|
|
 |
|
 |
- Választási törvénytervezet - 1. folyt.
|
Ez után a bevezető után röviden had válaszoljak a kérdésedre -
nem részletesen, mert erre később lesz módunk gondolom. Az az
érzésem, hogy mind a két célt szolgálja, tehát azt a célt is
szolgálja, hogy a pártok számát korlátozza, méghozzá drasztikusan és
- hogy úgy mondjam - brutálisan, antidemokratikus módon. Azonkívül
arra is szolgál, hogy bizonyos hatalmi struktúrákat nem átmentsen,
hanem létrehozzon. Nem a régi hatalmi struktúrát fogják átmenteni,
hanem egy elképzelt újat fognak a választások útján létrehozni.
Olyan választások útján, amelyek szabályait úgy szerkesztették meg,
hogy pontosan azt a struktúrát hozza létre, amelyet kívánnak.
- Péter László?
- Én úgy látom, hogy az egyeztető konferencián elfogadott
határozat mégiscsak a párt, a társadalmi szervezetek és az ellenzék
különböző pártjainak megegyezése, és ha egy megegyezés alapján
született, alapelveken alapuló törvényt a parlament elfogad, az
bezzeg mégiscsak jobb lenne, mintha a jelenlegi parlament a
pártutasításon alapuló tagjainak a többségével dolgozna ki
valamilyen rendszert. Szerintem az, ami itt alapelveiben ma már
valamennyire világosan látható, az sokkal jobb - éppen azért, mert
egy pártközi megegyezésen alapul -, mint bármi, amit ez a parlament
produkálhatott volna.
Tehát én osztom Krassó Györgynek a bevezetőben elmondott
aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy erről már mint törvényről
beszélnek. Persze, hogy ez még nem törvény - de hát tudjuk, hogy az
adott körülmények között ez egy jobb megoldás, hogy ezt egy
pártkonferencia valamilyen módon, megegyezés alapján határozta el,
mintha a parlamentre hagyják.
Ami a kérdést illeti, hogy a kisebb pártok hogyan
szerepelhetnek, hát itt tényleg baj van. Én a legnagyobb bajt abban
látom, hogy ahhoz, hogy valaki jelöltesse magát, ahhoz 750 ajánlást
kell összegyűjtsön. Ezt én nagyon magasnak tartom. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|