|
|
|
|
Folytatódott az Országos Egyetemi Fórum - Pozsgay Imre előadása (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A jelenlegi válsághelyzet megoldása szempontjából legalább olyan fontos az MSZMP megújulása, mint a politikai pluralizmus kiépülése - mondotta Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki csütörtökön, az Országos Egyetemi Fórum tanácskozásának második napján tartott előadást időszerű társadalmi és politikai kérdésekről az ELTE aulájában.
Az MSZMP szerepéről szólva a továbbiakban kifejtette: a válság elkerülhetetlenné tette a felismerést a párt számára, miszerint a sztálini modellből következő hatalomféltő reflex politikai vereséghez vezethet. Hozzátete: az új pártok és mozgalmak mellett a társadalomnak szüksége van egy erős MSZMP-re, hiszen egy önmaga és identitása tisztázásáig eljutó MSZMP nélkül nem képzelhető el a kiegyezés. Az elengedhetetlen belső szervezeti megújulásról megállapította: az elképzelhetetlen anélkül, hogy markánsan ne jelenhessenek meg az áramlatok, ha kell, a platformok, a párton belül. A válsághelyzet megoldásának különböző módozatait kereső új politikai szerveződések megjelenését Pozsgay Imre egyértelműen pozitív fejleményként értékelte, majd - mintegy magyarázatképpen - hozzáfűzte: a társadalmi és politikai viszonyok teljes újragondolása nem kapcsolódhat össze egyetlen párt kezdeményező szerepével. A politikai pluralizmus szükségességét azzal a megjegyzésével is aláhúzta, hogy akár valamiféle társadalmi lázadást is előidézhet, ha nem történik meg a politikai tagolódás. E politikai tagolódást értékelve Pozsgay Imre rámutatott: illúzió lenne azt gondolni, hogy e folyamat már lezárult, hiszen - mint kifejtette - az állampolgári szuverenitás és önrendelkezés feltételei még nem teremtődtek meg, s a társadalmi környezetet még erősen meghatározza a sztálini szerkezet. A válsághelyzet következtében a legitimációt is újra kell alkotni - mondotta Pozsgay Imre, s ennek hátterére rávilágítva megjegyezte: a társadalom most bizonyos mértékig szünetelteti együttműködését a hatalommal, s egy ilyen helyzetben a hatalom legelőzékenyebb politikai magatartását is bizalmatlanság fogadja. E legitimációs válságot engedményekkel nem, csak politikai együttműködéssel lehet meghaladni, s erre megoldást csak a politikai pluralizmus jelenthet - mondotta befejezésül Pozsgay Imre. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országos Egyetemi Fórum (2. rész)
|
A tanácskozás vitával folytatódott: a Rektori Konferenciának a felsőoktatás reformjára vonatkozó előterjeszéseit egészítették ki hozzászólásaikkal a küldöttek. A tanácskozás két napjának mérlege alapján a legfontosabbnak az egyetemi autonómia megteremtését tartották a jelenlévők, beleértve ebbe a tanszabadságot is. Az elképzelések szerint ez utóbbi nem csupán a törzsanyagra épülő széles körű fakultációt jelenti, hanem azt is, hogy az egyetemek - a minisztérium befolyása nélkül - maguk dönthetnek arról, milyen szerkezetben, milyen tantárgyakat oktatnak. Ugyancsak az egyik legtöbbször hangoztatott követelés volt, hogy az egyetemek kapjanak jogot a tudományos minősítésre, s ezzel együtt legyen nagyobb szerepük a tudományos alapkutatásban. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy elodázhatatlan feladat a felsőoktatási intézmények elavult eszközállományának megújítása, s többen úgy vélekedtek: az ehhez szükséges pénzalapról, illetve a felsőoktatás teljes költségvetéséről közvetlenül a parlament határozzon. Az írásos előterjesztések, illetve a javaslatok, vélemények nyomán született állásfoglalást a jövő héten öntik végleges formába, hogy az Országos Egyetemi Fórum dokumentumával a kormányzat is megismerkedjék. A kétnapos tanácskozás a Rektori Konferencia elnökének újjáválasztásával zárult. A magyarországi egyetemek vezetőit tömörítő testület elnökéül Kovács Ferencet, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát választották meg a fórum küldöttei. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 16:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|