péntek -

Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja:

Az Országgyűlés a december 18-án kezdődő ülésszakán várhatóan
dönt arról: feloszlatja-e önmagát vagy sem. A társadalom arra is
választ vár a plénumtól, hogy mikorra tűzik ki az
országgyűlésiképviselő-választásokat? Az ország jövőjét alapvetően
meghatározó próbatétel előtt áll tehát az Országgyűlés. Hiszen a
jogállamiság megteremtését, a demokrácia megvalósulását szolgáló
törvények megalkotása, s főként az alkotmány módosítása után az a
feladat vár rá, hogy elsőként alkalmazza is a legmagasabb szintű
jogszabály reá vonatkozó paragrafusait. S ez merőben új gyakorlatot
igényel.

    Az ország lakossága egymásnak homlokegyenest ellentmondó
képviselői és pártálláspontokat ismerhetett meg ezekről a
kérdésekről. A politikai pártok az utóbbi időszakban - az ország
érdekeit szem előtt tartva - egyre erőteljesebben sürgették-sürgetik
a képviselőválasztások mielőbbi kiírását. Az elmúlt napokban a
közvélemény elé tárt állásfoglalásaikból, javaslataikból kitűnik:
abban többnyire egységes az álláspontjuk, hogy a választásokat
márciusban célszerű megtartani. Kivétel talán csak a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, amely szerint korai lenne a márciusi időpont,
júniusig - a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig - a
demokratikus ellenzék erői is jobban felkészülhetnének a szavazók
előtti megmérettetésre.

    Megoszlanak viszont a vélemények abban, hogy a választások
kiírásával összefüggésben a Parlament kimondja-e a feloszlását?
Például az Országgyűlés független képviselőcsoportjának tagjai és a
történelmi pártok sem értenek egyet azzal, hogy a Parlament - bár
erre a jogi lehetősége megvan - feloszlassa önmagát. A
Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára szerint éppen azért kell a
választásokat márciusra kiírni, mert a Parlament feloszlása tavaszig
megakasztja a törvényhozást, hatalmi vákuumot hozva létre.

    Mind többen indítványozzák azt is: az Országgyűlés - egyesek
szerint még a jelenlegi, mások szerint a majdani - módosítsa az
alkotmányt úgy, hogy az államfőt mindig a nép válassza meg
közvetlenül. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli: e módosítás
szükségessé teszi azt is, hogy a köztársasági elnök jogkörét a
választás módjához igazítsák, míg a Magyar Néppárt szerint ez nem
igényli az államfő jogkörének lényeges módosítását. (folyt.köv.)


1989. december 1., péntek 13:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (2. rész)

A különféle vélemények, javaslatok sokakat elbizonytalanítottak,
hiszen arra az elmúlt négy évtizedben nem volt példa, hogy az
Országgyűlés a mandátuma lejárta előtt feloszlatta volna önmagát,
így idő előtti választásokat sem tartottak.

    Az 1949-ben elfogadott alkotmány - a Magyar Népköztársaság
alkotmánya - erre vonatkozó rendelkezései ez év októberéig voltak
érvényben. Azok szerint az Országgyűlés kimondhatta feloszlását
megbízatásának lejárta előtt is. Megbízatásának lejártától,
illetőleg feloszlásától számított 3 hónapon belül kellett az új
Országgyűlést megválasztani. A választásokat az Elnöki Tanács tűzte
ki, s ugyancsak az Elnöki Tanács hívta össze - a választásokat
követő egy hónapon belül - az új Parlament alakuló ülését.

    Miután az 1985-ben megválasztott Országgyűlés is szinte az
utolsó pillanatig évente legfeljebb négy alkalommal - tavaszi,
nyári, őszi és téli ülésszakokat tartva - ülésezett, az eddigi
gyakorlat az volt, hogy az Elnöki Tanács a mandátum lejártának
időpontjára tűzte ki a választásokat. Mivel az Országgyűlés két
ülésszaka között a plénum jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolta, a
Parlament - bár mandátuma nyár elejéig volt érvényben - végül is a
tavaszi ülésszakon nyugodtan befejezhette munkáját. A törvényhozás
folyamata ugyanis nem szakadt meg.

    Októberben azonban alapvetően módosult a köztársasági
államformát deklaráló alkotmány. Megszűnt az Elnöki Tanács, helyét -
40 év után ismét - a köztársasági elnöki intézménynek adta át.

    A módosított alkotmány szerint az Országgyűlés ugyancsak
kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. A
megbízatás lejártától, a feloszlástól vagy feloszlatástól számított
három hónapon belül kell kiírni a képviselőválasztásokat - ez a
köztársasági elnök kötelessége. A korábbi gyakorlattól eltérően
viszont a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés nem fejezi be
azonnal működését, hanem az újonnan megválasztott Parlament alakuló
üléséig - változatlan jogokkal - folytatja törvényhozói munkáját.

    Az alkotmány rendelkezéseiből fakadóan azonban, ha az
Országgyűlés a mandátumának lejárta előtt nem mondja ki feloszlását,
nem lehet kiírni márciusra a választásokat. Amennyiben kimondja
feloszlását, a köztársasági elnök köteles legkésőbb 5 nap elteltével
kiírni az országgyűlésiképviselő-választásokat. Tehát, ha a
decemberi ülésszakon a Parlament kimondja feloszlását, a
köztársasági elnök kötelessége - jelenleg Szűrös Mátyás ideiglenes
államfőé -, hogy márciusra kiírja a választásokat. (folyt.köv.)


1989. december 1., péntek 13:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)

Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a
különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása
pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a
köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági
elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az
Országgyűlést.

    A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő
szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind
pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az
újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte -
vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a
minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi
történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament
egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a
Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó
kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a
Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti
képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem
tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve -
feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont
ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a
népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a
törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat
megelőző köztársaságielnök-választást.

    Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás
módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági
elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)


1989. december 1., péntek 13:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD