Rendszerváltás és az MTI

	Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák. A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani. Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük szerint csak az új Országgyűlés hozhat. A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló tényező lett volna. (folyt.köv.) 1989. november 28., kedd 17:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (2. rész)
Az átmenetről szóló tárgyalásokat végül is a mostani referendummal a nép fejezte be - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. Nem csekély a népszavazás anyagi haszna sem - folytatta. - Sikerült megtakarítani az elnökválasztás tetemes költségeit. További megtakarítást eredményezett volna, ha a címer kérdéséről is november 26-án döntött volna a nép. Ezt azonban az Országgyűlés manővere, miszerint a címerről történő döntést nem a már elrendelt referendummal, hanem a bizonytalan elnökválasztással kötötte össze, megakadályozta. Az SZDSZ szerint ebben a kérdésben a jelenlegi Parlamentnek korrigálnia kell hibás döntését. Célszerűnek tűnik, hogy a címerrel kapcsolatos népszavazás kiírását a jelenlegi Országgyűlés az újra ruházza át. Végezetül a népszavazás eredményének könyvelhető el az is, hogy hozzájárult a szavazási gépezet finomításához, a technika kipróbálásához. A referendum legnagyobb haszna pedig az, hogy lehetőséget ad a gazdasági csőd felszámolásának mihamarabbi megkezdésére, hiszen ez irányban csak az új Parlament, illetve az új Országgyűlésnek alárendelt kormány tehet hathatós lépéseket - vélekedett az SZDSZ ügyvivője. Arra a kérdésre, hogy nem okoz-e hatalmi vákuumot az államfőválasztás elhalasztása a parlamenti választásokat követő időszakra, kifejtette: az országnak Szűrös Mátyás személyében van ideiglenes köztársasági elnöke, aki képes az átmeneti időszakban ellátni a szükséges feladatokat. Mint mondta, nem tart attól, hogy az államfő megválasztásának elhalasztása miatt a külföld bizonytalanná válik. Nagy baj lenne ugyanis azt hinni - hangsúlyozta Haraszti Miklós -, hogy egyetlen személyen múlik a demokratikus átalakulás. Jóval erősebb és nagyobb garancia az, hogy a nép aktív és hajlandó kiállni a demokrácia mellett. (MTI) 1989. november 28., kedd 18:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »