|
|
 |
|
 |
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (1. rész)
|
1989. március 29., szerda - Grósz Károly főtitkár elnökletével szerdán reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. A Jászai Mari téri székházba összehívott ülésen tanácskozási joggal részt vettek az állandó meghívottak, továbbá a központi sajtó vezetői, illetve a napirend előkészítésében résztvevők. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd bejelentette: Kádár János, az MSZMP elnöke egészségi okból nem vesz részt a tanácskozáson. Ezután a KB döntött az ülés napirendjéről.
1./ A politikai nyilvánosság fejlesztése és a tájékoztatási
törvény alapelvei; állásfoglalás-tervezet a párt sajtópolitikájának
elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. Előadó: Berecz János.
2./ Jelentés a politikai rendszer reformja párton belüli
vitájának tapasztalatairól. Előadó: Lukács János.
3./ Tájékoztató a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről.
Előadó: Lukács János.
4. Különfélék, személyi kérdések.
(folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (2. rész)
|
Még napirend előtt Grósz Károly tájékoztatta a Központi
Bizottságot két, közelmúltban folytatott megbeszéléséről.
A főtitkár március 23-24-én a Szovjetunióba látogatott, s a
Mihail Gorbacsovval létrejött, nagyon szívélyes, őszinte, elvtársi
találkozót hasznosnak, eredményesnek ítélte, amely tovább erősítette
a két párt közötti bizalmat és megértést. A tárgyalásokon is
kifejeződött: a Szovjetuniónak érdeke, hogy Magyarország a
szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás
megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg gondjait,
s a problémákra politikai eszközökkel keressen megoldást. A
Szovjetunióban megértéssel fogadják belpolitikai elképzeléseinket,
közöttük a többpártrendszer kialakítását is, azonban Mihail
Gorbacsov úgy ítélte meg: nem lehet általános és végleges ítéletet
mondani az egy- és a többpártrendszer vonatkozásában. Az a lényeg,
hogy a demokratikus mechanizmusok működjenek, az emberek részt
vegyenek a döntések előkészítésében, azok végrehajtásának
ellenőrzésében, hogy a demokrácia hassa át minden politikai
intézmény tevékenységét. A módszer minden nép, minden párt saját
ügye. Az SZKP KB főtitkára egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb
feladat az MSZMP megszilárditása, egységének és cselekvőképességének
megteremtése. Elmondotta: az SZKP célja az, hogy az átalakítás útját
körültekintően, de határozottan folytassa, más alternatívát nem
látnak.
A találkozón kitűnt: a két párt egyetért a nemzetközi élet fő
kérdéseinek megítélésében; a Varsói Szerződés rendszere
korszerűsítésének, a belső demokratizmus erősítésének
szükségességében. Azonosan itélték meg azt is, hogy a mai viszonyok
között nincs realitása a semlegességnek, de mindkét ország a katonai
tömbök egyidejű felszámolására törekszik.
Mihail Gorbacsov 1956 és 1968 történelmi tapasztalatait elemezve
elmondta: ma maximálisan szavatolni kell, hogy a szocialista
országok belső ügyeinek megoldásánál ne kerüljön sor külső erő
alkalmazására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szövetségese minden, a
KGST reformjára irányuló magyar javaslatnak. Véleménye szerint is a
nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet az út a közösség
korszerűsítéséhez, s a cél intenzív kapcsolódásunk az európai és a
világgazdasági rendszerekhez. A főtitkárok úgy ítélték meg: a
találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erősítéséhez, s
ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejlesztéséhez más
területeken is. Grósz Károly tájékoztatójában arról is szólt, hogy a
Szovjetunióban ígéretet kapott arra: a magyar szakemberek
kutatásaikhoz betekinthetnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos,
ott őrzött dokumentumokba. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 12:47
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (3. rész)
|
Grósz Károly a Jasszer Arafattal, a Palesztínai Felszabadítási
Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökével március 16-17-én
folytatott megbeszéléséről adott tájékoztatójában rámutatott: a
meghívással a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálni
kívántuk változatlan szolidaritásunkat a palesztín nép harcával.
Jasszer Arafat nagyra értékelte a népe ügyével kapcsolatos
következetes magyar álláspontot, a magyar nép szolidaritását. Grósz
Károly hangsúlyozta: a megbeszélések tanúsága szerint is pozitív
változás megy végbe a PFSZ álláspontjában, tevékenységét ma az
enyhülés követelményei határozzák meg. A mozgalom vezetőjének
meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültségeket csak politikai
eszközökkel lehet megoldani.
Az MSZMP főtitkára kifejezésre juttatta, hogy hazánk a
közel-keleti rendezést egyetemes érdeknek tekinti, s az MSZMP és a
Magyar Népköztársaság ebben együtt kíván működni a világ haladó
erőivel. A közel-keleti válság rendezésének megítélésében
Magyarország és a PFSZ álláspontja azonos. A főtitkár tájékoztatta a
vendéget arról, hogy hazánk rövidesen tárgyalásokat kezd Izraellel a
diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, hangsúlyozva, hogy a
rendezés nem barátaink ellen irányul, hanem érdekükben történik.
Válaszában a PFSZ elnöke kifejtette: az érvelést tudomásul vette, a
kérdést belügynek tekinti. Hozzátette: e lépés egyes arab államok
részéről ellenérzést válthat ki.
A két tájékoztatóhoz kapcsolódva Kállai Gyula felvetette, hogy a
március 15-ei demonstrációkon több szovjet- és kommunistaellenes, a
szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhangzott.
Javasolta: határolja el magát a testület e megnyilvánulásoktól,
kifejezésre juttatva azt is, hogy alapvető viszonyunk a
Szovjetunióhoz nem változott meg, továbbra is a magyar-szovjet
barátság erősítésére törekszünk.
Szűrös Mátyás sajnálattal állapította meg, hogy a magas szintű
magyar-szovjet tárgyalásokon nem volt szó a magyar-román viszonyról,
Románia magatartásáról. Véleménye szerint napjainkban szükséges,
hogy e kérdésről szót váltsanak a vezetők. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:50
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (4. rész)
|
A PFSZ elnökével folytatott megbeszélések értékelésével
kapcsolatban helyesebbnek ítélte azt a megfogalmazást, hogy
nézeteink nagymértékben közeledtek a közel-keleti kérdés
megítélésében. Kifejtette azt is - Kállai Gyula felvetésére reagálva
-, hogy nem kellene összefüggésbe hozni a magyar-szovjet viszonyt
március 15-ével.
Grósz Károly az észrevételekre válaszolva leszögezte: állást
kell foglalni a március 15-ei demonstráción tapasztaltakban, azonban
egy később megtárgyalandó napirend kapcsán. Azt is elmondta, hogy a
Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszéléseken szóba került a
romániai helyzet is, ám nem a hivatalos tárgyalások keretében.
Végezetül újból megerősítette: a Jasszer Arafattal lefolytatott
eszmecserén nem tapasztalt véleménykülönbséget. Hozzátette: a
gyakorlat majd megmutatja, hol van azonosság és különbség.
A tájékoztatót a testület tudomásul vette; ezután megkezdődött
az első napirend tárgyalása: Berecz János tartotta meg előadói
beszédét. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 12:54
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (5. rész)
|
- Nehéz ma eligazodni azoknak, akik megkísérlik figyelemmel
követni a magyar politikai nyilvánosságban zajló folyamatokat. A
tárgyilagos szemlélő egyidejűleg tapasztalhatja a demokratizálódás
kétségbe vonhatatlan előrehaladását és olyan, olykor anarchikus
jelenségeket is, amelyek már nem hasonlítanak ugyan a régi
gondolatvezérléses állapotokra, de még távol vannak attól, amit a
társadalom demokratikus rendjének lehet nevezni - mondotta
bevezetőben a Központi Bizottság titkára.
- A régi rendből az új felé tartó társadalomnak
elkerülhetetlenül végig kell járnia azt az útszakaszt is, amelyben a
korábbi szisztémák már, s a kialakítandók még nem működnek -
folytatta előadói beszédét. - Az MSZMP-nek ma olyan helyzetben kell
állást foglalnia a politikai nyilvánosság kérdésében, amikor
változik a határ a türelem és a sodródás között, miközben máris
vannak türelmüket vesztettek, akik az erő alkalmazásával akarják
mindazt megoldani, amit csak értelemmel, következetesen higgadt,
elvi politikával lehet tartósan, nagyobb megrázkódtatások nélkül
elrendezni.
A politikai nyilvánosság gyors ütemű kibővülése a demokratikus
politikai rendszer kiépülésének egyik fontos előfeltétele és
következménye. A politikai rendszer átalakítására irányuló
törekvéseink ezért természetesen kapcsolódnak össze a politikai
nyilvánosság funkcióiról vallott felfogásunk megújulásával.
- Az 1988. májusi pártértekezlet óta áttörés ment végbe a
politikai nyilvánosság fejlődése terén. Ma a politikai nyilvánosság
szélesebb, fejlettebb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor.
Ugyanakkor a nyilvánosság szerkezetét, működését tekintve ma is
átmeneti helyzetben vagyunk.
Az átmenet lényege, hogy a nyilvánosság következetes kiépülése
csak a politikai döntési rendszer mélyreható átalakulásával
valósulhat meg. A politikai döntési rendszer átalakítása azonban
hosszabb folyamat, több évet fog át. Ma még az elért eredmények
ellenére sincs áttörés a politikai döntési mechanizmusban, hiszen ez
jelentős részben az alkotmány újraalkotását követő intézményi
átrendeződéshez kapcsolódik.
Ebben a helyzetben a nyilvánosság működésében kikerülhetetlen
ellentmondások jelentkeznek. Megteremtődött a lehetőség a különböző
érdektörekvések nyilvános megfogalmazásához, de továbbra sincs
megfelelő alap az egyes nézetek, vélemények szerepének, befolyásának
megítélésével kapcsolatban. Különösen bizonytalan és ellentmondásos
annak megismerése, hogy a széles közvéleményben milyen súllyal,
hatással jelennek meg e nézetek. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:56
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (6. rész)
|
Jellemző például, hogy tulajdonképpen eldönthetetlen az a vita,
hogy a különböző mozgalmak tényleges szerepüknek, súlyuknak
megfelelően jelennek-e meg a tömegkommunikációban. Tény, hogy a
létrejött új szervezetek létszáma viszonylag kicsi, a politikai
érdekek, nézetek, vélemények súlya azonban nem a szervezeti
létszámhoz kötődik. Elsősorban ahhoz, milyen társadalmi támogatásra
találnak, és hogyan vesznek részt a politikai döntési folyamatban,
vagy hogyan kapcsolódnak ahhoz.
Egyelőre a különböző társadalmi-politikai mozgalmak viszonylag
kialakulatlanok, s nincs egyértelmű helyük a politikai folyamatokban
sem. Ilyenkor lehet érveket találni amellett, hogy az új szervezetek
aránytalanul nagy nyilvánossághoz jutnak, de amellett is, hogy
nyilvánosságuk nem kielégítő. Ez az állapot nem is változhat meg
mindaddig, amíg a politikai intézmények és játékszabályok meg nem
szilárdulnak, és ezzel nem jönnek létre szilárd kapaszkodók a
nyilvánosság szerveződéséhez. Ebben a helyzetben fordulhat elő, hogy
kis létszámú szerveződések esetenként ugyanolyan nyilvánosságot
kaphatnak, mint több ezres tagságot számláló mozgalmak, vagy mint
éppen a kormányzó pártként működő MSZMP. Ez a magyarázata annak is,
hogy a tisztességes szándékú érdektörekvések mellett a
nyilvánosságban táguló teret kaphatnak sanda szándékok, rágalmak,
leegyszerűsítő egyoldalúságok és köpönyegforgatók, az etikai,
ízlésbeli normákat megsértők is. A sajtó kritikai feltáró
funkcióinak egyoldalúságai eredményezik, hogy ma nem ritkán a
nyilvánosság előtt hurcolnak meg embereket, olykor félmondatokból
fabrikálnak ügyeket, s még nem működik az a törvényi mechanizmus,
amely megvédené őket személyiségi jogaikban.
- A nyilvánosság valamennyi szintjén, így a tájékoztatásban, a
sajtóban is a mi viszonyaink között akkor lehet tartós és érdemi az
elmozdulás, a folyamatok akkor kezelhetőek, ha törvény által
biztosított a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság, ha világosak
és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, korlátai és a
jogsértésekkel járó következmények is.
Minden jogállamban a törvény határozza meg a társadalmi működés
alapszabályait, e törvények azonban mindenkor tükrözik a kormányzó
pártok politikai akaratát is. A Központi Bizottság elé azért
terjesztettük a tájékoztatási törvény politikai irányelveit, hogy
ezt a politikai akaratot kifejezve adjon előzetes útmutatást a
törvény megszövegezéséhez. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:59
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (7. rész)
|
- Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos
pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy
ítéli, hogy a törvény ez év második felében a Parlament elé
terjeszthető - mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára.
- Ebben a törvényben minden pártnak, szervezetnek, intézménynek
biztosítani kell azt a jogot, hogy eldöntse: mikor és miről ad
tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra.
Ez a jog nem magyar sajátosság. A titokvédelem indokolt esetben az
állampolgárt és az intézményeket egyaránt megilleti. Ezen belül is
elkülönítetten kell a törvénynek kezelnie a civil társadalom részét
képező gazdálkodó szervezeteket és a politikai állam szervezeteit,
hiszen nem egyformán kötelezhetők információszolgáltatásra. Az
információgazdálkodás a politizálás fontos alapeszköze, a törvény
ehhez is kellő lehetőséget és védelmet kell hogy biztosítson.
Az egyetlen nyilvánosság nemcsak az MSZMP-t és a kormányt, hanem
az alternatív szervezeteket és azok sajtóját, publicistáit is
objektivitásra, tárgyszerűségre kötelezi. Ha valamelyik fél nem
tartja be ezeket a szabályokat, a szándékos torzítás kölcsönös
bizalmatlansághoz és óhatatlanul kétféle nyilvánossághoz vezet. Az
intézményi és a személyiségi jogok védelmében a törvénynek ezért
biztosítania kell, hogy aki hitelrontás útján erkölcsi kárt okoz,
anyagilag is felelősségre vonható legyen. Ehhez változtatni kell az
erkölcsi károkozásért megállapítható kártérítés polgári
törvénykönyvi szabályozásán is.
A törvényben egységesen rendezni kell a sajtóigazgatással
összefüggő, ma még nyitott kérdéseket is. A törvényességi
felügyeletet ellátó szerv számára meg kell adni a jogot ahhoz, hogy
felfüggesszen nyilvános közlést, bírósági eljárást kezdeményezzen.
Szabályozni kell a sajtóbűntettre és vétségre, valamint a
helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat is.
Az igazságügynek ezért időben fel kell készülnie azoknak a
feladatoknak az ellátására, amelyek az új sajtótörvény hatályba
lépése után várnak az ügyészi, bírói jogalkalmazásra, valamint az
ügyvédségre. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:00
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (8. rész)
|
- Összhangban pártunk politikájával, a mélyreható társadalmi
demokratizálódással, a nyilvánosság reformjával, valamint az új
tájékoztatási törvény koncepciójával: meggyőződésünk, hogy a
törvényes keretek között működő intézmények elidegeníthetetlen joga
tömegkommunikációs eszközöket létrehozni, működtetni, meghatározni
azok politikai profilját, tevékenységi módjait és céljait az
alkotmányosság tiszteletben tartásával. A társulási törvény
egyenesen igényli ezt a szabályozást. Azok a jogok, amelyek erre
vonatkoznak, arra az általános filozófiára épülnek, hogy mindent
szabad, amit a törvény nem tilt.
Nyilvánvaló, hogy pártunk - miközben e széles körű
demokratizálódási törekvéseket egyértelműen támogatja - politikai
részvételét, befolyását ebben az átmeneti periódusnak nem
csökkenteni, hanem ellenkezőleg: erősíteni kívánja. Nem vagyunk
szégyenlősek, s kereken megmondjuk: politikai harcot folytatunk
annak érdekében, hogy a legfontosabb nemzeti orgánumok vezető
posztjain pártunk tényleges politikai súlyának, valódi befolyásának,
tömegtámogatásának megfelelő mértékben képviseltessen
Ez a
következő éveknek talán a legtöbb konfliktussal megoldható, mégis
kikerülhetetlen feladata.
Az újságírók és az MSZMP közötti kapcsolat feszültségei ugyanis
egyáltalán nem újkeletűek, ezeket csupán láthatóbbá, kitapinthatóbbá
tette a megváltozott helyzet. Az újságírókkal csak akkor tudjuk
megnyugtatóan rendezi a viszonyunkat, ha hitelt érdemlően
felülvizsgáljuk velük kapcsolatos régebbi magatartásunkat, és
szakítunk a parancsosztogatással, azzal a szemlélettel, amely az
újságírót csupán célfeladatok megbízható, gyors és pontos
végrehajtójának tekinti. Nem igaz ugyanis, hogy mindaz, ami ma a
magyar sajtóban történik, előzmény nélküli. Sokáig nem lehetünk
adósak annak a megfogalmazásával, hogy volt itt egy olyan kommunista
újságírónemzedék, amely már több mint három évtizeddel ezelőtt is
síkraszállt mindazért, ami ma a sajtóban történik, vagy aminek
történnie kellene. Személyes sorsuk alakulása nagy szellemi
vérveszteséggel járt pártunk számára. Az újságírói pálya társadalmi
és anyagi megbecsülése, az újságírók önbecsülése évtizedeken
keresztül a mélypontra zuhant olyan körülmények között, amikor nem
lehettek a szó valódi, igazi értelmében értelmiségiek, mert nem
tekintették annak azok, akiktől a kiválasztásuk, tevékenységük,
sorsuk függött. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:00
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (9. rész)
|
Közben végbement az újságírók között is a nemzedékváltás,
megjelentek azok a fiatalok a szakmában, akik nagy érzékenységet
tanúsítottak ama koreszmék iránt, amelyek nem utolsó sorban az MSZMP
által is megtűrve-támogatva, sokszor saját alkotóműhelyeiben a
szellemi elitből fejlődtek ki. Az újságírók új nemzedéke nem
nyugodott bele abba, hogy kívülrekesztődjék az értelmiségen.
Kereste, s meg is találta a kapcsolatot azokkal a gondolatokkal,
szellemi áramlatokkal, csoportosulásokkal, amelyek újfajta
nyilvánosságot és az értelmiségi lét lehetőségeit csillantották fel
számára. A sérelmek és a szakmai-politikai ambíciók
elkerülhetetlenül odavezettek, hogy az újságírók egy része a
nyilvánosság gátszakadását egyfajta törlesztésre is felhasználja.
Ez részben elkerülhető lett volna, ha a pártvezetés másként
reagál a szovjet glasznosztyra. A parancsosztás még ekkor is
folytatódott, s a teljesen hibás helyzetértékelés során az a
hiedelem élt, hogy mi már régen megcsináltuk azt, ami a
Szovjetunióban elkezdődött.
Az azóta végbement folyamatok olyan viszonyokat formáltak,
amelyeknek a talaján egészséges kompromisszum lehetőségének
körvonalai bontakoztak ki. A nyilvánosságban bekövetkezett fordulat,
valamint a politikai intézményrendszer mélyreható reformjai
fokozatosan megteremthetik a párton belüli egység feltételeit
ezekben a kérdésekben is. Elérkezett az ideje annak, hogy
kijelentsük: a kritikai elemek túlhangsúlyozása elkerülhetetlen
velejárója a radikális változtatásoknak, a politikát bürokráciával
helyettesítő viszonyok felszámolásában jól hasznosíthatók a
szenvedélyek. Másrészről viszont nagy bajok származhatnak abból, ha
ez a társadalmi kommunikáció viszonylag hosszan tartó, meghatározó
jegyévé válna. Jogállamot, következetesen demokratikus viszonyokat
csak tárgyilagos, értelmes, a saját szenvedélyein is uralkodni tudó
társadalom képes létrehozni.
A jelenlegi átmeneti időszakban a magyar újságírás színesebbé,
emberarcúbbá, érdekesebbé vált. Ugyanakkor jelentkeznek ebben a
sokszínűségben emberei és politikai tisztességtelenségek is. (folyt.
köv.)
1989. március 29., szerda 13:02
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (10. rész)
|
A régi sajtóirányítási rendszer leépülése, s az új, a
demokratikus jogállamiság kiépülése időszakában nem állnak
rendelkezésre azok az eszközök, amelyek ésszerű és etikus határok
közé szoríthatnák a nyilvánosságban az olcsó népszerűségre való
törekvést. Szaporodnak azok a jelenségek, amelyek - semmiféle
következménnyel nem számolva - egymást túllicitálva egyetlen
botránykrónikának próbálják feltüntetni a múltunkat és jelenünket,
nem törődve azzal, hogy ez sérti a tisztességes emberek
méltóságérzetét, és foltot ejt azon is, ami tiszta. Ez a
felelőtlenség többször abban is megnyilvánult az utóbbi időben, hogy
felesleges megterheléseknek tette ki külkapcsolatainkat, s ezzel
nemcsak diplomáciai, hanem egyéb, gazdasági és más természetű
hátrányokat is okozott társadalmunknak.
A Nyilvánosság Klubot is elsősorban a sajtóirányítás gyakorlata
hozta létre, s nem csupán túlfűtött szereplési vágyak, vagy
ellenzéki hajlamok. Rosszul tettük, hogy ezzel a kezdeményezéssel
szemben kezdetben ellenállást tanúsítottunk. Ez nem erősítette,
hanem gyengítette pozícióinkat
S helyesen jártunk el, amikor az
Újságíró Szövetség megreformálására irányuló önszerveződésnek
ösztönzést adtunk. A szövetség legutóbbi közgyűlésén sok indulatos,
szélsőséges felszólalás hangzott el, de tájékoztathatom a Központi
Bizottságot, hogy valahányszor szavazásra került sor, ezek az
indulatok és szélsőségek kisebbségben maradtak. Méghozzá anélkül,
hogy a legcsekélyebb módon is megpróbáltunk volna beavatkozni az
események menetébe. Vannak tehát biztató előjelek, amelyek azt
mutatják, hogy az Újságíró Szövetségnek lesz ereje újraalkotni az
újságírás etikai értékrendjét, az újságírók túlnyomó többségében
pedig lesz kellő önfegyelem annak betartásához.
Berecz János külön kitért a sajtót érő piaci hatásokra, melyek
máris átmeneti politikai következményű bérfeszültségeket okoztak a
túlcentralizált, korszerűtlen kiadói szervezetek és az új
sajtótermékeknél foglalkoztatott újságírók között. Az előbbieknél
kialakult gyakorlat a színvonaltalanságnak, a fegyelmezetlenségnek
kedvez. Konzerválja a középszerűséget, felértékeli az
igénytelenséget, és aláértékeli a tehetséget, az odaadást, tehát
sürgős változtatásra szorul. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:03
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (11. rész)
|
- Az utóbbi időben sok szó esik arról, hogy a legnagyobb hatású
tömegkommunikációs eszközök - a TV, a rádió, az MTI - legyenek a
nemzeté. Ez elvitathatatlan tény, de tennék hozzá néhány értelmező
megjegyzést.
Az első: ez kormányzati-politikai kérdés és nem irányítási vagy
szervezéstechnikai természetű.
A második: a nemzet intézményei felett a nemzet demokratikusan
választott és ellenőrzött kormánya gyakorolja a felügyeletet. Ez a
felügyelet közvetlenül kiterjed a legfontosabb személyi kérdések
eldöntésére, s e nemzeti intézmények általános politikai vonalának
meghatározására. A nemzet és a kormányzati hatalom szembeállítása
hamis. A nemzet által a demokratikus intézményeken keresztül
ellenőrzött kormányzat nem egy szűk kör, hanem a nép hatalmát
juttatja érvényre tömegtájékoztatási politikájában is.
A harmadik: nem a riporterek, a műsorvezetők és a kinevezett
vezetők a nemzeti intézmények, hanem a TV, a rádió és az MTI. Nem
tartozik a jogállamisághoz, a demokráciához, hogy ezeket az
intézményeket feldaraboljuk, vagy megosszuk, ezért az ilyen
törekvésekkel szembe kell szállnunk. Ezeknek az intézményeknek a
mindenkori kormány politikai erőterében kell működniük, ugyanakkor
nem válhatnak különféle pártoskodó célok és elképzelések anarchikus
szócsövévé. Az állam tulajdonában lévő elektronikus
tömegkommunikációnak felfogásunk szerint a közszolgálati
funkciójukon kívül olyan politikai tárgyilagosságra kell
törekedniük, amelyek belső műhelyeiben nincs és nem is lehet helye
az állandó köznapi politikai csatározásoknak, a műsorokban pedig a
mindenkori kormányzat általános vonala folyamatos felülbírálatának.
Jelenleg még nem ez a helyzet, ezért arra van szükség, hogy a
kormány megfelelő, tudatos káderpolitikával, az ellenőrzés és az
irányítás eszközeivel, ezen intézmények anyagi-technikai
színvonalának határozott emelésével érvényesíteni tudja akaratát
ezekben az intézményekben.
- A politikai nyilvánosság tagoltságának megjelenése, az új
sajtóstruktúra új körülményeket teremt a párt saját orgánumai
számára is. Az MSZMP lapjainak, folyóiratainak jelentősége a
korábbiakhoz mérten hallatlanul megnövekszik. Néhány kérdés
újraértelmezésre szorul. Ezek közé tartozik például az is, hogy ezek
a lapok és folyóiratok nem lehetnek csupán egyes vezető testületek,
s még kevésbé a testületeket kiszolgáló apparátusoknak kizárólag
alárendeltek. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:05
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (12. rész)
|
El kell érni, hogy - kölcsönhatásban a pártdemokrácia kívánt és
mindjobban szorgalmazott fejlesztésével - a pártlapok és folyóiratok
a párttagság véleményét, nézeteit egyszerre tükrözzék és formálják.
Nem szabad megengedni, hogy frakciós törekvések szellemi központjává
váljék egyik vagy másik orgánum, de gondoskodni kell arról: adjanak
helyet a különféle platformoknak, s a platformok közötti vitáknak
Az MSZMP orgánumai korábban a párt kizárólagos hatalmi
helyzetéből fakadó presztizzsel rendelkeztek. Ez megszűnt. Az új
helyzet átmeneti zavarodottságokat idézett elő néhány
szerkesztőségben, de máris mutatkoznak annak jelei: a
legtehetségesebb, belső tartással rendelkező újságírók fokozatosan
egyre inkább magukra találnak. A kihívást nem elemi csapásnak
tekintik, hanem olyan állapotnak, amelyben a szellemi érvényesülés
lehetőségei kitágulnak. Egyetértenek azzal, hogy olyan viszonyok
kialakításában kell közreműködniük, amelyekben nem a vezetésnek van
pártja, hanem a pártnak van vezetése és sajtója. Ennek megfelelően
kezdik érezni, hogy új, megváltozott körülmények között kell
dolgozniuk, tevékenységüket meg kell szabadítaniuk a bürokratikus
elemektől, ha talpon akarnak maradni.
Könnyű elvileg megfogalmazni, hogy a megyei pártlapok az MSZMP
megyei lapjai, ezért követett politikai irányvonalukban egyszerre
kell megjelennie a központi és helyi politikai stratégia és taktika
elemeinek. A gyakorlatban mindezt úgy kell érvényesíteni, hogy a
szerkesztőségek önálló műhely jellege is megmaradjon, illetve
létrejöjjön.
Most minden eddiginél jobban törekednünk kell arra, hogy a párt
orgánumainál olyan újságírók, szerkesztők dolgozzanak, akik
erkölcsileg támadhatatlanok, szakmai felkészültségük, személyiségük,
politikai, emberi kiállásuk megalapozza e lapok, folyóiratok
tekintélyét. Olyan újságírók, akik a konstruktív kritika
alapállásából akarják formálni, közvetíteni az MSZMP politikáját.
Minden szerkesztőség élére előbb-utóbb olyanokat kell állítani, akik
nagy társadalmi-szakmai tekintéllyel rendelkeznek. A megfelelő
vezetőknek a párt általános politikai irányvonalán belül nagy
szellemi, szervezeti önállóságot kell biztosítanunk. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:06
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (13. rész)
|
- Pártunk nehéz anyagi-gazdálkodási helyzetében is jelentős
erőforrást kell idecsoportosítanunk, mert a szerkesztőségek a
politikai küzdelmek frontvonalában vannak. Ezt tudomásul kell
vennünk, ez elől nem lehet kitérni. További megfontolást érdemelne
az is, hogy a párt valamelyik orgánumának előfizetését a párttagok
lehetőség szerinti erkölcsi kötelezettségévé tegyük, amint azt
megteszik számos nagy nyugati pártban is. Ez azonban az előttünk
álló politikai rendeződési időszak kérdése, s a többpártrendszer
kiépülését követően, az akkori helyzetnek megfelelően kell
megválaszolni.
- Sem magunkat, sem a párttagság nagyobbik hányadát nem tudtuk
időben felkészíteni azokra a radikális változásokra, amelyek az
utóbbi időben végbementek politikai nyilvánosságunkban. Az események
olykor szándékainktól függetlenül, számos külső és belső hatás
következtében gyorsultak fel, de ha mélyebben belegondolunk, arra a
megállapításra jutunk: jó lett volna egy lassúbb,
kiegyensúlyozottabb ütemet követni, csakhogy ez nem teljesen rajtunk
múlt, mert ha késlekedünk, a történelem esetleg nem várja meg a
határozatainkat, hanem azok nélkül alakul. A Politikai Bizottság
tisztában van azzal, hogy a párttagok többsége számára mindez nagy
pszichikai tehertétel, amelynek az elviselése maga is politikai
tisztázási folyamatot igényel. A Központi Bizottság legutóbbi ülése
által elfogadott rövid cselekvési program nyitottsága maga is
igényli a nyilvánosságot, miközben hitet tesz a sajtószabadság
mellett. E program csak akkor élő, ha folyamatosan munkálkodunk
tartalmi gazdagításán. Átérezve ennek is a felelőlősségét határozott
úgy, hogy a Központi Bizottság mai ülése elé terjeszti
állásfoglalás-tervezetét a politikai nyilvánosságról és a
tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt
sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről - mondta
egyebek között Berecz János, s végezetül rámutatott:
- Bennünket most az a szándék vezérel, hogy lerövidítsük azt az
átmeneti periódust, amikor a korlátozott nyilvánosság régebben
megszokott gyakorlata már nem folytatható, de az új intézményi
keretekhez, a demokrácia rendjéhez nélkülözhetetlen jogi
biztosítékok még nem működnek. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:08
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (14. rész)
|
Lukács János elöljáróban áttekintést adott a pártviták politikai
és szervezeti jellegű tanulságairól, kiemelve azt a törekvést, hogy
a politika formálásában a párt minden tagjának legyen érdemi
részvételi lehetősége. Utalt arra a tanulságra is, hogy nagyobb
mértékben tiszteletben kell tartani a pártmunka - és így a vitákban
való részvétel - önkéntességének elvét. Megállapította azt is:
helytállónak bizonyult az a kijelentés, hogy előtérbe kell helyezni
a párt értelmiségi létformáját. Kiemelte: a párttagság döntő
többsége várja és elvárja, hogy a Központi Bizottság továbbra is
tegyen kezdeményező lépéseket a társadalmat alapvető módon érintő
sarkalatos kérdésekben. Szólt arról is, hogy sürgetik a kezdeményező
lépéseket a gazdasági reform meggyorsítása - s ily módon a politikai
és a gazdasági reform közötti összhang megteremtése - érdekében,
valamint a párt szervezeti és működési rendjének átalakítása terén.
A Központi Bizottság titkára a továbbiakban rámutatott:
- A pártvita arról tanúskodik, hogy a tagság döntő többsége
felismerte és elfogadja, hogy társadalmunk a többpártrendszer
irányába halad és az MSZMP-nek ilyen politikai berendezkedés
közepette kell megtalálnia a szocialista szellemben fogant politika
érvényesítésének lehetőségét.
- Figyelmet érdemlően sokan vallják, hogy az MSZMP az elmúlt tíz
évben nagy lehetőséget szalasztott el. Annak a lehetőségét, hogy a
demokráciát a civil társadalom megszerveződésének bátorításával, a
társadalmi szervezetek önállóságának és függetlenségének
garantálásával, az egypártrendszer keretei között építse ki. Joggal
mutatnak rá arra, hogy a politikai pártok a jövőben sem lehetnek
kizárólagos letéteményesei az érdekek és a nézetek, az állampolgári
törekvések kifejezésének.
- A vitában nagy hangsúlyt kapott a politikai és a gazdasági
reformok egymáshoz való viszonya. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a
vitákban kezd háttérbe szorulni a szorosabb értelemben vett, és
önértékként kezelt reform, ugyanakkor előtérbe nyomul egy egyszerű
és közérthető fogalom: a munka. A reformok mércéjének egyre inkább
azt tekintik: mennyire segítik elő az egyes ember nyugodt,
színvonalas munkáját és tisztességes megélhetését? Egyre több ember
ébred rá arra, hogy a fejlett árugazdaság, a piacgazdaság sehol sem
a könnyen szerzett pénz, az ügyeskedés és a szélhámosság birodalma,
hanem az ésszel és kifogástalanul végzett szorgalmas munkát állítja
középpontba. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:05
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (15. rész)
|
A vitákban különösen erőteljes hangot kap ez a megközelítés, a
magasan képzett szakmunkások és a reálértelmiség körében. Támogatják
a reformokat, sürgetik az értelmetlen, bürokratikus, önkényes
gazdasági intézkedések és szabályok felszámolását; az értelmes,
tanult, kezdeményezőkész, tisztességes vállalati, szövetkezeti,
intézményi, államigazgatási és politikai vezetők kiválasztását.
A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban nem lehet szó nélkül
elmenni amellett, hogy számos félreértés mutatkozik a tulajdonformák
megítélésével kapcsolatban. Miközben a valóságban szándékainknál
lassabban halad a külföldi tőke bevonása a magyar gazdaság
vérkeringésébe, sokan aggodalmuknak adnak hangot az úgymond
kapitalista behatolás túlzott mértéke miatt. Bizonyára megint sokat
beszélünk valamiről, miközben kevés történik, keveset teszünk érte.
Így is vitákat vált ki a nemzetközi gazdasági folyamatokba való
szorosabb bekapcsolódásunk azon természetes velejárója, hogy
vállalatainkban nem magyar állampolgárok és külföldi székhelyű cégek
is részesedést szerezhetnek. Eközben, az általánosságok szintjén,
szinte mindenki egyetért a gazdasági nyitás, a világgazdaságba való
szerves bekapcsolódás politikájával.
Nekünk kötelességünk számolni azzal, és felhívni a figyelmet
arra, hogy a gazdasági vállalkozások, a piac, s így a tőke, a
munkaerő, a tudás ma már átlépi az országok és gyakran a kontinensek
határait.
Ezután Lukács János néhány olyan gondolatot vetett fel, amely a
párt szervezeti és működési rendjével, felépítésével, a politikai
rendszerben elfoglalt változó helyzetével kapcsolatos.
- Milyen tanulságokkal szolgál pártunk eddigi szervezeti
működése? Általános értelemben elsősorban azzal, hogy az MSZMP
szervezeti rendje - a szervezet felépítése és annak belső tartalma -
ma már nem alkalmas a tagság demokratikus akaratképzésére épülő
akcióegység megteremtésére. Olyan szervezeti rendszerre van szükség,
amely önmagában hordja saját megújulásának garanciáit, rendelkezik
az önkorrekció szervezeti mechanizmusaival, szakít az eddigi
hierarchikus működési móddal. A szervezeti hatékonyság biztosítása
elsősorban azt igényli, hogy mind a párt egészében, mind a nagy
önállósággal tevékenykedő egységeiben folyamatosan meglegyenek az
önszabályozó ciklusok. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:07
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (16. rész)
|
Ezeknek fontos szakaszai a választási mechanizmusok, a vezető
szervek döntési eljárásai, és a cselekvést szervező, irányító
tevékenység. A párt politikai tevékenységének alapvető forrása a
párttagság akarata, cselekvése. Hogy az ebben rejlő alkotó erők
felszabadulhassanak, ösztönznünk kell minden politikai
kezdeményezést, a közös ügyet szolgáló tenniakarást. Ez csak úgy
valósulhat meg, ha kiszélesítjük a párttagságot tömörítő különböző
típusú közösségek önállóságát, autonómiáját, s ebből építjük fel a
vezető szervek létrehozásának, feladatkörének, működési módjának
szervezeti szabályozását.
Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a többpártrendszerben mik
azok a fő funkciók, amelyeket az MSZMP-nek a szocialista irányú
fejlődés előmozdítása érdekében el kell látnia; melyek azok a
feladatok, amelyekre szervezeti erejét összpontosítania kell?
Először is figyelembe véve a törvényhozás és a helyi népképviseleti
szervek alapvető jelentőségét az új viszonyok között, biztosítani
azt, hogy a párt sikeresen álljon helyt az országgyűlési képviselők
és a tanácstagok választása során. Másodszor: politikai támogatást
nyújtani ahhoz, hogy az országot és a helyi közösségeket a
demokrácia és az állampolgárok szolgálata jegyében, eredményesen és
sikeresen kormányozzák. Harmadszor: hozzájárulni az üzleti, a
gazdasági élet fellendüléséhez, előmozdítani az ország, a helyi
közösségek, az állampolgárok gyarapodását. Negyedszer: jelen lenni a
fő szellemi folyamatokban, gyarapítani a szocialista mozgalom
szellemi bázisát és hatását. Ezek természetesen egymással szorosan
összefüggő, egymást kölcsönösen átható feladatok. Mégis az egyenlők
között is első helyre kívánkozik a program, az erők tömörítése, az
emberek megnyerése, és ennek alapján a sikeres helytállás a
választások során. Ebből le kell vonni mindazokat a szervezeti
következtetéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az MSZMP erejének
megőrzéséhez és befolyásának gyarapításához.
Melyek lehetnének azok az elvek, amelyekre az MSZMP
szervezetének és működésének megújítása építhető? Egyik ilyen
lehetne az önkéntesség elve. A mi pártunk a közös értékeket valló,
közös politikai célokat követő párttagok önkéntes politikai
szövetsége. Ebből következik a párthoz való csatlakozás teljes
önkéntessége, beleértve a belépés és kilépés lehetőségeit, a
párttagok közösségeinek létrehozását, a meglévő közösségekhez való
csatlakozást is. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:08
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (17. rész)
|
Elvi jelentőségű kiindulópontként lenne célszerű kezelni az
autonómiához való jogot. Ez azt jelentené, hogy a pártszervezetek a
párttagság teljes jogú, nagyfokú politikai önállósággal rendelkező
közösségei. Önállóságuk kiterjed: saját belső tagolódásuk
kialakítására, saját vezető szerveik, vezetőik, valamint az őket
felsőbb szervekben képviselők megválasztására; munkarendjük,
munkamódszereik kialakítására; az új párttagok felvételére, a
tagsági viszonnyal kapcsolatos összes kérdés elbírálására; más
pártszervezetekkel való együttműködésre; a rendelkezésükre álló
anyagi, technikai eszközök felhasználására, beleértve a vállalkozás
lehetőségét is.
Végül támpontul szolgálhatna a többségi elv következetes és
körültekintő érvényesítése is. A többségi elv azt a követelményt
fejezi ki, hogy a párt minden vezető fórumán a képviselt
közösségekbe tömörült tagság többségi akaratának kifejeződését kell
biztosítani. Ezért olyan mechanizmusokat kell beépíteni a működési
rendszerbe, amelyek lehetőséget teremtenek a szabad politikai
kezdeményezésre, az egyéni vagy csoportos álláspontok többségivé
érlelésére. Ezt szolgálhatja többek közt a platformszabadság
intézményesített rendje és a közvetlen tagsági véleménynyilvánítás,
a pártszavazás meghonosítása.
Kialakitandó az is, hogy melyek lehetnének a gyakorlati normák,
amelyeket minden magyar pártnak, köztük az MSZMP-nek is - célszerű
lenne tiszteletben tartania?
Először: a politikai munka önkéntes, állampolgári és nem
munkavállalói jogon végzett tevékenység. Ezért a pártok teljes
mértékben tartsák tiszteletben tagjaik munkaidejét. Rendezvényeiket,
összejöveteleiket, a továbbképzést munkaidőn kívül szervezzék. Se a
műszakbeoszttás, se a munkahelyek szétszórt jellege, se más okok ne
adhassanak felmentést ez alól a szabály alól. Meggyőződésünk, hogy a
pártok munkarendjét hozzá lehet igazítani még az ilyen, kétségtelen
nehezen kezelhető követelményhez is.
Másodszor: a pártok szervezeteik működéséhez ne vegyenek igénybe
vállalati, szövetkezeti és intézményi péneszközöket, kivéve azokat
az eseteket és módokat, amelyeket a pártokról szóló törvény majd
lehetővé tesz. Az MSZMP is eszerint gazdálkodjon. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:10
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (18. rész)
|
Harmadszor: a politikai pártok függetlenített
tisztségviselőiket, apparátusukat és alkalmazottaikat maguk
fizessék. Az MSZMP is - a megfelelő átmenetet biztosítva - térjen át
erre a rendszerre.
A második és harmadik pontban körvonalazottak szükségessé teszik
pártunk gazdálkodásának, költségvetési rendszerének átalakítását.
Ennek keretében figyelembe kell venni a tagság azon javaslatát is,
hogy a tagdíjból befolyt összegek egy meghatározott százaléka a
pártszervezeteknél maradjon.
Negyedszer: a pártok ne integrálódjanak a gazdasági
vállalkozások és az állami költségvetésből finanszírozott
intézmények vezetési rendszerébe. Ugyanakkor támogatjuk azt a
világszerte kibontakozó irányzatot, amely egyrészt a munkavállalók
tulajdonossá tételére irányul, másrészt - a döntéshozatal változatos
kollektív formáin keresztül - a tulajdonosok és képviselőik, illetve
a munkavállalók együttműködését serkenti. A politikai pártok és a
munkahelyi irányító szervek indokolatlan integrációjának
megakadályozása érdekében javasoljuk a Központi Bizottságnak:
kezdeményezze a Minisztertanácsnál, hogy szüntesse meg mindazokat a
jogi előírásokat, amelyek a politikai mozgalmaknak kivételezett
lehetőséget biztosítanak a személyzeti döntések befolyásolására.
Természetesnek tartjuk, hogy a pártok, erejük mértékében, jelölteket
állítanak majd a népképviseleti testületek és végrehajtó szerveik
tagjaira, valamint az új közjogi funkciókra. Ezzel a jogával - amely
egyben a tagsággal szembeni kötelezettség is - az MSZMP is élni fog.
Változatlanul jelölteket állít fontos közéleti posztokra, és
szervezett erőfeszítéssel igyekszik megszerezni az adott kérdésben
választásra, illetve kinevezésre jogosultak többségének támogatását.
Ajánljuk továbbá a Központi Bizottságnak, hogy foglaljon állást
azon alapelv mellett, miszerint foglalkozása és beosztása miatt a
társadalom egyetlen intézményének tagja sem zárható ki a politikai
pártokban viselt tagság és a pártokban folytatott tevékenység
lehetőségéből. Ez is hozzá tartozik az állam polgárainak
jogegyenlőségéhez. A pártok jogi egyenlőségét pedig - többek között
- garantálja az, hogy a politikai pártok szervezetei - az említett
normák szigorú betartásával - a társadalom minden intézményében
működhessenek, és ebből a lehetőségből egyetlen törvényes párt se
legyen kizárható. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:11
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (19. rész)
|
Ez az elv egyaránt vonatkozzon a gazdasági vállalkozásokra és a
közszolgálatokra, beleértve a közigazgatást, az
igazságszolgáltatást, a fegyveres erőket és testületeket.
A leghatározottabban ellenezzük ugyanakkor, hogy bármely
munkahely működését belső pártharcok dúlják fel, hogy bármely
intézmény vezetőit és alkalmazottait döntéseikben pártkövetelmények
irányítsák. A gazdasági vezetőt döntéseiben a piac szempontjai
vezessék; a bírót ítéleteiben kizórólag a jog vezérelje; a
köztisztviselő a törvények és a rendeletek szerint járjon el,
lojalitást tanúsítva az őt irányító, a közakaratot megtestesítő
népképviseleti szervek és választott tisztségviselői iránt. A
fegyveres erők és testületek tagjainak a parancsok, az alkotmányra
és hazájuk megvédésére tett esküjük szabja meg teendőjüket.
A múltbéli tapasztalatok és a főbb teendők figyelembe vételével
vita folyik arról is, hogy miként lenne célszerű kialakítani pártunk
szervezeti felépítését és működési rendjét. Kiindulópontnak azt
lehet tekinteni, hogy a többpártrendszerben a politikai küzdelmek
legnagyobb téttel járó színtere a helyi közélet. Ennek serkentése,
fellendítése és részben szervezése is pártunk egészének súlyponti
feldata. Ezért a párt szervezeti rendjében középpontba kellene
helyezni azokat a szinteket, ahol helyi vagy országos népképviseleti
testületekbe a választási törvény szerint időszakonként
választásokat kell szervezni, illetve ahol közvetlenül választott
helyi néphatalmi szervek működnek. Az MSZMP-nek is elsősorban itt
kell erőit összpontosítani, megszerveznie és alkalmassá tenni
szervezeteit a politikai küzdelmekben való helytállásra.
A viták rávilágítottak arra is, hogy pártunk számára nem az a
kérdés, hogy itt vagy ott legyen jelen, hanem az, hogy miként legyen
jelen a lehető legtöbb helyen, ahol emberi közösségek vannak, s ez a
sokszínűség milyen módon foglalható értelmes szervezeti rendbe. Ez a
felismerés vezetett bennünket ahhoz az elgondoláshoz, hogy az MSZMP
keretében célszerű lenne egy alapstruktúrát és több, úgynevezett
kiegészítő struktúrát működtetni. Az alapstruktúra középpontjába a
helyi pártszervezeteket kellene állítani. A helyi pártszervezet ez
esetben az adott város, vagy község közigazgatási határain belül
élő, a választási törvény értelmében ott szavazati joggal rendelkező
párttagokból állna. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:12
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (20. rész)
|
Nekik - függetlenül attól, hogy pártmunkájukat melyik
alapszervezetben végzik - a szervezeti szabályzatban rögzített joguk
lenne többek között részt venni a településük területén
megválasztásra kerülő tanácstagok és parlamenti képviselők párton
belüli jelölésében. Az alapstruktúra megfelelő működése érdekében
kívánatos lenne a párttagokat felkérni: regisztráltassák magukat
helyi pártszervezetüknél, hogy az biztosíthassa a feltételeket
jogaik gyakorlásához.
Az előbbiekben vázolt helyi pártszervezetek egy része ma
kislétszámú alapszervezet. Más részük - mint például nagyobb
városainkban, különösen Budapesten - többszörösen tagolt, bonyolult
felépítésű, nagy létszámú pártszervezet. Ezért a kisebb helyi
pártszervezetek elsősorban a természetes regionális vonzáskörzetek,
esetleg az országgyűlési választókörzet keretében, önkéntes alapon
közös pártszervezetben egyesülhetnének. A nagyobb városokban és más
nagylétszámú szervezetekben a helyi pártszervezet kisebb egységekre
- jellegüknek megfelelő elnevezésű pártszervezetekbe - tagolódna.
A helyi pártszervezet középpontba helyezése módosítaná a megyei
testületek szerepét. Önálló politikai szerepet a megyei választások
előkészítésében, a megyei népképviseleti szervekkel való
kapcsolatokban, az egész megyére kiterjedő településfejlesztési
kérdésekben, a tömegtájékoztatási eszközökkel és a szellemi élettel
ápolandó kapcsolatokban játszana. Ugyancsak fontos feladatuk lenne
azok politikai szolgáltatások biztosítása is, amelyek hatékonyan a
megyei szintre koncentrálhatók.
- A párt előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy a
szervezeten belül - az alapstruktúra mellett - nagyobb nyomatékkal
kezeljünk és a működési, döntéshozatali rendszerbe integráljunk
további, részben létező, részben létrehozandó működési kereteket.
Melyek lehetnének ezek?
Először is: a párton belül bizonnyal megszerveződő platformok.
Javasoljuk, hogy szerepük elvi, gyakorlati kérdéseiről - a pártvita
tapasztalatainak ismeretében - a Központi Bizottság májusi ülése
döntsön.
Másodszor: orszgos szinten a párthoz tartozó parlamenti
képviselők csoportja, megeyi és helyi szinten pedig a megyei, helyi
tanácstagok csoportok. Politikai jelentőségük, felértékelődésük, azt
hiszem, nem igényel külön indoklást. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:13
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (21. rész)
|
Harmadszor: szervezetté lehetne tenni a párton belül olyan
struktúrák működését, amelyek a kialakuló piacgazdaság körülményei
között lehetőséget teremtenek az üzleti élet országos és helyi
befolyásolására. A gazdaságpolitika alakításából ugyanis nem
kívánunk úgymond kivonulni. Más szervezetek is inkább bevonulni
igyekeznek. De a nagyrészt általunk teremtett körülményekhez
alkalmazkodni: elemi kötelességünk. Országos szinten felmerülhet
például a Központi Bizottság gazdasági és szociális kérdésekkel
foglalkozó munkabizottsága, valamint a párttag parlamenti képviselők
- különösen a parlamenti bizottságokban vezető szerepet játszó
személyiségek közötti kapcsolatok intézményessé tétele. Hasonló
feladat megvalósítása látszik helyénvalónak a helyi és a megyei
pártbizottságok szintjén is. Ésszerűnek tűnik olyan struktúrák
kialakítása is, amelyek az eszmecsere és a közös álláspont
kialakításának lehetőségét biztosítják olyan gazdasági szakértők
számára, akik a pártvezetés, a parlamenti bizottságok, a parlamenti
képviselők, a miniszterek és a gazdasági érdekképviseleti szervek
mellett dolgoznak. A gazdasági kérdések más megközelítésű
megismerése is indokolná - országos és helyi szinten egyaránt - a
szakszervezetek keretén belüli, párttagokból álló csoportok
megalakítását és a párt szervezeti modelljébe való integrálásukat.
És végül: a szellemi folyamatok megismerése és befolyásolása
érdekében szervezetileg is ösztönözni lenne érdemes a különböző
szellemi műhelyekben, a kutatóintézetekben, egyetemeken, művészeti
intézményekben dolgozó párttagok és pártszervezeteik
együttműködését. A gyakorlat azt mutatja, hogy értelmiségi területen
mindig is mutatkozott igény az úgynevezett horizontális
együttműködésre, az ilyen struktúrák kialakítására. Érdemes lenne
azzal a gondolattal foglalkozni, hogy ezek mind helyi, mind országos
szinten miképpen kapcsolhatók be a szervezet integráns részeként a
Központi Bizottság és a helyi pártszervezetek szellemi erejének,
kezdeményezőkészségének gazdagításába.
Az alapstruktúra mellett működő, változatos szerveződési
lehetőségek egyenrangú kezelése és tudatos integrálása persze nem
könnyű feladat. Elsősorban a helyi pártszervezetek, a Központi
Bizottság, és - részben - a megyei pártbizottságok szintjén lenne
megoldható. Ugyanakkor szükségessé tenné többek között a
párttestületek jellegének, létrehozásuk módjának, a konzultációs,
döntési és irányítási mechanizmusok jelentős átalakítását. (folyt.
köv.)
1989. március 29., szerda 17:15
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (22. rész)
|
Megkövetelné, hogy az informatika párton belüli alkalmazására átfogó
program készüljön és valósuljon meg; hogy radikálisan
egyszerűsödjön, modern eszközökre épüljön a nyilvántartások és az
adminisztratív munka egész rendszere.
A körülmények szükségessé teszik, hogy gyorsítsuk meg a
kidolgozó munkát, és a kövtkező hónapokban a testület elé terjesszük
a kimunkált javaslatokat: várhatóan április végén, május elején a
párt szerveződési elveire és felépítésére vonatkozó elképzeléseket -
részleteseben kifejtve a most vázoltakat -, májusban pedig a
platformszabadság és a párton belüli választások kérdését. Ez
lehetővé tenné, hogy az alapkérdések tisztázása nyomán júniusi
ülésünkre előterjesszük az új szervezeti szabályzat koncepcióját;
ezzel átfogó keretet adva az átalakulás lehetséges irányainak. A
kialakult politikai helyzet, a párt előtt álló feladatok és
tagságunk jelentős része egyaránt igényli ezt - mondotta végezetül
Lukács János. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (23. rész)
|
A felszólalók többsége úgy ítélte meg, hogy a párt politikájának
tartós eleme a nyilvánosság jelentőségének felismerése. A politikai
és gazdasági reform, a demokratizmus kiszélesítése, a jogállam
kiépítése a politikai nyilvánosság kiterjesztését igényli. A
reformfolyamat megtorpanása, a ,,kézivezérléses,, sajtóirányítás
azonban maga után vonta a nyilvánosság beszükülését is. Ez különösen
akkor okozott nehézséget, belső meghasonlást újságírókban,
szerkesztőségi kollektívákban - mondta Borbély Gábor -, amikor a
Szovjetunióban a glasztnoszty teret nyert. Nálunk a pártértekezlet
által elindított reformfolyamat hozott változásokat a
tömegtájékoztatásban is. Ma a pártnak harcolnia kell a
nyilvánosságért, újra meg újra kiküzdve az abban elfoglalt helyét.
A vita vissza-visszatérő momentuma volt annak elemzése, hogy a
nyilvánosság és a sajtó nem ugyanazt jelenti, de nem is két
különböző dolog. Mások felvetették: optikai csalódást jelent, ha az
emberek - mivel minden probléma a sajtóban tükröződik - egyedül a
tömegkommunikációs eszközöktől várják a megoldást. Ezzel
kapcsolatban türelmet és toleranciát kért a sajtó iránt Hajdú
István, hangsúlyozva, hogy szét kell választani: mi az, ami a sajtó
hibája, és mi az, amit csak tükröz.
Többen is szóltak az állam és a sajtó viszonyáról. Az állam az
Alkotmány, a sajtótörvény érvényesítésével befolyásolja, ellenőrzi a
sajtót, de a tömegkommunikációnak is fontos feladata az állam
ellenőrzése. A szocialista államnak mindenben a népnek alárendelve
kell müködnie, ez a nyilvánosságra is vonatkozik - fogalmazott
Pozsgay Imre.
A sajtó helyéről, szerepéről napjainkban folyó polémia egyik fő
témája, hogy a nagy hatásu hírközlő eszközök miként szolgálják az
egész nemzet érdekeit. A Központi Bizottság több tagja is állást
foglalt ebben a kérdésben, hangsúlyozva, hogy nem lehet különböző
érdekeket megjelenítő szervezetek szerint feldarabolni ezeket a
tömegkommunikációs eszközöket. Márpedig ma harc folyik ezekért a
médiákért; rendkívüli nyomás nehezedik munkatársaikra. A kormányzati
sajtófelügyeletet gyakorló államminiszter, Pozsgay Imre elmondta,
hogy jelenleg három nagy kommunikációs eszköz, a Magyar Távirati
Iroda, a Magyar Televizió és a Magyar Rádió tekinthető az egész
nemzet orgánumának. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (24.)
|
Ennek értelmezésén tovább kell gondolkodni, de már most
nyilvánvaló - hangsúlyozta -, hogy ezeknek az eszközöknek sem minden
egyes részletet tekintve, hanem működésük egészét illetően kell
képviselniök a kormány álláspontját, irányvonalát. Tárgyszerü,
hiteles működésük megítélésének alapjául az szolgál majd, hogy a nép
által választott legitim kormányzat irányvonalát képviselik-e. Egy
vélemény szerint a parlament növekvő jelentősége nyomán előtérbe
kerülhet az Országgyűlés felügyelő szerepe a legfontosabb médiák
felett.
A párt és a sajtó viszonyával kapcsolatban a vitában aláhúzták,
hogy a korábbi rossz sajtóirányítási gyakorlatot megszüntetve az
MSZMP-nek a tömegtájékoztatási eszközök politikai befolyásolására
kell törekednie. Ennek érdekében a kölcsönös bizalom alapján kell
alakítania kapcsolatát az újságírótársadalommal. Általános volt a
vélemény: a párt folytassa sajtópolitikájának megújítását.
Többen tették szóvá a sajtó súlyos anyagi-műszaki helyzetét.
Bereczky Gyula, a Magyar Televizió elnöke drámai szavakkal ecsetelte
legnagyobb tömegkommunikációs intézményünk gazdasági, műszaki
helyzetét, sürgős segítséget kérve a problémák megoldásához.
Elmondta egyebek között, hogy az intézmény a főváros 37 helyén végzi
munkáját, a Szabadság téri épületet már szinte csak a kábelek
tartják össze, s egyes nyugati gyártók pénzt kínálnak a TV-ben még
használt berendezésekért, hogy múzeumban állítsák ki azokat. Hajdú
István az egész tömegtájékoztatás infrastruktúrájának
korszerűsítését szorgalmazta. Gyuricza László a megyei pártsajtó
jelentőségét emelte ki, javasolva, hogy a megyei lapkiadó vállalatok
igazgatói és a napilapok főszerkesztői funkcióit vonják egybe, s az
új tisztség feleljen meg a megyei pártbizottság titkári rangjának.
Számos hozzászóló foglalkozott a sajtó belső helyzetével,
szakmai kérdésekkel. Többen elemezték, hogy a politikai közélet
pezsgőbbé válása a sajtószervek közötti látványos rivalizáláshoz
vezetett, és ,,az első közlés,, érdeméért nem mindíg tisztességes
eszközökkel szállnak harcba az újságírók, riporterek. Glantz
Lászlóné szerint a közlésekben gyakran nem érvényesül az az elv,
hogy hallgattassék meg a másik fél is. Többen a riporterek
számonkérő, agresszív stílusát kifogásolták. Ugyanakkor elhangzott
az is, hogy az újságírónak keresnie kell a témákat, érdeklődnie
kell, a rámenősség tehát szinte nélkülözhetetlen szakmai
tulajdonság, ám e réteg belülről fakadó igénye, követelménye kell,
hogy legyen a szükséges etikai normák kialakítása és megtartatása a
szakmabeliekkel. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:38
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (25.)
|
Ebben a párt támaszkodhat az újjáalakult újságiró szövetségre -
fogalmazták meg többen is, például Molnár Magda. Ormos Mária szerint
a hibák oka gyakran nem a rossz szándék, hanem a felkészületlenség,
az indokolatlanul nagy önbizalom.
Barabás János és Ormos Mária egyaránt elmondta a sajtó
védelmében, hogy a tisztségviselőknek vállalniuk kell a nyilvánosság
kontrollját, nem pedig bujkálni előle. Ma azonban gyakran előfordul,
hogy a tisztességes szándéku újságíró nem talál olyan nyilatkozót,
aki felkészülten, a közvélemény számára érthetően és meggyőzően
tudja képviselni a kormányzat vagy a párt álláspontját.
Áttételesen szóba került a párt egész értelmiségi-politikája,
így felvetették: a napirendi pont írásos előterjesztése sem
foglalkozik a sajtónak azzal a feladatával, hogy felkeltse a
kultúra, az irodalom, a művészetek iránti igényt. Ezzel kapcsolatban
fogalmazódott meg az a bírálat, hogy a párt ma sem tud felmutatni
egy ,,közfogyasztásra alkalmas,,, színvonalas irodalmi, művészeti
folyóiratot.
Radics Katalin - szem előtt tartva a következő időszak
választási hadjáratának kihívásait - polémiát, igazi vitát sürgetett
a pártsajtóban azokkal a véleményekkel szemben, amelyekkel az MSZMP
tagjai nem érthetnek egyet.
Pozsgay Imre szerint a pártsajtónak olyan önálló mühelynek kell
lennie, amely maga is ellenőrzi a párt belső életének alakulását.
Ahol nincs a pártvezetőségtől is független pártsajtó, ott a
pártdemokráciának kevés az esélye - utalt Engels szavaira.
Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy célszer lenne kezdeményezni
nemcsak az újságíróképzés, hanem a pályára kerülés jelenlegi
rendszerének áttekintését, biztosítva az eddiginél jobb
beavatottságot a politika formálásába és megvalósításába, az
eddiginél érzékenyebben reagálva az újságiró-társadalmat
foglalkoztató gondokra, s végezetül: segítve a szakmai
szerveződéseket abban, hogy formálódó társadalmunkban megtalálják
helyüket, szerepüket.
A vitában tizen szólaltak fel; Dudla József, Karvalits Ferenc,
Mórocz Lajos, Révészné Kéri Anna, Szabó István (Szolnok megye) és
Szépe Ágnes pedig írásban adta be felszólalását. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (26. rész)
|
A vitában elhangzottakra Berecz János válaszolt. Elmondotta: a
vita is aláhúzta, hogy a Központi Bizottság meg kívánja teremteni
egy újfajta együttműködés alapjait a pártsajtóval, és minden
tisztességes újságíróval, aki felelősséget érez a nemzet
felemelkedéséért. Az elhangzottak megfelelő platformot adnak a
vitához és a szövetség megteremtéséhez. Szólt arról is, hogy ma még
meglehetősen rendezetlen állapotok uralkodnak a lapalapítók, a
kiadók, a lap irányításáért felelősséget viselő és a lap
finanszírozását végző szervezetek között. Semmiképpen nem lenne
helyes úgy rendezni a jelenlegi állapotokat, hogy csak a nyereséget
produkáló lapok maradhassanak fenn.
Az eszmecsere tanulságai közé sorolta, hogy több erkölcsi
bátorítást és segítséget igényelnek munkájukhoz a párttag újságírók.
Ezt mindenképpen meg kell adni nekik, hiszen nincsenek könnyű
helyzetben; sok esetben rájuk hárulnak nemcsak a tegnapi
újságírásból, hanem a korábbi, nem megfelelő politikából fakadó
problémák is.
Berecz János hangsúlyozta, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kell
fektetni a sajtóetikai normák érvényesítésére. Nem elég csak a jogi
biztosítékokat megteremteni, növelni kell az újságíró-társadalom
felelősségérzetét is. Ebben jelentős szerep hárul a megújuló
újságíró szövetségre. Ha azt akarja az újságíró-társadalom, hogy
növekedjék megbecsülése, mindenképpen erőteljesebben kell feltárnia
saját tevékenységének hibáit. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 19:42
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (27. rész)
|
Egy észrevételre válaszolva Berecz János kijelentette: valóban
nincsen ,,kézben tartva,, jelenleg a sajtó, de nem is lesz. Erre ma
már nincs is szükség; a sajtóval csak tartós szövetséget kötve lehet
együttműködni.
Sok még az ellentmondás a korábban második nyilvánosságba
szorult, s mostanában legalizált sajtó tevékenységében. Egyes írások
szerzői a bírált személyek lejáratását fontosabbnak tartják, mint a
nézetek ütköztetését. Ezt a harcmodort nem szabad átvenni, meg kell
maradni a nyugodt, kiegyensúlyozott érvelésnél - hangsúlyozta.
Végül Berecz János megerősítette: e vita jó alapul szolgál majd
az újságírókkal kialakítandó párbeszédhez, együttműködéshez.
Szavazás következett: a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy
megbízza a szerkesztőbizottságot a dokumentumoknak a vitában
elhangzottakkal történő kiegészítésével, s az előterjesztést,
valamint a vitaösszefoglalót elfogadta.
Ezután Lukács János, a Központi Bizottság titkára terjesztette
elő a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának
tapasztalatairól készített jelentést.
x x x
Kérjük a szerkesztőségeket, hogy Lukács János korábban kiadott
beszédét ezen a helyen használják fel
x x x
(folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 19:45
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (28. rész)
|
Az írásos előterjesztés és a Lukács János előadói beszéde
feletti vitában felszólalók alapvetően egyetértettek a politikai
reformok átfogó, következetes megvalósításának programjával.
Ugyanakkor néhány témakörben nagyobb nyomatékot adtak az
előterjesztések megállapításainak. Veress József például
megkülönböztetett figyelmet szentelt a pártegység szükségességének,
kiemelve: az egységet nem lehet úgy építeni, hogy különféle címkéket
ragasztunk a más-más áramlatokhoz tartozó emberekre, mert ez zavart
okoz. Ezzel némiképp ellentétesen foglalt állást Nyers Rezső, aki
kijelentette: sosem volt olyan egységes a párt, amelyet magáról
hirdetett. Nézete szerint túlhangsúlyozott az egység hiányának
felemlegetése, mögötte talán a régi, úgynevezett monolit egység
utáni vágy húzódik. Hangoztatta, hogy a különféle áramlatok
megjelenésének a híve, s senkinek sem kell szégyellnie magát az
ezekhez való tartozás miatt. Rámutatott arra is, hogy a reform egyes
elemeinek felelős bírálata, nem azonos a reform teljes tagadásával.
A ,,címkézés,, ugyan nem jó módszer, de valahogyan el kell nevezni a
különféle áramlatokat. Nézete szerint erre a legmegfelelőbb a
konzervatívok és az újítók megnevezés, hiszen a pártban mindig is
voltak és lesznek, akik az egyik, illetve a másik csoporthoz
tartoznak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártnak újra
azonosítania kell önmagát a politikában, a nemzeti és a
világpolitikai kérdésekben is.
A legtöbben azzal foglalkoztak, hogy a párt vezető testülete
miként foglaljon állást a munkahelyi, illetve a lakóterületi
pártszervezetekkel kapcsolatos kérdésben. Horváth István kiemelte,
hogy ezt a problémakört tartalmi, szervezeti és módszertani
megközelítésből egyaránt újra és újra kell majd vizsgálnia a
Központi Bizottságnak a többpártrendszer viszonyai között.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a munkahelyi
szerveződéseket. Ezt a gondolatot erősítette meg Boros László,
mondván: hiba lenne onnan kivonulni, ahol az MSZMP a
legszervezettebb. Ezt a szervezettséget azonban a lakóterületen is
hasznosítani lehet és kell is. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 19:51
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (29. rész)
|
Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan vetődött fel, hogy miként
működjenek a pártok a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a
hadsereg és a rendőrség szervezeteiben. Horváth István kifejtette: a
jogállamiság követelményeivel teljes mértékben összhangban van, hogy
a párthoz való tartozás még ezekben a munkahelyi szervezetekben sem
lehet tilos. Kárpáti Ferenc ezzel összefüggésben úgy foglalt állást,
hogy a hadseregen belül természetesen maradjon meg az MSZMP, de nem
kizárt, hogy a fegyveres testületben más pártok szervezetei is
működjenek.
Berecz Frigyes kiemelte: a társadalmat akkor tudjuk eredményesen
átalakítani, ha nem felületi kezelést alkalmazunk, és nem ideiglenes
eredményekre törekszünk. A tartós, végleges, jelentős eredményekhez
az alapvetőbajokat kell megszüntetni. Ezek között említette, s a
sztalini modell hibájának tulajdonította, hogy az időszak, amelytől
távolodunk, nem kedvezett az egyéni képességeknek és a tehetségnek,
felfüggesztette a kiválasztódás örök érvényű természeti törvényét.
Rámutatott: nemcsak a célokat kell látnunk, hanem a hozzájuk vezető
utakat is. A gazdasági modellről szólva kifejtette: úgy lehet a
gazdaságot egészségessé tenni, ha a befektetett pénzből képződött
jövedelem egy részét visszacsatoljuk a gazdaságba, s többet annál,
mint amennyi az egyszerű újratermeléshez szükséges. A politikai
reformtörekvések kapcsán Magyar Kálmán javasolta: markánsabban
fogalmazzák meg azt a szándékot, amely jelzi, hogy az MSZMP épít a
tudomány legújabb eredményeire, és számít a tudományt művelő, alkotó
értelmiség segítségére.
A vitában konkrét - politikai tartalmú - szövegjavaslatok is
elhangzottak. Horn Gyula például helytelenítette azt a
megfogalmazást, amely azt sugallta, hogy 1956 után korszerűsödött a
politikai rendszer. Erről szólva Nyeres Rezső viszont az 1956 utáni
hosszabb időszak politikai gyakorlatának módosulását emelte ki.
(folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:57
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (30. rész)
|
A vitában felszólalt Grósz Károly, és nagy nyomatékkal adott
hangot annak a véleményének, hogy a Központi Bizottság az utóbbi
évtizedek egyik legjelentősebb politikai döntését hozza meg most,
amikor a többpártrendszer lehetőségét teremti meg. Rámutatott: a
politika történetében ritkán fordul elő, hogy egy párt
monopolhelyzetét tudatosan feladja, miközben még rendelkezik az
annak fenntartásához szükséges eszközökkel. A továbbiakban
felvetette a kérdést, hogy ez előrelépés-e vagy visszalépés. Nézete
szerint ez egy, a társadalmi folyamatok által meghatározott a
realitások által kikényszerített lépés, amelyet nem szabad
elmulasztani, mert e lépés elhagyása esetleg egy súlyosabb
katasztrófát idézhet elő. Ezzel összefüggésben történelmi példákra
hivatkozva kiemelte: világosan látszik, hogy a szocializmusban az
adminisztratív eszköz semmilyen körülmények között sem lehet a
gazdasági és társadalmi válság feloldásának útja.
Sajnálatos tény - folytatta -, hogy nálunk a többpártrendszer
szükségessége mindig a válságok periodusában merült fel. Így volt ez
1945 után, és 1956-ban is, ám egy idő után megszűnt ez a szándék,
törekvés. Azt hiszem, ha egy párt tartósan élni akar, akkor ezekből
a történésekből hosszú korszakra szóló tanulságot kell levonnia a
maga számára - mondotta.
A párt főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az
MSZMP a jövőben is a legerősebb párt lesz a magyar közéletben. És
óvni kell majd magunkat attól, hogy visszaessünk a már kétszer is
elkövetett hibába: erős helyzetünket arra használjuk fel, hogy
környezetünkben felszámoljunk minden olyan erőt, amely nem akar
fenntartás nélkül igazodni hozzánk, és vesz magának bátorságot
ahhoz, hogy esetleg más véleményen legyen a napi kérdésekről, vagy a
szocializmus építésének lényegi problémájáról is, mint mi. .
Grósz Károly a továbbiakban két, a vitában nagy figyelmet kapott
kérdésben is állást foglalt. A munkahelyi, illetve lakóterületi
pártszervezetek problémaköréhez hozzászólva kifejtette: a választást
- mert most arra kell készülnünk - nem csupán a területen vagy az
üzemben kell megnyerni, hanem mindenütt. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:03
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (31. rész)
|
Agitációra mindkét helyen szükség van. Ugyanakkor megismételte már
korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint támogatja a
területi pártszervezetek megújítását és felfrissítését. Erre
véleménye szerint azért van szükség, mert a lakóhelyen tevékenykedő
aktivistáknak kevés a kapcsolatuk a munkahelyekkel, és egy idő után
óhatatlanul szakadék keletkezik a munkahelyeken dolgozók és a
lakókörzetekben lévők között. Épp ezért fontos, hogy a területi
közösségekben legyenek olyan emberek, akik aktív dolgozók, és
közvetíteni tudják az üzemek valódi társadalmi, politikai és
gazdasági problémáit.
Grósz Károly kifejtette véleményét a pártszervezeteknek a
fegyveres testületekben betöltött szerepét, helyét illető kérdésben.
Kiemelte: Magyarországon a pártszervezetet sehonnan nem szabad
kitiltani. Természetesen e kérdés eldöntésének joga jelen esetben a
Központi Bizottságot, illetve majd az Országgyűlést illeti, hiszen
ez a problémakör a párttörvény megtárgyalásának minden bizonnyal
egyik vitapontja lesz. Megítélése szerint az egypártrendszer keretei
között sem volt joguk a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak
megsérteni a fegyveres testületek belső szabályait és rendjét. Ezt a
jövőben sem sértheti meg senki, tartozzék bármely párthoz. Ezt
természetesen a fegyveres testületeken belül kell szabályozni, s ha
van igény e szervezetekben más pártok létrehozására, akkor ezt
tegyék meg, s legyenek ugyanolyan jogosítványaik, mint az MSZMP
szervezeteinek. Ám ahol nincs igény új szervezet létrehozására, ott
nem kell mindenáron más pártot szervezni. S végezetül kijelentette:
a politikai pluralizmus struktúrájának kiépítése nem lehet az MSZMP
feladata. Az MSZMP-nek csak az a dolga ebben a pillanatban, hogy
megteremtse a pártok létrehozásának lehetőségét.
A Központi Bizottság megbízta a szerkesztő bizottságot a vita
alapján pontosított határozat-tervezet véglegesítésével, s
egyhangulag elfogadta a szóbeli kiegészítést. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:11
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (32. rész)
|
Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági
szervezet továbbfejlesztésének irányairól tájékozódott a testület.
Lukács János szóbeli kiegészítésében arra hívta fel a figyelmet,
hogy az ifjúság közreműködése nélkül nincs esélye a társadalmi
reformnak. A fiataloknak is fontos a reform, hiszen anélkül nem lesz
olyan a magyar valóság - amilyennek a fiatalok és rajtuk kívül is
sokan szeretnék -, ahol a tudás és a teljesítmény alapozza meg az
érvényesülést. A fiatalok közül egyre többen akarják ebbe az irányba
befolyásolni az eseményeket. S ma már látszik: ahhoz pártolnak majd
tömegesen, aki nemcsak reformot kínál nekik, hanem azt velük együtt
akarja véghezvinni. Ezért fontos: milyen viszonyt alakít ki az MSZMP
az ifjúsággal, hogyan foglal állást az ifjúsági mozgalomról.
- A régi gondolkodás és gyakorlat ehhez az állásfoglaláshoz már
nem nyújt megfelelő támpontot - mondotta a Központi Bizottság
titkára. - Mi magunk is erőteljesen hozzájárultunk ahhoz, hogy a
politikai viszonyok megváltozzanak. Tudomásul vettük: a
társadalomban tartós pluralitás van, kezdeményeztük, hogy ennek
megfelelő, működőképes politikai struktúrák jöjjenek létre. Ezek a
változások érintik az ifjúsági szervezetet, a párt és az ifjúsági
szervezet kapcsolatát is. Politikai verseny folyik, amelyben tét is,
lehetséges szövetséges is az ifjúság.
- A politikai versengés közepette pártunk kiváltképpen nem
mondhat le arról, hogy a politika iránt érdeklődő ifjúságot
szervezetten szövetségesének tudja. De nem kevésbé szüksége van az
ifjúság szervezeteinek az MSZMP támogatására. Ez a kölcsönös érdek,
illetve ennek felmérése lehet az alapja mind a párt, mind a KISZ
magatartásának a mostani megújulási, átalakulási folyamatban.
A KISZ országos értekezlete a múlt év novemberében hitet tett az
MSZMP törekvései, megújuló politikája mellett. Vállalja a küzdelmet,
a mainál hatékonyabban és demokratikusan működő szocialista
Magyarország felépítéséért. A közös eszmék és politikai célok
alapján stratégiai szövetséget ajánlott az MSZMP-nek. Ezt a
szövetséget - hangsúlyozta Lukács János - a pártnak, a párt minden
szervezetének felelősségteljesen kell kidolgoznia a kölcsönösségen
alapuló együttműködés tartalmára, formáira, közös teendőire. Új
alapra kell helyeznünk a párt és ifjúsági szervezeteinek
kapcsolatát. Radikálisan szakítani kell az ifjúsági szövetség
pártirányításának fogalmával, különösképpen azzal a gyakorlattal,
amelynek során az MSZMP direkt utasításokkal próbált politikai
befolyást gyakorolni. A jövőben politikai-stratégiai szövetséget
kell kialakítani, amely a közös eszmékre, a közös célokra, a
kölcsönös partneri vviszonyra épül. Az új stílusú szövetség
megteremtésében a pártnak kell kezdeményezőnek lennie. (folyt.)
1989. március 29., szerda 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (33. rész)
|
Lukács János arra kérte a Központi Bizottságot, hogy támogassa:
a politikai befolyás közvetlen pártirányítás nélkül,
együttműködéssel, a szolidaritás elmélyítésével, alapvetően az
ifjúsági szövetségben dolgozó kommunisták tevékenységén keresztül
érvényesüljön. A KISZ-szervezetek vívják meg a maguk csatáit, akár a
pártszervezettel is vitatkozva. Ehhez lényeges változtatásra van
szükség a pártban. A jelenlegi féltő-óvó, de sokszor korlátozó és
visszahúzó gyakorlatot meg kell szüntetni. A párt támaszkodjon saját
ifjúsági szervezeteire, bátorítsa az ifjúsági érdekeknek párton
belüli képviseletét, jelenítse meg azokat. Fontos, hogy a párttagság
olyan gondolkodást és magatartást alakítson ki, amely az ifjúság
iránti felelősségérzetén alapul.
- Fogadtassuk el párttagságunkkal a KISZ politikai platformját
és az ezen az elvi-politikai alapon szerveződő új ifjúsági
szervezeteket
- mondotta Lukács János. - Segítsük azt a szervező
munkát, amely a párt korszerű, működőképes ifjúsági szervezeteinek
megteremtésére irányul. A KISZ által a XII. kongresszusi felkészülés
során szervezett fórumokat a párt tagjai tekintsék jó alkalomnak a
politizálásra.
A KISZ megújulási törekvéseit csak akkor tudja megvalósítani, ha
a párt egész tevékenysége is megújul. Az ifjúsági szövetség is
érdekelt abban, hogy pártja erős párt legyen. A KISZ azonban ne csak
,,kívülről,,, kritikusként, javaslattevőként, hanem ,,belülről,, iis
alakítsa - alakíthassa - a párt politikáját. Ennek legjobb módszere,
hogy minél több elkötelezett, politizálásra kész és képes fiatal
lépjen soraiba. Meg kell teremteni ennek is a feltételeit - mondotta
végezetül . (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:17
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP KB ülése - A szóvivő nyilatkozata (34. rész)
|
x x x
A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt
szóvivője röviden összegezte a tanácskozás tapasztalatait az MTI
munkatársának. Hangsulyozta, hogy az első napirendi pont a
demokratikus átmenet egyik legfontosabb kérdésével, a
nyilvánossággal foglalkozott, amely élénk vitát váltott ki. A
hozzászólók rámutattak: a nyilvánosság garanciáinak megteremtése
mellett ugyanolyan fontos a sajtóban dolgozók politikai felelőssége.
Volt, aki a politikai kultura hiányát vélte felfedezni a sajtó egyes
orgánumaiban, s ezért az ujságiróképzés magasabb fokra emelését is
szorgalmazta. A vita konkluziójaként a szóvivő leszögezte: szabad,
de felelős sajtó mellett tette le a voksot a Központi Bizottság,
olyan nyilvánosságért szállt sikra, amely hitelesen tájékoztatja az
ország közvéleményét, ugyanakkor nem sérti hazánk nemzetközi
érdekeit és az egyén jogait sem.
Második napirendi pontként a testület megtárgyalta a politikai
rendszer reformjáról folytatott vita tapasztalatait. Lukács János
megjegyzéseket füzott a tervezet vitájához, kiemelve azokat a
téziseket, amelyek a legjobban foglalkoztatják a kommunistákat. Az
állásfoglalás-tervezet nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi
közvéleményben és országunkon belül is - emelte ki Major László. A
párttagságban felébresztette a versenyszellemet, a győzni akarást,
egy kisebb részében pedig az aggodalmakat. Az MSZMP tagjainak zöme
ugy vélte, hogy a párt vezető testülete végre irányt mutatott
nyolcszázezres tömegének. Az állásfoglalás vitája arról tanuskodik,
hogy a kommunisták döntő többsége elfogadja: az ország a
többpártrendszer felé halad, s az MSZMP-nek ilyen körülmények között
kell helytállnia. Sokan szemrehányást tettek a vita során, hogy a
párt az elmult évtizedben a demokratizálódás nagy lehetőségét
szalasztotta el, s ezt most kell pótolni.
Az eszmecserén nagy hangsullyal szerepelt a politikai és
gazdasági reformok egymáshoz való viszonya. Egyre többen fogadják
el, hogy a piac, a fejlett árugazdaság nem a spekuláción, hanem a
szorgalmas munkán alapul, s ez lehet a reformok alapja is. Sok
félreértés mutatkozott a tulajdonformákkal kapcsolatban. A külföldi
müködő tőke sokkal lassabban vonul be a magyar gazdaságba, mint
szeretnénk, mégis sokan - alaptalanul - aggódnak a kapitalista
behatolás tulzott mértéke miatt. Az MSZMP ugy véli, hogy a 2O.
század végén nemcsak a gazdaság, hanem a szellemi élet és a politika
is internacionalizálódik, egyre inkább jellemző lesz a kölcsönös
függés az élet minden területén - s ez vonatkozik a tőke-, pénz- és
tulajdonviszonyokra is. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - A szóvivő nyilatkozata (35. rész)
|
Ha a nyitást következetesen meg akarjuk valósitani, akkor nem
idegenkedhetünk attól sem, hogy az idegen tőke megjelenjen
Magyarországon - tette hozzá a szóvivő.
A legjelentősebb vita az MSZMP szerepéről, eddigi szervezeti
felépitéséről bontakozott ki - mutatott rá a továbbiakban. A
kommunisták látják, hogy a párt jelenlegi szerveződése már nem
alkalmas a demokratikus akarat kifejezésére, az erre épülő
akcióegység megteremtésére. Ugy itélik meg, hogy tulzottan
centralizált, szervei és szerepe összemosódott az államéval. Ahhoz,
hogy eleven mozgalommá válhasson, arra van szükség, hogy alulról
épitkezzék, és viszonylagosan önálló, autonóm egységekből épüljön
fel.
A többpártrendszer keretei között az MSZMP-re váró feladatokról
megfogalmazódott a vitában, hogy közülük a legfontosabb: a párt
sikeresen szerepeljen az országos és helyi választásokon;
eredményesen kormányozza a helyi közösségeket és az országot, hogy
fejlessze az ország gazdaságát, s az is, hogy legyen jelen, a
legfőbb szellemi folyamatokban, s mozdítsa elő azokat.
A konkrét müködési feltételeket illetően az MSZMP ugy véli, hogy
a politikai munka önkéntes vállalás, amelyet el kell választani a
munkaidőben végzett tevékenységtől. A politikai pártok ne vegyenek
igénybe vállalati pénzeszközöket, kivéve azokat az eseteket,
amelyeket majd a pártokról szóló törvény határoz meg. Függetlenitett
tisztségviselőiket, apparátusukat maguk fizessék, beleértve ebbe az
MSZMP-t is, amely megfelelő átmenet után áttér erre a rendszerre. Az
MSZMP fontosnak tartja, hogy a politikai pártok ne integrálódjanak a
gazdasági vállalkozások és a költségvetési szervek vezetésébe.
Legalább ilyen sulya van annak az elvnek, amely szerint a politikai
pártokban viselt tagság vagy tisztség miatt egyetlen állampolgár se
zárható ki a társadalom egyetlen intézményéből sem. Ez része az
állampolgári jogegyenlőségnek. Ugyanakkor az MSZMP a
leghatározottabban ellene van annak, hogy munkahelyek müködését
pártharcok, torzsalkodások jellemezzék. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - A szóvivő nyilatkozata (36. rész)
|
A politikai rendszer reformjáról szóló állásfoglaláshoz és
Lukács János előadói beszédéhez kilencen szóltak hozzá. Többségük az
előadóval egyetértett, ámbár egyes részletkérdésekkel vagy
megfogalmazásokkal vitatkozott. Grósz Károly főtitkár e napirendi
pont utolsó hozzászólójaként kijelentette, hogy az MSZMP történelmi
küldetésre vállakozik, amikor monopolhelyzetét tudatosan feladva a
többpártrendszer megteremtésére törekszik. Kiemelte: a közelmult
tapasztalatai is óva intenek attól, hogy a válságot adminisztrativ
eszközökkel oldjuk meg. Az MSZMP-nek nem az a célja, hogy
felszámolja azokat az erőket, amelyek nem fogadják el fenntartás
nélkül a kormányzó párt véleményét, hanem az, hogy müködőképes
demokráciát hozzon létre, bizva önmagában, s abban, hogy továbbra is
a legerősebb párt lesz.
Az ülésen Lukács János tájékoztatást adott a KISZ közelgő, XII.
kongresszusáról, amely célul tüzte ki az ifjusági szervezet
föderativ alapon történő átalakitását. A testület tájékoztatót
hallgatott meg március 15-e megünneplésének tapasztalatairól és a
Lukács György Alapitvány létrehozásáról. Végül személyi kérdéseket
tárgyalt. A közelmultban az Országgyülés elnökévé megválasztott
Szürös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből.
Nyugdijba vonulása miatt ugyancsak felmentette beosztásából a
megszünt Pártélet főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Mint ismeretes, az
MSZMP folyóiratot indít Uj Fórum cimmel, amelynek főszerkesztője
Szerdahelyi István lett. (folyt.köv.)
x x x
1989. március 29., szerda 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (37. rész)
|
A felszólalók közül Nagy Imre, a KISZ KB első titkára
hangsúlyozta: egyetért az állásfoglalás-tervezettel, mert a
dokumentum szakít a korábbi ifjúságpolitika szemlélettel, s ez is
jelzi, hogy az MSZMP nagy lépést tett előre a fiatalok
megnyeréséért. Véleménye szerint azonban a tempó még mindig lassú, a
radikális nyitás még várat magára. Többek között ezzel magyarázható,
hogy a fiatalok körében továbbra is jelentős az ellenérzés az
MSZMP-vel szemben. Ez elsősorban abból fakad, hogy a párt továbbra
sem kínál érdemi cselekvési teret a fiataloknak. A KISZ-aktivisták
aránya, a 30 év alatti fiatalok száma rendkívül alacsony a párt
testületeiben. Ugyanakkor az alternatív szervezetekben éppen
ellenkező a helyzet: sokhelyütt vezető szerepet kaptak a fiatalok.
A KISZ-nél megkezdődött a túlcentralizált szervezet leépítése, a
modern politikai tömegszervezet kiépítése, amelyet élénk belső vita
kísér. Nagy Imre arra kérte a Központi Bizottságot, hogy a testület
ifjúságra fordított figyelme ne merüljön ki a megtárgyalt
napirendben, a KB folyamatosan foglalkozzon az ifjúság helyzetével.
Többen fűztek észrevételeket az állásfoglalás-tervezet egyes
megfogalmazásaihoz. Juscsák György nem értett egyet azzal a
megfogalmazással, hogy ,,az MSZMP tudomásul veszi,, a KISZ által
javasolt szervezeti megújulást. Helyesebb lenne a ,,megérti,
támogatja,, kifejezést használni, mert ez a párttagság felé is
iránymutató lenne. Horváth István elmondotta, hogy a
KISZ-szervezeteknek a tagok hatékonyabb érdekképviseleti eszközévé
kell válnia. Ezt a KISZ saját dokumentumaiban már megfogalmazta, ám
a párt állásfoglalásából hiányzik. Jobban kell hangsúlyozni a
dokumentumban azt is, hogy a párt így épít ki a KISZ-szel
stratégiai, politikai szövetséget, hogy eközben az ifjúsági
szervezet önállósága megmarad. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:40
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (38. rész)
|
Barts Oszkárné e stratégiai szövetség feltételeivel foglalkozott.
Véleménye szerint ennek módszerei ma még hiányoznak, ezeket a
jövőben kell kialakítani. Mindenesetre nagyon fontos lenne, hogy
azok a kommunisták, akik szót értenek a fiatalokkal, vegyenek részt
rendezvényeiken, hatékonyan támogassák munkájukat.
Maróthy László hangsúlyozta: egyetlen munkáspárt sem engedheti
meg azt, hogy ifjúsági szervezetével ne legyen szoros a kapcsolata.
Ez az MSZMP jövője szempontjából is meghatározó kérdés.
Lukács János válaszában a stratégiai szövetségnek lényeges
feltételei között jelölte meg a kölcsönös toleranciát. Az elvszerű
együttműködés kiépítésének fontos feltétele az is, hogy a fiatalok
jelentősebb szerepet kapjanak a párt testületeiben is. Mint
mondotta, a 800 ezer párttagnak csupán 7.5 százaléka 30 éven aluli,
s ez nagyon rossz arány. Konkrét észrevételekre válaszolva
elmondotta: éppen azért használták a dokumentumban a KISZ szervezeti
megújulása kapcsán az ,,MSZMP tudomásul veszi,, meghatározást, mert
ez kifejezi a KISZ politikai szervezeti önállóságát. Nem értett
egyet azzal a megfogalmazással, hogy a párt még ma sem vállalja fel
az ifjúság érdekeinek védelmét. Lukács János szerint ez az állítás
már nem igaz. Az MSZMP politikája ifjúságpárti, ám ennek nem a
deklarációkban, hanem a folyamatosan megvalósuló reformlépésekben
kell megnyilvánulnia - tette hozzá.
Az előterjesztett dokumentumot a testület egyhangúlag elfogadta.
(folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:43
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (39. rész)
|
A Központi Bizottság a ,,különfélék,, között megtárgyalta a
Lukács György-alapítvány létrehozásáról szóló javaslatot. Az ezzel
kapcsolatos előterjesztésében Berecz János elmondta, hogy az
alapítvány célja: hozzájárulni a marxista, szocialista eszmeiségű
társadalomtudományi kutatás, nevelés, oktatás, politikai
ismeretterjesztés feltételeinek javításához. A Központi Bizottság az
alapítvány létrehozásával a szocialista célokkal összhangban álló,
hosszabb távú tudományos tevékenységet kívánja támogatni,
ösztönözni. Bejelentette, hogy az alapítvány nyitott, ahhoz bárki -
pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel - csatlakozhat. Az
alapítvány kuratóriumának elnökére és tagjaira a Politikai Bizottság
tesz majd javaslatot a Központi Bizottságnak.
A Központi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta.
A következő napirendi pont keretében a Központi Bizottság
tájékoztatót hallgatott meg az 1989. március 15-ei ünnepi
rendezvények politikai megünnepléséről. Az ehhez fűzött
kiegészítőjében Berecz János kiemelte, hogy a megemlékezések széles
körű társadalmi részvétellel, rendben, konfrontáció nélkül zajlottak
le. A résztvevők számát nehéz megbecsülni, mert sokan az egyik
gyűlésről a másikra vonultak. A rendezvények mozgalmasak voltak, a
hazafias gondolatok élénk visszhangra találtak a tömegekben, s a
jelszavaknak is volt hatásuk. Sajnos - tette hozzá - a mi erőink
helyenként aggodalommal eltelve, bátortalanul vettek részt a
megemlékezéseken.
A KB titkára a tapasztalatokról szólva szükségesnek tartotta
kifejezni a párt elhatárolódását mindazoktól, akik nemzeti
ünnepünket méltatlan módon, a nemzet érdekeit, nemzetközi
kapcsolatainkat sértő, szocializmus-ellenes nézetek és jelszavak
hangoztatására használták fel.
Berecz János méltatta a külföldi sajtó erőteljes érdeklődését a
március 15-ei ünnepségek iránt. Végül felhívta a figyelmet arra,
hogy a március 15-i megemlékezések tapasztalatait hasznosítsuk az
idei további emléknapokon is, különös tekintettel május 1-jére,
amely a munka és a nemzetközi szolidaritás hagyományosan szép
ünnepe. Ez is alkalom lesz arra, hogy a nemzet minden progresszív
ereje nyilvánosan is demonstrálja jelenlétét társadalmunk életében.
A Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette.
A testület végül személyi kérdésekről döntött. (MTI)
1989. március 29., szerda 20:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|