Rendszerváltás és az MTI

	Ellenzékbe vonul az MSZP?
------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Telefonon felhívtam Ágh Attila politológust, az MSZP vezetőségének tagját, akitől azt kérdeztem: vajon a népszavazás nem jelent-e visszaesést Pozsgay Imre népszerűségét illetően? - Szerintem a pillanatnyi megítélések félrevezetőek. Pozsgay Imrének lehet hogy átmenetileg csökkentek az esélyei, de még mindig olyan nagy előnye van a többi lehetséges elnökjelölttel szemben akár a parlamenti, akár a közvetlen népszavazásos formában, hogy még mindig messze ő a legvalószínűbb elnökjelölt. Utalnék arra is, hogy az SZDSZ sem zárta ki azt, hogy esetleg népszavazásos formára kerül sor, ahol kétségtelenül Pozsgay előnye lényegesen nagyobb, mint egy parlamenti választásnál, lévén a parlamenti választás közvetlenül tükrözi majd az újonnan megválasztott parlament párt-megoszlását, míg a népszavazás egy közvetlen népszerűségi versenyt jelent. - A népszavazásra visszautalva: úgy gondolja Ön, hogy egyfajta morális indíték vezette az ellenzéki csoportosulást abban, hogy kérte ennek a népszavazásnak a kiírását? - Nem, semmiképpen sem. Ezek a koalícióba tömörült kis pártok küzdenek a fennmaradásukért, a négy százalék fölé kerülésért, küzdenek az elismertetésért és ezért próbálnak olyan ügyeket találni, amelyben támogatást, netán konszenzust találnak a magyar választópolgárok körében. Egy ilyen konszenzus volt az a három pont, aminek tekintetében meghirdették a népszavazást, és ehhez adódott hozzá a negyeik, aminek tekintetében nyilvánvalóan nincs konszenzus a magyar választópolgárok körében. Tehát itt egy nagyon jó árukapcsolással élt ez a négy szervezet, különösen az SZDSZ. (folyt.) 1989. november 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ellenzékbe vonul az MSZP? - 1. folyt.
- Nem gondolja azt, hogy a jelenlegi magyar parlament befolyásolta ennek a népszavazásnak a kimenetelét azzal, ahogy megfogalmazta a feltett kérdéseket? - Én nem hinném, hogy lényegesen befolyásolta volna a magyar parlament. Itt eleve az alapvető probléma az, hogy a négy kérdés összekapcsolása egy szavazássá, vagy akár egy aláírásgyűjtéshez szerintem eleve zavaró, és nem hiszem, hogy ez Angliában, vagy akár Nyugat-Németországban ilyen módon megvalósítható lett volna, hogy népszavazásra aláírásokat gyűjtsenek négy teljesen különböző jellegű és különböző jogállású kérdésben. - Ezek után Ön hogy látja az elnökválasztás, illetve a parlament tagjainak megválasztásának kérdését? Úgy tűnik, hogy az ellenzék bizonyos támogatásra lelt a lakosság körében, és az MSZP-nek a jövőben azzal kell számolnia, hogy kisebbségbe szorul... - Én nem használnám ezt a kifejezést, hogy ellenzék. Október eleje óta, mióta az állampárt lebontása megtörtént, egy egységes kategóriát használni a többi pártra, ezt éppen a népszavazás mutatta meg, vagy az MDF legutóbbi, tehát mai, tegnapi nyilatkozatai, hogy ennek az egységes kategóriának a használata értelmét vesztette. Lényegesen nagyobb ellentétek és néha indulatok feszülnek az ellenzéknek nevezhető pártok különböző csoportosulásai között, mint az MSZP és ezen ellenzékinek nevezett csoportosulás egyes tagjai között. (folyt.) 1989. november 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ellenzékbe vonul az MSZP? - 2. folyt.
Tehát mostmár meghaladtunk egyfajta ellentétet, és egy újfajta ellentét van kibontakozva a szemünk előtt. Tehát egészen nyilvánvaló, hogy az MDF-nek a sikere, szereplése egy újfajta ellentétet váltott ki az ellenzék többi csoportosulásából. Egy újfajta versengés kezdődött meg, amelyben minden párt már magán, a négypárti koalíción belül is a saját identitását, a saját szavazóit, a saját aktraktivitását keresi a választák körében, tehát énszerintem azok a régi tipusú kérdésfelvetések, hogy az ellenzéknek milyen a lehetősége, vagy kerül-e az MSZP kisebbségbe, ezek Magyarországon már elavult, régi tipusú kérdések. - Ön ebben a helyzetben úgy látja, hogy az MDF leszakadt az ellenzék egy másik csoportjáról, és nem lát valós veszélyt abban, hogy végül is valahol az MDF-el kell szembenézni az MSZP-nek? - Egyáltalán, hogyha az ellenzék kategóriáját használjuk, akkor nem is két csoportra szakadt az ellenzék, hanem eleve az ellenzék jelentette az ellenzék ellenzékeként fellépő kis pártok sokaságát, több tucat ilyen kis párt sokaságát, és a nagyobb pártokat. Most a nagyobb pártok csoportja legalább három-négy csoportra robbant szét: az MDF az egyik, a négy kispárti koalíció a másik és amellett megjelentek kis- és középpártok is, amelyek egyikhez sem tartoznak. Gondolok itt a Magyar Néppártra, a Kereszténydemokrata Néppártra és másokra. Ezért mondtam, hogy az ellenzék gyűjtőneve már ebből a szempontból nem használható. (folyt.) 1989. november 28., kedd
Vissza »

	- Ellenzékbe vonul az MSZP? - 3. folyt.
A nagy kérdése a tavaszi választásnak az, hogy a két igazán nagy pártnak, tehát az MDF-nek és az MSZP-nek hogyan alakul a választótábora és milyen lesz a viszonyuk egymáshoz. Nekem ugyanis az a véleményem, hogy ebben a gazdasági válságban egyetlen párt sem vállalhatja egyedül, vagy kis pártok koalíciójából azt az óriási terhet, amit a válságkezelés jelent, tehát az új kormány eleve nagykoalíciós alapon kell megalakuljon ahhoz, hogy a nemzet elé léphessen a válságkezelés terhével. +++ 1989. november 28., kedd
Vissza »