|
|
 |
|
 |
Kohl - pohárköszöntő (2.rész)
|
Kohl emlékeztett arra, hogy idén lesz ötven esztendeje a második
világháború kirobbantásának, a Lengyelország elleni agressziónak.
Ezt a támadást - mondotta a német-szovjet meg nem támadási
szerződésre, illetőleg az úgynevezett tikos záradékra utalva - egy
szégyenletes paktum előzte meg, amellyel immáron negyedszer
osztották fel az országot. Mi németek tudatában vagyunk annak, hogy
német kezek a németség nevében mennyi halált osztogattak, mennyi
pusztulást, szenvedést és nyomorúságot okoztak, és hogy ezt a
háborút valamivel később rázúdították a Szovjetunió népeire is -
jelentette ki.
Megemlítette, hogy sok német is ártatlanul pusztult el, és sokan
szörnyű szenvedéseken mentek át, több mint 10 millió elűzött és
menekült vesztette el hazáját. A németek együvétartozása a hazájuk
és a régi főváros, Berlin megosztottsága ellenére is töretlen. A
németek nyílt sebnek érzik ezt a változatlan megosztottságot -
mondotta.
Kohl, felidézve a most negyvenéves NSZK alaptörvényét,
kifejtette, hogy ebben az alkotmányban a nép kinyilvánította az
önrendelkezésre és az egység elérésére irányuló akaratát, azt, hogy
az egyszer majd egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgálhassa a
világbékét. A kancellár ismét hitet tett a NATO és az Európai
Közösség (EK) értékei mellett, hangoztatva, hogy az NSZK nem adja
fel az irántuk való kötelezettségeit. Ugyanakkor azt is tisztázta,
hogy az EK-t nem tekinti azonosnak egész Európával, s ezért különös
elkötelezettséggel munkálkodik az európai biztonság és együttműködés
megszilárdításán.
Hazája céljaként olyan tartós, szilárd és igazságos európai
békerendszert vázolt fel, amelyben szavatolt a szabadság, az emberi
jogok, a népek önrendelkezése, felszámolják a mesterséges
megosztottságokat, lerombolják az olyan visszataszító jelképeket,
mint amilyen a berlini fal, s amelyben ismét megtestesülhet egész
Európa történelmi, kulturális és emberi egységében.
A bécsi utóértekezlet záródokumentuma új utakat jelölt ki az
emberi jogok, a szabad mozgás és a kisebbségek védelme tekintetében.
Az NSZK ehhez az összeurópai folyamathoz kíván hozzájárulni azzal,
hogy elmélyíti jószomszédi kapcsolatait keleti és délkeleti
szomszédaival. Ebben központi szerepet tölt be a Szovjetunióhoz
fűződő visszony, s a jó nyugatnémet-szovjet kapcsolatok központi
jelentőségűek általánosságban is a kelet-nyugati viszony
szempontjából - mondotta. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|