|
|
 |
|
 |
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (1.rész)
|
Bonn, 1989. április 14. péntek (MTI-tud) - Az MSZMP Központi Bizottságának kibővítése és a Politikai Bizottság átalakítása azokat a magyar politikusokat erősíti, akik lehetőleg minél messzebb óhajtják előbbre vinni a reformokat. Így foglalja össze pénteki számában magyarországi helyzetelemzését a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újság a KB-ülést a kommunista vezetés megmentésére irányuló sürgős politikai műtéti beavatkozáshoz hasonlítja.
Berecz János PB-ből való távozásának okát a befolyásos újság
abban véli megtalálni: a magyar pártpolitikus a sokáig hivatalban
lévő funkcionáriusok ismert módszereként maga is felpanaszolta ugyan
a közelmúlt mulasztásait, ám az ezekért való felelősséget névtelen
hatalmaknak tulajdonította, s a velük szembeni éles bírálatot mint
becsületes, jószándékú emberek sértegetését visszautasította.
,,Hogyan lesznek kommunisták reformerek,, - a Frankfurter
Allgeimene Zeitung egyik kiadója ezzel a címmel vezércikket is írt
Magyarországról. A szerző, Johann Gregor Reissmüller több tényező
együttesére vezeti vissza a kelet-európai, így a magyar vezetők
gondolkodásának módosulását. A konzervativ publicista ilyen
tényezőnek tartja a hatalom esetleges elvesztése miatt érzett
aggodalmát, a nép támogatásának megszerzésére irányuló törekvést,
nemkülönben a csalódottságot amiatt, hogy a messzi távolba tüntek a
párt gazdasági-civilizációs céljai. Többjüket pedig az a gyötrő
kérdés foglalkoztatta, hogy mi adja meg a pártnak a legitimitást, ki
ruházta fel a Politikai Bizottságot olyan hatalommal, amely végül is
a mostani problémák okozója lett - így a frankfurti lap kiadója. A
cikk szerzője visszautal a Lakiteleki találkozóra, amelyet
történelmi jelentőségűnek minősít, s amelyen Pozsgay Imre, az akkor
még a párt által alapított hazafias Népfront Országos Tanácsának
főtitkára elébe ment a magyar íróknak. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 16:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (2. rész)
|
A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális napilap pénteki
hírmagyarázata szerint a KB-ülés eredményeként Magyarországon
immáron a reformerek lettek a hangadók, es íly módon Grósz Károly
főtitkár is megszilárdította vezetői tisztségét.
A PB-ből távozó Berecz János - írja - nem tartozott a dogmatikus
magyar politikusok közé, sőt még a gazdasági és a politikai
reformokat is pártfogolta. Egy bizonyos ponton azonban már nem
tudott túllépni, s korábban éppen ő volt az, aki megdorgálta a
tájékoztatási eszközöket, amiért ellenzéki erők számára fórumot
biztosítottak.
A Die Welt Berecz János PB-taggá váló újraválasztásának
elmaradását részben annak tulajdonítja, hogy a KB-titkár a Kádár
János volt főtitkár nevével fémjelzett korszak végső szakaszában
tengelyt akasztott a magyar értelmiséggel. Másfelől - véli a bonni
kormánykoalíciót vezető uniopártokhoz közel állónak számító újság -
Berecz János az 1956-os népfelkelés 30. évforulójára is megjelentett
könyvével túlságosan elkötelezte magát az események korábbi
értékelése mellett. Most, hogy Nagy Imre földi maradványait
ünnepélyes gyásszal fogják eltemetni, nyilvánvalóan kicsúszott a
politikai talaj az említett könyv szerzője alól, bár kétségtelen:
nem sokkal később feltehetően sajnálta már a munka megjelentetését,
és az értelmiséggel történt összecsapást.
A Stuttgarter Zeitung, a Magyarországgal szoros kapcsolatokat
ápoló Baden-Württemberg tartomány vezető politikai napilapja a
magyar reformerek áttörésének nevezi a budapesti személyi
változásokat. Az újság úgy véli, hogy a magyarok túlnyomó többsége
az 1956-os események jellegéről megkezdődött vitában elsősorban a
magyarországi társadalmi előrelépés hívei és a folyamat hátráltatói
között látja a választóvizet. A lap ezért dícséri Grósz Károly
pártfőtitkár taktikai érzékét, amely megnyilvánult a PB-ből távozó
politikusok kiválasztásában is.+++
1989. április 14., péntek 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|