|
|
 |
|
 |
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (1. rész)
|
1989. december 1., péntek -
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja:
Az Országgyűlés a december 18-án kezdődő ülésszakán várhatóan
dönt arról: feloszlatja-e önmagát vagy sem. A társadalom arra is
választ vár a plénumtól, hogy mikorra tűzik ki az
országgyűlésiképviselő-választásokat? Az ország jövőjét alapvetően
meghatározó próbatétel előtt áll tehát az Országgyűlés. Hiszen a
jogállamiság megteremtését, a demokrácia megvalósulását szolgáló
törvények megalkotása, s főként az alkotmány módosítása után az a
feladat vár rá, hogy elsőként alkalmazza is a legmagasabb szintű
jogszabály reá vonatkozó paragrafusait. S ez merőben új gyakorlatot
igényel.
Az ország lakossága egymásnak homlokegyenest ellentmondó
képviselői és pártálláspontokat ismerhetett meg ezekről a
kérdésekről. A politikai pártok az utóbbi időszakban - az ország
érdekeit szem előtt tartva - egyre erőteljesebben sürgették-sürgetik
a képviselőválasztások mielőbbi kiírását. Az elmúlt napokban a
közvélemény elé tárt állásfoglalásaikból, javaslataikból kitűnik:
abban többnyire egységes az álláspontjuk, hogy a választásokat
márciusban célszerű megtartani. Kivétel talán csak a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, amely szerint korai lenne a márciusi időpont,
júniusig - a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig - a
demokratikus ellenzék erői is jobban felkészülhetnének a szavazók
előtti megmérettetésre.
Megoszlanak viszont a vélemények abban, hogy a választások
kiírásával összefüggésben a Parlament kimondja-e a feloszlását?
Például az Országgyűlés független képviselőcsoportjának tagjai és a
történelmi pártok sem értenek egyet azzal, hogy a Parlament - bár
erre a jogi lehetősége megvan - feloszlassa önmagát. A
Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára szerint éppen azért kell a
választásokat márciusra kiírni, mert a Parlament feloszlása tavaszig
megakasztja a törvényhozást, hatalmi vákuumot hozva létre.
Mind többen indítványozzák azt is: az Országgyűlés - egyesek
szerint még a jelenlegi, mások szerint a majdani - módosítsa az
alkotmányt úgy, hogy az államfőt mindig a nép válassza meg
közvetlenül. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli: e módosítás
szükségessé teszi azt is, hogy a köztársasági elnök jogkörét a
választás módjához igazítsák, míg a Magyar Néppárt szerint ez nem
igényli az államfő jogkörének lényeges módosítását. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (2. rész)
|
A különféle vélemények, javaslatok sokakat elbizonytalanítottak,
hiszen arra az elmúlt négy évtizedben nem volt példa, hogy az
Országgyűlés a mandátuma lejárta előtt feloszlatta volna önmagát,
így idő előtti választásokat sem tartottak.
Az 1949-ben elfogadott alkotmány - a Magyar Népköztársaság
alkotmánya - erre vonatkozó rendelkezései ez év októberéig voltak
érvényben. Azok szerint az Országgyűlés kimondhatta feloszlását
megbízatásának lejárta előtt is. Megbízatásának lejártától,
illetőleg feloszlásától számított 3 hónapon belül kellett az új
Országgyűlést megválasztani. A választásokat az Elnöki Tanács tűzte
ki, s ugyancsak az Elnöki Tanács hívta össze - a választásokat
követő egy hónapon belül - az új Parlament alakuló ülését.
Miután az 1985-ben megválasztott Országgyűlés is szinte az
utolsó pillanatig évente legfeljebb négy alkalommal - tavaszi,
nyári, őszi és téli ülésszakokat tartva - ülésezett, az eddigi
gyakorlat az volt, hogy az Elnöki Tanács a mandátum lejártának
időpontjára tűzte ki a választásokat. Mivel az Országgyűlés két
ülésszaka között a plénum jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolta, a
Parlament - bár mandátuma nyár elejéig volt érvényben - végül is a
tavaszi ülésszakon nyugodtan befejezhette munkáját. A törvényhozás
folyamata ugyanis nem szakadt meg.
Októberben azonban alapvetően módosult a köztársasági
államformát deklaráló alkotmány. Megszűnt az Elnöki Tanács, helyét -
40 év után ismét - a köztársasági elnöki intézménynek adta át.
A módosított alkotmány szerint az Országgyűlés ugyancsak
kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. A
megbízatás lejártától, a feloszlástól vagy feloszlatástól számított
három hónapon belül kell kiírni a képviselőválasztásokat - ez a
köztársasági elnök kötelessége. A korábbi gyakorlattól eltérően
viszont a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés nem fejezi be
azonnal működését, hanem az újonnan megválasztott Parlament alakuló
üléséig - változatlan jogokkal - folytatja törvényhozói munkáját.
Az alkotmány rendelkezéseiből fakadóan azonban, ha az
Országgyűlés a mandátumának lejárta előtt nem mondja ki feloszlását,
nem lehet kiírni márciusra a választásokat. Amennyiben kimondja
feloszlását, a köztársasági elnök köteles legkésőbb 5 nap elteltével
kiírni az országgyűlésiképviselő-választásokat. Tehát, ha a
decemberi ülésszakon a Parlament kimondja feloszlását, a
köztársasági elnök kötelessége - jelenleg Szűrös Mátyás ideiglenes
államfőé -, hogy márciusra kiírja a választásokat. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a
különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása
pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a
köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági
elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az
Országgyűlést.
A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő
szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind
pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az
újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte -
vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a
minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi
történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament
egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a
Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó
kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a
Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti
képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem
tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve -
feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont
ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a
népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a
törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat
megelőző köztársaságielnök-választást.
Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás
módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági
elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|