|
|
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (1. rész)
|
1989. március 29., szerda - Grósz Károly főtitkár elnökletével szerdán reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. A Jászai Mari téri székházba összehívott ülésen tanácskozási joggal részt vettek az állandó meghívottak, továbbá a központi sajtó vezetői, illetve a napirend előkészítésében résztvevők. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd bejelentette: Kádár János, az MSZMP elnöke egészségi okból nem vesz részt a tanácskozáson. Ezután a KB döntött az ülés napirendjéről.
1./ A politikai nyilvánosság fejlesztése és a tájékoztatási törvény alapelvei; állásfoglalás-tervezet a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. Előadó: Berecz János. 2./ Jelentés a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól. Előadó: Lukács János. 3./ Tájékoztató a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. Előadó: Lukács János. 4. Különfélék, személyi kérdések. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (2. rész)
|
Még napirend előtt Grósz Károly tájékoztatta a Központi Bizottságot két, közelmúltban folytatott megbeszéléséről. A főtitkár március 23-24-én a Szovjetunióba látogatott, s a Mihail Gorbacsovval létrejött, nagyon szívélyes, őszinte, elvtársi találkozót hasznosnak, eredményesnek ítélte, amely tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. A tárgyalásokon is kifejeződött: a Szovjetuniónak érdeke, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg gondjait, s a problémákra politikai eszközökkel keressen megoldást. A Szovjetunióban megértéssel fogadják belpolitikai elképzeléseinket, közöttük a többpártrendszer kialakítását is, azonban Mihail Gorbacsov úgy ítélte meg: nem lehet általános és végleges ítéletet mondani az egy- és a többpártrendszer vonatkozásában. Az a lényeg, hogy a demokratikus mechanizmusok működjenek, az emberek részt vegyenek a döntések előkészítésében, azok végrehajtásának ellenőrzésében, hogy a demokrácia hassa át minden politikai intézmény tevékenységét. A módszer minden nép, minden párt saját ügye. Az SZKP KB főtitkára egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb feladat az MSZMP megszilárditása, egységének és cselekvőképességének megteremtése. Elmondotta: az SZKP célja az, hogy az átalakítás útját körültekintően, de határozottan folytassa, más alternatívát nem látnak. A találkozón kitűnt: a két párt egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében; a Varsói Szerződés rendszere korszerűsítésének, a belső demokratizmus erősítésének szükségességében. Azonosan itélték meg azt is, hogy a mai viszonyok között nincs realitása a semlegességnek, de mindkét ország a katonai tömbök egyidejű felszámolására törekszik. Mihail Gorbacsov 1956 és 1968 történelmi tapasztalatait elemezve elmondta: ma maximálisan szavatolni kell, hogy a szocialista országok belső ügyeinek megoldásánál ne kerüljön sor külső erő alkalmazására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szövetségese minden, a KGST reformjára irányuló magyar javaslatnak. Véleménye szerint is a nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet az út a közösség korszerűsítéséhez, s a cél intenzív kapcsolódásunk az európai és a világgazdasági rendszerekhez. A főtitkárok úgy ítélték meg: a találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erősítéséhez, s ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejlesztéséhez más területeken is. Grósz Károly tájékoztatójában arról is szólt, hogy a Szovjetunióban ígéretet kapott arra: a magyar szakemberek kutatásaikhoz betekinthetnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, ott őrzött dokumentumokba. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 12:47
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (3. rész)
|
Grósz Károly a Jasszer Arafattal, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökével március 16-17-én folytatott megbeszéléséről adott tájékoztatójában rámutatott: a meghívással a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálni kívántuk változatlan szolidaritásunkat a palesztín nép harcával. Jasszer Arafat nagyra értékelte a népe ügyével kapcsolatos következetes magyar álláspontot, a magyar nép szolidaritását. Grósz Károly hangsúlyozta: a megbeszélések tanúsága szerint is pozitív változás megy végbe a PFSZ álláspontjában, tevékenységét ma az enyhülés követelményei határozzák meg. A mozgalom vezetőjének meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültségeket csak politikai eszközökkel lehet megoldani. Az MSZMP főtitkára kifejezésre juttatta, hogy hazánk a közel-keleti rendezést egyetemes érdeknek tekinti, s az MSZMP és a Magyar Népköztársaság ebben együtt kíván működni a világ haladó erőivel. A közel-keleti válság rendezésének megítélésében Magyarország és a PFSZ álláspontja azonos. A főtitkár tájékoztatta a vendéget arról, hogy hazánk rövidesen tárgyalásokat kezd Izraellel a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, hangsúlyozva, hogy a rendezés nem barátaink ellen irányul, hanem érdekükben történik. Válaszában a PFSZ elnöke kifejtette: az érvelést tudomásul vette, a kérdést belügynek tekinti. Hozzátette: e lépés egyes arab államok részéről ellenérzést válthat ki. A két tájékoztatóhoz kapcsolódva Kállai Gyula felvetette, hogy a március 15-ei demonstrációkon több szovjet- és kommunistaellenes, a szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhangzott. Javasolta: határolja el magát a testület e megnyilvánulásoktól, kifejezésre juttatva azt is, hogy alapvető viszonyunk a Szovjetunióhoz nem változott meg, továbbra is a magyar-szovjet barátság erősítésére törekszünk. Szűrös Mátyás sajnálattal állapította meg, hogy a magas szintű magyar-szovjet tárgyalásokon nem volt szó a magyar-román viszonyról, Románia magatartásáról. Véleménye szerint napjainkban szükséges, hogy e kérdésről szót váltsanak a vezetők. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:50
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (4. rész)
|
A PFSZ elnökével folytatott megbeszélések értékelésével kapcsolatban helyesebbnek ítélte azt a megfogalmazást, hogy nézeteink nagymértékben közeledtek a közel-keleti kérdés megítélésében. Kifejtette azt is - Kállai Gyula felvetésére reagálva -, hogy nem kellene összefüggésbe hozni a magyar-szovjet viszonyt március 15-ével. Grósz Károly az észrevételekre válaszolva leszögezte: állást kell foglalni a március 15-ei demonstráción tapasztaltakban, azonban egy később megtárgyalandó napirend kapcsán. Azt is elmondta, hogy a Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszéléseken szóba került a romániai helyzet is, ám nem a hivatalos tárgyalások keretében. Végezetül újból megerősítette: a Jasszer Arafattal lefolytatott eszmecserén nem tapasztalt véleménykülönbséget. Hozzátette: a gyakorlat majd megmutatja, hol van azonosság és különbség. A tájékoztatót a testület tudomásul vette; ezután megkezdődött az első napirend tárgyalása: Berecz János tartotta meg előadói beszédét. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 12:54
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (5. rész)
|
- Nehéz ma eligazodni azoknak, akik megkísérlik figyelemmel követni a magyar politikai nyilvánosságban zajló folyamatokat. A tárgyilagos szemlélő egyidejűleg tapasztalhatja a demokratizálódás kétségbe vonhatatlan előrehaladását és olyan, olykor anarchikus jelenségeket is, amelyek már nem hasonlítanak ugyan a régi gondolatvezérléses állapotokra, de még távol vannak attól, amit a társadalom demokratikus rendjének lehet nevezni - mondotta bevezetőben a Központi Bizottság titkára. - A régi rendből az új felé tartó társadalomnak elkerülhetetlenül végig kell járnia azt az útszakaszt is, amelyben a korábbi szisztémák már, s a kialakítandók még nem működnek - folytatta előadói beszédét. - Az MSZMP-nek ma olyan helyzetben kell állást foglalnia a politikai nyilvánosság kérdésében, amikor változik a határ a türelem és a sodródás között, miközben máris vannak türelmüket vesztettek, akik az erő alkalmazásával akarják mindazt megoldani, amit csak értelemmel, következetesen higgadt, elvi politikával lehet tartósan, nagyobb megrázkódtatások nélkül elrendezni. A politikai nyilvánosság gyors ütemű kibővülése a demokratikus politikai rendszer kiépülésének egyik fontos előfeltétele és következménye. A politikai rendszer átalakítására irányuló törekvéseink ezért természetesen kapcsolódnak össze a politikai nyilvánosság funkcióiról vallott felfogásunk megújulásával. - Az 1988. májusi pártértekezlet óta áttörés ment végbe a politikai nyilvánosság fejlődése terén. Ma a politikai nyilvánosság szélesebb, fejlettebb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Ugyanakkor a nyilvánosság szerkezetét, működését tekintve ma is átmeneti helyzetben vagyunk. Az átmenet lényege, hogy a nyilvánosság következetes kiépülése csak a politikai döntési rendszer mélyreható átalakulásával valósulhat meg. A politikai döntési rendszer átalakítása azonban hosszabb folyamat, több évet fog át. Ma még az elért eredmények ellenére sincs áttörés a politikai döntési mechanizmusban, hiszen ez jelentős részben az alkotmány újraalkotását követő intézményi átrendeződéshez kapcsolódik. Ebben a helyzetben a nyilvánosság működésében kikerülhetetlen ellentmondások jelentkeznek. Megteremtődött a lehetőség a különböző érdektörekvések nyilvános megfogalmazásához, de továbbra sincs megfelelő alap az egyes nézetek, vélemények szerepének, befolyásának megítélésével kapcsolatban. Különösen bizonytalan és ellentmondásos annak megismerése, hogy a széles közvéleményben milyen súllyal, hatással jelennek meg e nézetek. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:56
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (6. rész)
|
Jellemző például, hogy tulajdonképpen eldönthetetlen az a vita, hogy a különböző mozgalmak tényleges szerepüknek, súlyuknak megfelelően jelennek-e meg a tömegkommunikációban. Tény, hogy a létrejött új szervezetek létszáma viszonylag kicsi, a politikai érdekek, nézetek, vélemények súlya azonban nem a szervezeti létszámhoz kötődik. Elsősorban ahhoz, milyen társadalmi támogatásra találnak, és hogyan vesznek részt a politikai döntési folyamatban, vagy hogyan kapcsolódnak ahhoz. Egyelőre a különböző társadalmi-politikai mozgalmak viszonylag kialakulatlanok, s nincs egyértelmű helyük a politikai folyamatokban sem. Ilyenkor lehet érveket találni amellett, hogy az új szervezetek aránytalanul nagy nyilvánossághoz jutnak, de amellett is, hogy nyilvánosságuk nem kielégítő. Ez az állapot nem is változhat meg mindaddig, amíg a politikai intézmények és játékszabályok meg nem szilárdulnak, és ezzel nem jönnek létre szilárd kapaszkodók a nyilvánosság szerveződéséhez. Ebben a helyzetben fordulhat elő, hogy kis létszámú szerveződések esetenként ugyanolyan nyilvánosságot kaphatnak, mint több ezres tagságot számláló mozgalmak, vagy mint éppen a kormányzó pártként működő MSZMP. Ez a magyarázata annak is, hogy a tisztességes szándékú érdektörekvések mellett a nyilvánosságban táguló teret kaphatnak sanda szándékok, rágalmak, leegyszerűsítő egyoldalúságok és köpönyegforgatók, az etikai, ízlésbeli normákat megsértők is. A sajtó kritikai feltáró funkcióinak egyoldalúságai eredményezik, hogy ma nem ritkán a nyilvánosság előtt hurcolnak meg embereket, olykor félmondatokból fabrikálnak ügyeket, s még nem működik az a törvényi mechanizmus, amely megvédené őket személyiségi jogaikban. - A nyilvánosság valamennyi szintjén, így a tájékoztatásban, a sajtóban is a mi viszonyaink között akkor lehet tartós és érdemi az elmozdulás, a folyamatok akkor kezelhetőek, ha törvény által biztosított a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság, ha világosak és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, korlátai és a jogsértésekkel járó következmények is. Minden jogállamban a törvény határozza meg a társadalmi működés alapszabályait, e törvények azonban mindenkor tükrözik a kormányzó pártok politikai akaratát is. A Központi Bizottság elé azért terjesztettük a tájékoztatási törvény politikai irányelveit, hogy ezt a politikai akaratot kifejezve adjon előzetes útmutatást a törvény megszövegezéséhez. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 12:59
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (7. rész)
|
- Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy ítéli, hogy a törvény ez év második felében a Parlament elé terjeszthető - mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. - Ebben a törvényben minden pártnak, szervezetnek, intézménynek biztosítani kell azt a jogot, hogy eldöntse: mikor és miről ad tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra. Ez a jog nem magyar sajátosság. A titokvédelem indokolt esetben az állampolgárt és az intézményeket egyaránt megilleti. Ezen belül is elkülönítetten kell a törvénynek kezelnie a civil társadalom részét képező gazdálkodó szervezeteket és a politikai állam szervezeteit, hiszen nem egyformán kötelezhetők információszolgáltatásra. Az információgazdálkodás a politizálás fontos alapeszköze, a törvény ehhez is kellő lehetőséget és védelmet kell hogy biztosítson. Az egyetlen nyilvánosság nemcsak az MSZMP-t és a kormányt, hanem az alternatív szervezeteket és azok sajtóját, publicistáit is objektivitásra, tárgyszerűségre kötelezi. Ha valamelyik fél nem tartja be ezeket a szabályokat, a szándékos torzítás kölcsönös bizalmatlansághoz és óhatatlanul kétféle nyilvánossághoz vezet. Az intézményi és a személyiségi jogok védelmében a törvénynek ezért biztosítania kell, hogy aki hitelrontás útján erkölcsi kárt okoz, anyagilag is felelősségre vonható legyen. Ehhez változtatni kell az erkölcsi károkozásért megállapítható kártérítés polgári törvénykönyvi szabályozásán is. A törvényben egységesen rendezni kell a sajtóigazgatással összefüggő, ma még nyitott kérdéseket is. A törvényességi felügyeletet ellátó szerv számára meg kell adni a jogot ahhoz, hogy felfüggesszen nyilvános közlést, bírósági eljárást kezdeményezzen. Szabályozni kell a sajtóbűntettre és vétségre, valamint a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat is. Az igazságügynek ezért időben fel kell készülnie azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek az új sajtótörvény hatályba lépése után várnak az ügyészi, bírói jogalkalmazásra, valamint az ügyvédségre. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:00
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (8. rész)
|
- Összhangban pártunk politikájával, a mélyreható társadalmi demokratizálódással, a nyilvánosság reformjával, valamint az új tájékoztatási törvény koncepciójával: meggyőződésünk, hogy a törvényes keretek között működő intézmények elidegeníthetetlen joga tömegkommunikációs eszközöket létrehozni, működtetni, meghatározni azok politikai profilját, tevékenységi módjait és céljait az alkotmányosság tiszteletben tartásával. A társulási törvény egyenesen igényli ezt a szabályozást. Azok a jogok, amelyek erre vonatkoznak, arra az általános filozófiára épülnek, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Nyilvánvaló, hogy pártunk - miközben e széles körű demokratizálódási törekvéseket egyértelműen támogatja - politikai részvételét, befolyását ebben az átmeneti periódusnak nem csökkenteni, hanem ellenkezőleg: erősíteni kívánja. Nem vagyunk szégyenlősek, s kereken megmondjuk: politikai harcot folytatunk annak érdekében, hogy a legfontosabb nemzeti orgánumok vezető posztjain pártunk tényleges politikai súlyának, valódi befolyásának, tömegtámogatásának megfelelő mértékben képviseltessen Ez a következő éveknek talán a legtöbb konfliktussal megoldható, mégis kikerülhetetlen feladata. Az újságírók és az MSZMP közötti kapcsolat feszültségei ugyanis egyáltalán nem újkeletűek, ezeket csupán láthatóbbá, kitapinthatóbbá tette a megváltozott helyzet. Az újságírókkal csak akkor tudjuk megnyugtatóan rendezi a viszonyunkat, ha hitelt érdemlően felülvizsgáljuk velük kapcsolatos régebbi magatartásunkat, és szakítunk a parancsosztogatással, azzal a szemlélettel, amely az újságírót csupán célfeladatok megbízható, gyors és pontos végrehajtójának tekinti. Nem igaz ugyanis, hogy mindaz, ami ma a magyar sajtóban történik, előzmény nélküli. Sokáig nem lehetünk adósak annak a megfogalmazásával, hogy volt itt egy olyan kommunista újságírónemzedék, amely már több mint három évtizeddel ezelőtt is síkraszállt mindazért, ami ma a sajtóban történik, vagy aminek történnie kellene. Személyes sorsuk alakulása nagy szellemi vérveszteséggel járt pártunk számára. Az újságírói pálya társadalmi és anyagi megbecsülése, az újságírók önbecsülése évtizedeken keresztül a mélypontra zuhant olyan körülmények között, amikor nem lehettek a szó valódi, igazi értelmében értelmiségiek, mert nem tekintették annak azok, akiktől a kiválasztásuk, tevékenységük, sorsuk függött. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:00
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (9. rész)
|
Közben végbement az újságírók között is a nemzedékváltás, megjelentek azok a fiatalok a szakmában, akik nagy érzékenységet tanúsítottak ama koreszmék iránt, amelyek nem utolsó sorban az MSZMP által is megtűrve-támogatva, sokszor saját alkotóműhelyeiben a szellemi elitből fejlődtek ki. Az újságírók új nemzedéke nem nyugodott bele abba, hogy kívülrekesztődjék az értelmiségen. Kereste, s meg is találta a kapcsolatot azokkal a gondolatokkal, szellemi áramlatokkal, csoportosulásokkal, amelyek újfajta nyilvánosságot és az értelmiségi lét lehetőségeit csillantották fel számára. A sérelmek és a szakmai-politikai ambíciók elkerülhetetlenül odavezettek, hogy az újságírók egy része a nyilvánosság gátszakadását egyfajta törlesztésre is felhasználja. Ez részben elkerülhető lett volna, ha a pártvezetés másként reagál a szovjet glasznosztyra. A parancsosztás még ekkor is folytatódott, s a teljesen hibás helyzetértékelés során az a hiedelem élt, hogy mi már régen megcsináltuk azt, ami a Szovjetunióban elkezdődött. Az azóta végbement folyamatok olyan viszonyokat formáltak, amelyeknek a talaján egészséges kompromisszum lehetőségének körvonalai bontakoztak ki. A nyilvánosságban bekövetkezett fordulat, valamint a politikai intézményrendszer mélyreható reformjai fokozatosan megteremthetik a párton belüli egység feltételeit ezekben a kérdésekben is. Elérkezett az ideje annak, hogy kijelentsük: a kritikai elemek túlhangsúlyozása elkerülhetetlen velejárója a radikális változtatásoknak, a politikát bürokráciával helyettesítő viszonyok felszámolásában jól hasznosíthatók a szenvedélyek. Másrészről viszont nagy bajok származhatnak abból, ha ez a társadalmi kommunikáció viszonylag hosszan tartó, meghatározó jegyévé válna. Jogállamot, következetesen demokratikus viszonyokat csak tárgyilagos, értelmes, a saját szenvedélyein is uralkodni tudó társadalom képes létrehozni. A jelenlegi átmeneti időszakban a magyar újságírás színesebbé, emberarcúbbá, érdekesebbé vált. Ugyanakkor jelentkeznek ebben a sokszínűségben emberei és politikai tisztességtelenségek is. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:02
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (10. rész)
|
A régi sajtóirányítási rendszer leépülése, s az új, a demokratikus jogállamiság kiépülése időszakában nem állnak rendelkezésre azok az eszközök, amelyek ésszerű és etikus határok közé szoríthatnák a nyilvánosságban az olcsó népszerűségre való törekvést. Szaporodnak azok a jelenségek, amelyek - semmiféle következménnyel nem számolva - egymást túllicitálva egyetlen botránykrónikának próbálják feltüntetni a múltunkat és jelenünket, nem törődve azzal, hogy ez sérti a tisztességes emberek méltóságérzetét, és foltot ejt azon is, ami tiszta. Ez a felelőtlenség többször abban is megnyilvánult az utóbbi időben, hogy felesleges megterheléseknek tette ki külkapcsolatainkat, s ezzel nemcsak diplomáciai, hanem egyéb, gazdasági és más természetű hátrányokat is okozott társadalmunknak. A Nyilvánosság Klubot is elsősorban a sajtóirányítás gyakorlata hozta létre, s nem csupán túlfűtött szereplési vágyak, vagy ellenzéki hajlamok. Rosszul tettük, hogy ezzel a kezdeményezéssel szemben kezdetben ellenállást tanúsítottunk. Ez nem erősítette, hanem gyengítette pozícióinkat S helyesen jártunk el, amikor az Újságíró Szövetség megreformálására irányuló önszerveződésnek ösztönzést adtunk. A szövetség legutóbbi közgyűlésén sok indulatos, szélsőséges felszólalás hangzott el, de tájékoztathatom a Központi Bizottságot, hogy valahányszor szavazásra került sor, ezek az indulatok és szélsőségek kisebbségben maradtak. Méghozzá anélkül, hogy a legcsekélyebb módon is megpróbáltunk volna beavatkozni az események menetébe. Vannak tehát biztató előjelek, amelyek azt mutatják, hogy az Újságíró Szövetségnek lesz ereje újraalkotni az újságírás etikai értékrendjét, az újságírók túlnyomó többségében pedig lesz kellő önfegyelem annak betartásához. Berecz János külön kitért a sajtót érő piaci hatásokra, melyek máris átmeneti politikai következményű bérfeszültségeket okoztak a túlcentralizált, korszerűtlen kiadói szervezetek és az új sajtótermékeknél foglalkoztatott újságírók között. Az előbbieknél kialakult gyakorlat a színvonaltalanságnak, a fegyelmezetlenségnek kedvez. Konzerválja a középszerűséget, felértékeli az igénytelenséget, és aláértékeli a tehetséget, az odaadást, tehát sürgős változtatásra szorul. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:03
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (11. rész)
|
- Az utóbbi időben sok szó esik arról, hogy a legnagyobb hatású tömegkommunikációs eszközök - a TV, a rádió, az MTI - legyenek a nemzeté. Ez elvitathatatlan tény, de tennék hozzá néhány értelmező megjegyzést. Az első: ez kormányzati-politikai kérdés és nem irányítási vagy szervezéstechnikai természetű. A második: a nemzet intézményei felett a nemzet demokratikusan választott és ellenőrzött kormánya gyakorolja a felügyeletet. Ez a felügyelet közvetlenül kiterjed a legfontosabb személyi kérdések eldöntésére, s e nemzeti intézmények általános politikai vonalának meghatározására. A nemzet és a kormányzati hatalom szembeállítása hamis. A nemzet által a demokratikus intézményeken keresztül ellenőrzött kormányzat nem egy szűk kör, hanem a nép hatalmát juttatja érvényre tömegtájékoztatási politikájában is. A harmadik: nem a riporterek, a műsorvezetők és a kinevezett vezetők a nemzeti intézmények, hanem a TV, a rádió és az MTI. Nem tartozik a jogállamisághoz, a demokráciához, hogy ezeket az intézményeket feldaraboljuk, vagy megosszuk, ezért az ilyen törekvésekkel szembe kell szállnunk. Ezeknek az intézményeknek a mindenkori kormány politikai erőterében kell működniük, ugyanakkor nem válhatnak különféle pártoskodó célok és elképzelések anarchikus szócsövévé. Az állam tulajdonában lévő elektronikus tömegkommunikációnak felfogásunk szerint a közszolgálati funkciójukon kívül olyan politikai tárgyilagosságra kell törekedniük, amelyek belső műhelyeiben nincs és nem is lehet helye az állandó köznapi politikai csatározásoknak, a műsorokban pedig a mindenkori kormányzat általános vonala folyamatos felülbírálatának. Jelenleg még nem ez a helyzet, ezért arra van szükség, hogy a kormány megfelelő, tudatos káderpolitikával, az ellenőrzés és az irányítás eszközeivel, ezen intézmények anyagi-technikai színvonalának határozott emelésével érvényesíteni tudja akaratát ezekben az intézményekben. - A politikai nyilvánosság tagoltságának megjelenése, az új sajtóstruktúra új körülményeket teremt a párt saját orgánumai számára is. Az MSZMP lapjainak, folyóiratainak jelentősége a korábbiakhoz mérten hallatlanul megnövekszik. Néhány kérdés újraértelmezésre szorul. Ezek közé tartozik például az is, hogy ezek a lapok és folyóiratok nem lehetnek csupán egyes vezető testületek, s még kevésbé a testületeket kiszolgáló apparátusoknak kizárólag alárendeltek. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:05
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (12. rész)
|
El kell érni, hogy - kölcsönhatásban a pártdemokrácia kívánt és mindjobban szorgalmazott fejlesztésével - a pártlapok és folyóiratok a párttagság véleményét, nézeteit egyszerre tükrözzék és formálják. Nem szabad megengedni, hogy frakciós törekvések szellemi központjává váljék egyik vagy másik orgánum, de gondoskodni kell arról: adjanak helyet a különféle platformoknak, s a platformok közötti vitáknak Az MSZMP orgánumai korábban a párt kizárólagos hatalmi helyzetéből fakadó presztizzsel rendelkeztek. Ez megszűnt. Az új helyzet átmeneti zavarodottságokat idézett elő néhány szerkesztőségben, de máris mutatkoznak annak jelei: a legtehetségesebb, belső tartással rendelkező újságírók fokozatosan egyre inkább magukra találnak. A kihívást nem elemi csapásnak tekintik, hanem olyan állapotnak, amelyben a szellemi érvényesülés lehetőségei kitágulnak. Egyetértenek azzal, hogy olyan viszonyok kialakításában kell közreműködniük, amelyekben nem a vezetésnek van pártja, hanem a pártnak van vezetése és sajtója. Ennek megfelelően kezdik érezni, hogy új, megváltozott körülmények között kell dolgozniuk, tevékenységüket meg kell szabadítaniuk a bürokratikus elemektől, ha talpon akarnak maradni. Könnyű elvileg megfogalmazni, hogy a megyei pártlapok az MSZMP megyei lapjai, ezért követett politikai irányvonalukban egyszerre kell megjelennie a központi és helyi politikai stratégia és taktika elemeinek. A gyakorlatban mindezt úgy kell érvényesíteni, hogy a szerkesztőségek önálló műhely jellege is megmaradjon, illetve létrejöjjön. Most minden eddiginél jobban törekednünk kell arra, hogy a párt orgánumainál olyan újságírók, szerkesztők dolgozzanak, akik erkölcsileg támadhatatlanok, szakmai felkészültségük, személyiségük, politikai, emberi kiállásuk megalapozza e lapok, folyóiratok tekintélyét. Olyan újságírók, akik a konstruktív kritika alapállásából akarják formálni, közvetíteni az MSZMP politikáját. Minden szerkesztőség élére előbb-utóbb olyanokat kell állítani, akik nagy társadalmi-szakmai tekintéllyel rendelkeznek. A megfelelő vezetőknek a párt általános politikai irányvonalán belül nagy szellemi, szervezeti önállóságot kell biztosítanunk. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:06
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Berecz (13. rész)
|
- Pártunk nehéz anyagi-gazdálkodási helyzetében is jelentős erőforrást kell idecsoportosítanunk, mert a szerkesztőségek a politikai küzdelmek frontvonalában vannak. Ezt tudomásul kell vennünk, ez elől nem lehet kitérni. További megfontolást érdemelne az is, hogy a párt valamelyik orgánumának előfizetését a párttagok lehetőség szerinti erkölcsi kötelezettségévé tegyük, amint azt megteszik számos nagy nyugati pártban is. Ez azonban az előttünk álló politikai rendeződési időszak kérdése, s a többpártrendszer kiépülését követően, az akkori helyzetnek megfelelően kell megválaszolni. - Sem magunkat, sem a párttagság nagyobbik hányadát nem tudtuk időben felkészíteni azokra a radikális változásokra, amelyek az utóbbi időben végbementek politikai nyilvánosságunkban. Az események olykor szándékainktól függetlenül, számos külső és belső hatás következtében gyorsultak fel, de ha mélyebben belegondolunk, arra a megállapításra jutunk: jó lett volna egy lassúbb, kiegyensúlyozottabb ütemet követni, csakhogy ez nem teljesen rajtunk múlt, mert ha késlekedünk, a történelem esetleg nem várja meg a határozatainkat, hanem azok nélkül alakul. A Politikai Bizottság tisztában van azzal, hogy a párttagok többsége számára mindez nagy pszichikai tehertétel, amelynek az elviselése maga is politikai tisztázási folyamatot igényel. A Központi Bizottság legutóbbi ülése által elfogadott rövid cselekvési program nyitottsága maga is igényli a nyilvánosságot, miközben hitet tesz a sajtószabadság mellett. E program csak akkor élő, ha folyamatosan munkálkodunk tartalmi gazdagításán. Átérezve ennek is a felelőlősségét határozott úgy, hogy a Központi Bizottság mai ülése elé terjeszti állásfoglalás-tervezetét a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről - mondta egyebek között Berecz János, s végezetül rámutatott: - Bennünket most az a szándék vezérel, hogy lerövidítsük azt az átmeneti periódust, amikor a korlátozott nyilvánosság régebben megszokott gyakorlata már nem folytatható, de az új intézményi keretekhez, a demokrácia rendjéhez nélkülözhetetlen jogi biztosítékok még nem működnek. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 13:08
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (14. rész)
|
Lukács János elöljáróban áttekintést adott a pártviták politikai és szervezeti jellegű tanulságairól, kiemelve azt a törekvést, hogy a politika formálásában a párt minden tagjának legyen érdemi részvételi lehetősége. Utalt arra a tanulságra is, hogy nagyobb mértékben tiszteletben kell tartani a pártmunka - és így a vitákban való részvétel - önkéntességének elvét. Megállapította azt is: helytállónak bizonyult az a kijelentés, hogy előtérbe kell helyezni a párt értelmiségi létformáját. Kiemelte: a párttagság döntő többsége várja és elvárja, hogy a Központi Bizottság továbbra is tegyen kezdeményező lépéseket a társadalmat alapvető módon érintő sarkalatos kérdésekben. Szólt arról is, hogy sürgetik a kezdeményező lépéseket a gazdasági reform meggyorsítása - s ily módon a politikai és a gazdasági reform közötti összhang megteremtése - érdekében, valamint a párt szervezeti és működési rendjének átalakítása terén. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban rámutatott: - A pártvita arról tanúskodik, hogy a tagság döntő többsége felismerte és elfogadja, hogy társadalmunk a többpártrendszer irányába halad és az MSZMP-nek ilyen politikai berendezkedés közepette kell megtalálnia a szocialista szellemben fogant politika érvényesítésének lehetőségét. - Figyelmet érdemlően sokan vallják, hogy az MSZMP az elmúlt tíz évben nagy lehetőséget szalasztott el. Annak a lehetőségét, hogy a demokráciát a civil társadalom megszerveződésének bátorításával, a társadalmi szervezetek önállóságának és függetlenségének garantálásával, az egypártrendszer keretei között építse ki. Joggal mutatnak rá arra, hogy a politikai pártok a jövőben sem lehetnek kizárólagos letéteményesei az érdekek és a nézetek, az állampolgári törekvések kifejezésének. - A vitában nagy hangsúlyt kapott a politikai és a gazdasági reformok egymáshoz való viszonya. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a vitákban kezd háttérbe szorulni a szorosabb értelemben vett, és önértékként kezelt reform, ugyanakkor előtérbe nyomul egy egyszerű és közérthető fogalom: a munka. A reformok mércéjének egyre inkább azt tekintik: mennyire segítik elő az egyes ember nyugodt, színvonalas munkáját és tisztességes megélhetését? Egyre több ember ébred rá arra, hogy a fejlett árugazdaság, a piacgazdaság sehol sem a könnyen szerzett pénz, az ügyeskedés és a szélhámosság birodalma, hanem az ésszel és kifogástalanul végzett szorgalmas munkát állítja középpontba. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:05
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (15. rész)
|
A vitákban különösen erőteljes hangot kap ez a megközelítés, a magasan képzett szakmunkások és a reálértelmiség körében. Támogatják a reformokat, sürgetik az értelmetlen, bürokratikus, önkényes gazdasági intézkedések és szabályok felszámolását; az értelmes, tanult, kezdeményezőkész, tisztességes vállalati, szövetkezeti, intézményi, államigazgatási és politikai vezetők kiválasztását. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy számos félreértés mutatkozik a tulajdonformák megítélésével kapcsolatban. Miközben a valóságban szándékainknál lassabban halad a külföldi tőke bevonása a magyar gazdaság vérkeringésébe, sokan aggodalmuknak adnak hangot az úgymond kapitalista behatolás túlzott mértéke miatt. Bizonyára megint sokat beszélünk valamiről, miközben kevés történik, keveset teszünk érte. Így is vitákat vált ki a nemzetközi gazdasági folyamatokba való szorosabb bekapcsolódásunk azon természetes velejárója, hogy vállalatainkban nem magyar állampolgárok és külföldi székhelyű cégek is részesedést szerezhetnek. Eközben, az általánosságok szintjén, szinte mindenki egyetért a gazdasági nyitás, a világgazdaságba való szerves bekapcsolódás politikájával. Nekünk kötelességünk számolni azzal, és felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdasági vállalkozások, a piac, s így a tőke, a munkaerő, a tudás ma már átlépi az országok és gyakran a kontinensek határait. Ezután Lukács János néhány olyan gondolatot vetett fel, amely a párt szervezeti és működési rendjével, felépítésével, a politikai rendszerben elfoglalt változó helyzetével kapcsolatos. - Milyen tanulságokkal szolgál pártunk eddigi szervezeti működése? Általános értelemben elsősorban azzal, hogy az MSZMP szervezeti rendje - a szervezet felépítése és annak belső tartalma - ma már nem alkalmas a tagság demokratikus akaratképzésére épülő akcióegység megteremtésére. Olyan szervezeti rendszerre van szükség, amely önmagában hordja saját megújulásának garanciáit, rendelkezik az önkorrekció szervezeti mechanizmusaival, szakít az eddigi hierarchikus működési móddal. A szervezeti hatékonyság biztosítása elsősorban azt igényli, hogy mind a párt egészében, mind a nagy önállósággal tevékenykedő egységeiben folyamatosan meglegyenek az önszabályozó ciklusok. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:07
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (16. rész)
|
Ezeknek fontos szakaszai a választási mechanizmusok, a vezető szervek döntési eljárásai, és a cselekvést szervező, irányító tevékenység. A párt politikai tevékenységének alapvető forrása a párttagság akarata, cselekvése. Hogy az ebben rejlő alkotó erők felszabadulhassanak, ösztönznünk kell minden politikai kezdeményezést, a közös ügyet szolgáló tenniakarást. Ez csak úgy valósulhat meg, ha kiszélesítjük a párttagságot tömörítő különböző típusú közösségek önállóságát, autonómiáját, s ebből építjük fel a vezető szervek létrehozásának, feladatkörének, működési módjának szervezeti szabályozását. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a többpártrendszerben mik azok a fő funkciók, amelyeket az MSZMP-nek a szocialista irányú fejlődés előmozdítása érdekében el kell látnia; melyek azok a feladatok, amelyekre szervezeti erejét összpontosítania kell? Először is figyelembe véve a törvényhozás és a helyi népképviseleti szervek alapvető jelentőségét az új viszonyok között, biztosítani azt, hogy a párt sikeresen álljon helyt az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása során. Másodszor: politikai támogatást nyújtani ahhoz, hogy az országot és a helyi közösségeket a demokrácia és az állampolgárok szolgálata jegyében, eredményesen és sikeresen kormányozzák. Harmadszor: hozzájárulni az üzleti, a gazdasági élet fellendüléséhez, előmozdítani az ország, a helyi közösségek, az állampolgárok gyarapodását. Negyedszer: jelen lenni a fő szellemi folyamatokban, gyarapítani a szocialista mozgalom szellemi bázisát és hatását. Ezek természetesen egymással szorosan összefüggő, egymást kölcsönösen átható feladatok. Mégis az egyenlők között is első helyre kívánkozik a program, az erők tömörítése, az emberek megnyerése, és ennek alapján a sikeres helytállás a választások során. Ebből le kell vonni mindazokat a szervezeti következtetéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az MSZMP erejének megőrzéséhez és befolyásának gyarapításához. Melyek lehetnének azok az elvek, amelyekre az MSZMP szervezetének és működésének megújítása építhető? Egyik ilyen lehetne az önkéntesség elve. A mi pártunk a közös értékeket valló, közös politikai célokat követő párttagok önkéntes politikai szövetsége. Ebből következik a párthoz való csatlakozás teljes önkéntessége, beleértve a belépés és kilépés lehetőségeit, a párttagok közösségeinek létrehozását, a meglévő közösségekhez való csatlakozást is. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:08
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (17. rész)
|
Elvi jelentőségű kiindulópontként lenne célszerű kezelni az autonómiához való jogot. Ez azt jelentené, hogy a pártszervezetek a párttagság teljes jogú, nagyfokú politikai önállósággal rendelkező közösségei. Önállóságuk kiterjed: saját belső tagolódásuk kialakítására, saját vezető szerveik, vezetőik, valamint az őket felsőbb szervekben képviselők megválasztására; munkarendjük, munkamódszereik kialakítására; az új párttagok felvételére, a tagsági viszonnyal kapcsolatos összes kérdés elbírálására; más pártszervezetekkel való együttműködésre; a rendelkezésükre álló anyagi, technikai eszközök felhasználására, beleértve a vállalkozás lehetőségét is. Végül támpontul szolgálhatna a többségi elv következetes és körültekintő érvényesítése is. A többségi elv azt a követelményt fejezi ki, hogy a párt minden vezető fórumán a képviselt közösségekbe tömörült tagság többségi akaratának kifejeződését kell biztosítani. Ezért olyan mechanizmusokat kell beépíteni a működési rendszerbe, amelyek lehetőséget teremtenek a szabad politikai kezdeményezésre, az egyéni vagy csoportos álláspontok többségivé érlelésére. Ezt szolgálhatja többek közt a platformszabadság intézményesített rendje és a közvetlen tagsági véleménynyilvánítás, a pártszavazás meghonosítása. Kialakitandó az is, hogy melyek lehetnének a gyakorlati normák, amelyeket minden magyar pártnak, köztük az MSZMP-nek is - célszerű lenne tiszteletben tartania? Először: a politikai munka önkéntes, állampolgári és nem munkavállalói jogon végzett tevékenység. Ezért a pártok teljes mértékben tartsák tiszteletben tagjaik munkaidejét. Rendezvényeiket, összejöveteleiket, a továbbképzést munkaidőn kívül szervezzék. Se a műszakbeoszttás, se a munkahelyek szétszórt jellege, se más okok ne adhassanak felmentést ez alól a szabály alól. Meggyőződésünk, hogy a pártok munkarendjét hozzá lehet igazítani még az ilyen, kétségtelen nehezen kezelhető követelményhez is. Másodszor: a pártok szervezeteik működéséhez ne vegyenek igénybe vállalati, szövetkezeti és intézményi péneszközöket, kivéve azokat az eseteket és módokat, amelyeket a pártokról szóló törvény majd lehetővé tesz. Az MSZMP is eszerint gazdálkodjon. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:10
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (18. rész)
|
Harmadszor: a politikai pártok függetlenített tisztségviselőiket, apparátusukat és alkalmazottaikat maguk fizessék. Az MSZMP is - a megfelelő átmenetet biztosítva - térjen át erre a rendszerre. A második és harmadik pontban körvonalazottak szükségessé teszik pártunk gazdálkodásának, költségvetési rendszerének átalakítását. Ennek keretében figyelembe kell venni a tagság azon javaslatát is, hogy a tagdíjból befolyt összegek egy meghatározott százaléka a pártszervezeteknél maradjon. Negyedszer: a pártok ne integrálódjanak a gazdasági vállalkozások és az állami költségvetésből finanszírozott intézmények vezetési rendszerébe. Ugyanakkor támogatjuk azt a világszerte kibontakozó irányzatot, amely egyrészt a munkavállalók tulajdonossá tételére irányul, másrészt - a döntéshozatal változatos kollektív formáin keresztül - a tulajdonosok és képviselőik, illetve a munkavállalók együttműködését serkenti. A politikai pártok és a munkahelyi irányító szervek indokolatlan integrációjának megakadályozása érdekében javasoljuk a Központi Bizottságnak: kezdeményezze a Minisztertanácsnál, hogy szüntesse meg mindazokat a jogi előírásokat, amelyek a politikai mozgalmaknak kivételezett lehetőséget biztosítanak a személyzeti döntések befolyásolására. Természetesnek tartjuk, hogy a pártok, erejük mértékében, jelölteket állítanak majd a népképviseleti testületek és végrehajtó szerveik tagjaira, valamint az új közjogi funkciókra. Ezzel a jogával - amely egyben a tagsággal szembeni kötelezettség is - az MSZMP is élni fog. Változatlanul jelölteket állít fontos közéleti posztokra, és szervezett erőfeszítéssel igyekszik megszerezni az adott kérdésben választásra, illetve kinevezésre jogosultak többségének támogatását. Ajánljuk továbbá a Központi Bizottságnak, hogy foglaljon állást azon alapelv mellett, miszerint foglalkozása és beosztása miatt a társadalom egyetlen intézményének tagja sem zárható ki a politikai pártokban viselt tagság és a pártokban folytatott tevékenység lehetőségéből. Ez is hozzá tartozik az állam polgárainak jogegyenlőségéhez. A pártok jogi egyenlőségét pedig - többek között - garantálja az, hogy a politikai pártok szervezetei - az említett normák szigorú betartásával - a társadalom minden intézményében működhessenek, és ebből a lehetőségből egyetlen törvényes párt se legyen kizárható. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:11
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (19. rész)
|
Ez az elv egyaránt vonatkozzon a gazdasági vállalkozásokra és a közszolgálatokra, beleértve a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, a fegyveres erőket és testületeket. A leghatározottabban ellenezzük ugyanakkor, hogy bármely munkahely működését belső pártharcok dúlják fel, hogy bármely intézmény vezetőit és alkalmazottait döntéseikben pártkövetelmények irányítsák. A gazdasági vezetőt döntéseiben a piac szempontjai vezessék; a bírót ítéleteiben kizórólag a jog vezérelje; a köztisztviselő a törvények és a rendeletek szerint járjon el, lojalitást tanúsítva az őt irányító, a közakaratot megtestesítő népképviseleti szervek és választott tisztségviselői iránt. A fegyveres erők és testületek tagjainak a parancsok, az alkotmányra és hazájuk megvédésére tett esküjük szabja meg teendőjüket. A múltbéli tapasztalatok és a főbb teendők figyelembe vételével vita folyik arról is, hogy miként lenne célszerű kialakítani pártunk szervezeti felépítését és működési rendjét. Kiindulópontnak azt lehet tekinteni, hogy a többpártrendszerben a politikai küzdelmek legnagyobb téttel járó színtere a helyi közélet. Ennek serkentése, fellendítése és részben szervezése is pártunk egészének súlyponti feldata. Ezért a párt szervezeti rendjében középpontba kellene helyezni azokat a szinteket, ahol helyi vagy országos népképviseleti testületekbe a választási törvény szerint időszakonként választásokat kell szervezni, illetve ahol közvetlenül választott helyi néphatalmi szervek működnek. Az MSZMP-nek is elsősorban itt kell erőit összpontosítani, megszerveznie és alkalmassá tenni szervezeteit a politikai küzdelmekben való helytállásra. A viták rávilágítottak arra is, hogy pártunk számára nem az a kérdés, hogy itt vagy ott legyen jelen, hanem az, hogy miként legyen jelen a lehető legtöbb helyen, ahol emberi közösségek vannak, s ez a sokszínűség milyen módon foglalható értelmes szervezeti rendbe. Ez a felismerés vezetett bennünket ahhoz az elgondoláshoz, hogy az MSZMP keretében célszerű lenne egy alapstruktúrát és több, úgynevezett kiegészítő struktúrát működtetni. Az alapstruktúra középpontjába a helyi pártszervezeteket kellene állítani. A helyi pártszervezet ez esetben az adott város, vagy község közigazgatási határain belül élő, a választási törvény értelmében ott szavazati joggal rendelkező párttagokból állna. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:12
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (20. rész)
|
Nekik - függetlenül attól, hogy pártmunkájukat melyik alapszervezetben végzik - a szervezeti szabályzatban rögzített joguk lenne többek között részt venni a településük területén megválasztásra kerülő tanácstagok és parlamenti képviselők párton belüli jelölésében. Az alapstruktúra megfelelő működése érdekében kívánatos lenne a párttagokat felkérni: regisztráltassák magukat helyi pártszervezetüknél, hogy az biztosíthassa a feltételeket jogaik gyakorlásához. Az előbbiekben vázolt helyi pártszervezetek egy része ma kislétszámú alapszervezet. Más részük - mint például nagyobb városainkban, különösen Budapesten - többszörösen tagolt, bonyolult felépítésű, nagy létszámú pártszervezet. Ezért a kisebb helyi pártszervezetek elsősorban a természetes regionális vonzáskörzetek, esetleg az országgyűlési választókörzet keretében, önkéntes alapon közös pártszervezetben egyesülhetnének. A nagyobb városokban és más nagylétszámú szervezetekben a helyi pártszervezet kisebb egységekre - jellegüknek megfelelő elnevezésű pártszervezetekbe - tagolódna. A helyi pártszervezet középpontba helyezése módosítaná a megyei testületek szerepét. Önálló politikai szerepet a megyei választások előkészítésében, a megyei népképviseleti szervekkel való kapcsolatokban, az egész megyére kiterjedő településfejlesztési kérdésekben, a tömegtájékoztatási eszközökkel és a szellemi élettel ápolandó kapcsolatokban játszana. Ugyancsak fontos feladatuk lenne azok politikai szolgáltatások biztosítása is, amelyek hatékonyan a megyei szintre koncentrálhatók. - A párt előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy a szervezeten belül - az alapstruktúra mellett - nagyobb nyomatékkal kezeljünk és a működési, döntéshozatali rendszerbe integráljunk további, részben létező, részben létrehozandó működési kereteket. Melyek lehetnének ezek? Először is: a párton belül bizonnyal megszerveződő platformok. Javasoljuk, hogy szerepük elvi, gyakorlati kérdéseiről - a pártvita tapasztalatainak ismeretében - a Központi Bizottság májusi ülése döntsön. Másodszor: orszgos szinten a párthoz tartozó parlamenti képviselők csoportja, megeyi és helyi szinten pedig a megyei, helyi tanácstagok csoportok. Politikai jelentőségük, felértékelődésük, azt hiszem, nem igényel külön indoklást. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:13
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (21. rész)
|
Harmadszor: szervezetté lehetne tenni a párton belül olyan struktúrák működését, amelyek a kialakuló piacgazdaság körülményei között lehetőséget teremtenek az üzleti élet országos és helyi befolyásolására. A gazdaságpolitika alakításából ugyanis nem kívánunk úgymond kivonulni. Más szervezetek is inkább bevonulni igyekeznek. De a nagyrészt általunk teremtett körülményekhez alkalmazkodni: elemi kötelességünk. Országos szinten felmerülhet például a Központi Bizottság gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó munkabizottsága, valamint a párttag parlamenti képviselők - különösen a parlamenti bizottságokban vezető szerepet játszó személyiségek közötti kapcsolatok intézményessé tétele. Hasonló feladat megvalósítása látszik helyénvalónak a helyi és a megyei pártbizottságok szintjén is. Ésszerűnek tűnik olyan struktúrák kialakítása is, amelyek az eszmecsere és a közös álláspont kialakításának lehetőségét biztosítják olyan gazdasági szakértők számára, akik a pártvezetés, a parlamenti bizottságok, a parlamenti képviselők, a miniszterek és a gazdasági érdekképviseleti szervek mellett dolgoznak. A gazdasági kérdések más megközelítésű megismerése is indokolná - országos és helyi szinten egyaránt - a szakszervezetek keretén belüli, párttagokból álló csoportok megalakítását és a párt szervezeti modelljébe való integrálásukat. És végül: a szellemi folyamatok megismerése és befolyásolása érdekében szervezetileg is ösztönözni lenne érdemes a különböző szellemi műhelyekben, a kutatóintézetekben, egyetemeken, művészeti intézményekben dolgozó párttagok és pártszervezeteik együttműködését. A gyakorlat azt mutatja, hogy értelmiségi területen mindig is mutatkozott igény az úgynevezett horizontális együttműködésre, az ilyen struktúrák kialakítására. Érdemes lenne azzal a gondolattal foglalkozni, hogy ezek mind helyi, mind országos szinten miképpen kapcsolhatók be a szervezet integráns részeként a Központi Bizottság és a helyi pártszervezetek szellemi erejének, kezdeményezőkészségének gazdagításába. Az alapstruktúra mellett működő, változatos szerveződési lehetőségek egyenrangú kezelése és tudatos integrálása persze nem könnyű feladat. Elsősorban a helyi pártszervezetek, a Központi Bizottság, és - részben - a megyei pártbizottságok szintjén lenne megoldható. Ugyanakkor szükségessé tenné többek között a párttestületek jellegének, létrehozásuk módjának, a konzultációs, döntési és irányítási mechanizmusok jelentős átalakítását. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:15
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága - Lukács (22. rész)
|
Megkövetelné, hogy az informatika párton belüli alkalmazására átfogó program készüljön és valósuljon meg; hogy radikálisan egyszerűsödjön, modern eszközökre épüljön a nyilvántartások és az adminisztratív munka egész rendszere. A körülmények szükségessé teszik, hogy gyorsítsuk meg a kidolgozó munkát, és a kövtkező hónapokban a testület elé terjesszük a kimunkált javaslatokat: várhatóan április végén, május elején a párt szerveződési elveire és felépítésére vonatkozó elképzeléseket - részleteseben kifejtve a most vázoltakat -, májusban pedig a platformszabadság és a párton belüli választások kérdését. Ez lehetővé tenné, hogy az alapkérdések tisztázása nyomán júniusi ülésünkre előterjesszük az új szervezeti szabályzat koncepcióját; ezzel átfogó keretet adva az átalakulás lehetséges irányainak. A kialakult politikai helyzet, a párt előtt álló feladatok és tagságunk jelentős része egyaránt igényli ezt - mondotta végezetül Lukács János. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (23. rész)
|
A felszólalók többsége úgy ítélte meg, hogy a párt politikájának tartós eleme a nyilvánosság jelentőségének felismerése. A politikai és gazdasági reform, a demokratizmus kiszélesítése, a jogállam kiépítése a politikai nyilvánosság kiterjesztését igényli. A reformfolyamat megtorpanása, a ,,kézivezérléses,, sajtóirányítás azonban maga után vonta a nyilvánosság beszükülését is. Ez különösen akkor okozott nehézséget, belső meghasonlást újságírókban, szerkesztőségi kollektívákban - mondta Borbély Gábor -, amikor a Szovjetunióban a glasztnoszty teret nyert. Nálunk a pártértekezlet által elindított reformfolyamat hozott változásokat a tömegtájékoztatásban is. Ma a pártnak harcolnia kell a nyilvánosságért, újra meg újra kiküzdve az abban elfoglalt helyét. A vita vissza-visszatérő momentuma volt annak elemzése, hogy a nyilvánosság és a sajtó nem ugyanazt jelenti, de nem is két különböző dolog. Mások felvetették: optikai csalódást jelent, ha az emberek - mivel minden probléma a sajtóban tükröződik - egyedül a tömegkommunikációs eszközöktől várják a megoldást. Ezzel kapcsolatban türelmet és toleranciát kért a sajtó iránt Hajdú István, hangsúlyozva, hogy szét kell választani: mi az, ami a sajtó hibája, és mi az, amit csak tükröz. Többen is szóltak az állam és a sajtó viszonyáról. Az állam az Alkotmány, a sajtótörvény érvényesítésével befolyásolja, ellenőrzi a sajtót, de a tömegkommunikációnak is fontos feladata az állam ellenőrzése. A szocialista államnak mindenben a népnek alárendelve kell müködnie, ez a nyilvánosságra is vonatkozik - fogalmazott Pozsgay Imre. A sajtó helyéről, szerepéről napjainkban folyó polémia egyik fő témája, hogy a nagy hatásu hírközlő eszközök miként szolgálják az egész nemzet érdekeit. A Központi Bizottság több tagja is állást foglalt ebben a kérdésben, hangsúlyozva, hogy nem lehet különböző érdekeket megjelenítő szervezetek szerint feldarabolni ezeket a tömegkommunikációs eszközöket. Márpedig ma harc folyik ezekért a médiákért; rendkívüli nyomás nehezedik munkatársaikra. A kormányzati sajtófelügyeletet gyakorló államminiszter, Pozsgay Imre elmondta, hogy jelenleg három nagy kommunikációs eszköz, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televizió és a Magyar Rádió tekinthető az egész nemzet orgánumának. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (24.)
|
Ennek értelmezésén tovább kell gondolkodni, de már most nyilvánvaló - hangsúlyozta -, hogy ezeknek az eszközöknek sem minden egyes részletet tekintve, hanem működésük egészét illetően kell képviselniök a kormány álláspontját, irányvonalát. Tárgyszerü, hiteles működésük megítélésének alapjául az szolgál majd, hogy a nép által választott legitim kormányzat irányvonalát képviselik-e. Egy vélemény szerint a parlament növekvő jelentősége nyomán előtérbe kerülhet az Országgyűlés felügyelő szerepe a legfontosabb médiák felett. A párt és a sajtó viszonyával kapcsolatban a vitában aláhúzták, hogy a korábbi rossz sajtóirányítási gyakorlatot megszüntetve az MSZMP-nek a tömegtájékoztatási eszközök politikai befolyásolására kell törekednie. Ennek érdekében a kölcsönös bizalom alapján kell alakítania kapcsolatát az újságírótársadalommal. Általános volt a vélemény: a párt folytassa sajtópolitikájának megújítását. Többen tették szóvá a sajtó súlyos anyagi-műszaki helyzetét. Bereczky Gyula, a Magyar Televizió elnöke drámai szavakkal ecsetelte legnagyobb tömegkommunikációs intézményünk gazdasági, műszaki helyzetét, sürgős segítséget kérve a problémák megoldásához. Elmondta egyebek között, hogy az intézmény a főváros 37 helyén végzi munkáját, a Szabadság téri épületet már szinte csak a kábelek tartják össze, s egyes nyugati gyártók pénzt kínálnak a TV-ben még használt berendezésekért, hogy múzeumban állítsák ki azokat. Hajdú István az egész tömegtájékoztatás infrastruktúrájának korszerűsítését szorgalmazta. Gyuricza László a megyei pártsajtó jelentőségét emelte ki, javasolva, hogy a megyei lapkiadó vállalatok igazgatói és a napilapok főszerkesztői funkcióit vonják egybe, s az új tisztség feleljen meg a megyei pártbizottság titkári rangjának. Számos hozzászóló foglalkozott a sajtó belső helyzetével, szakmai kérdésekkel. Többen elemezték, hogy a politikai közélet pezsgőbbé válása a sajtószervek közötti látványos rivalizáláshoz vezetett, és ,,az első közlés,, érdeméért nem mindíg tisztességes eszközökkel szállnak harcba az újságírók, riporterek. Glantz Lászlóné szerint a közlésekben gyakran nem érvényesül az az elv, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Többen a riporterek számonkérő, agresszív stílusát kifogásolták. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy az újságírónak keresnie kell a témákat, érdeklődnie kell, a rámenősség tehát szinte nélkülözhetetlen szakmai tulajdonság, ám e réteg belülről fakadó igénye, követelménye kell, hogy legyen a szükséges etikai normák kialakítása és megtartatása a szakmabeliekkel. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:38
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (25.)
|
Ebben a párt támaszkodhat az újjáalakult újságiró szövetségre - fogalmazták meg többen is, például Molnár Magda. Ormos Mária szerint a hibák oka gyakran nem a rossz szándék, hanem a felkészületlenség, az indokolatlanul nagy önbizalom. Barabás János és Ormos Mária egyaránt elmondta a sajtó védelmében, hogy a tisztségviselőknek vállalniuk kell a nyilvánosság kontrollját, nem pedig bujkálni előle. Ma azonban gyakran előfordul, hogy a tisztességes szándéku újságíró nem talál olyan nyilatkozót, aki felkészülten, a közvélemény számára érthetően és meggyőzően tudja képviselni a kormányzat vagy a párt álláspontját. Áttételesen szóba került a párt egész értelmiségi-politikája, így felvetették: a napirendi pont írásos előterjesztése sem foglalkozik a sajtónak azzal a feladatával, hogy felkeltse a kultúra, az irodalom, a művészetek iránti igényt. Ezzel kapcsolatban fogalmazódott meg az a bírálat, hogy a párt ma sem tud felmutatni egy ,,közfogyasztásra alkalmas,,, színvonalas irodalmi, művészeti folyóiratot. Radics Katalin - szem előtt tartva a következő időszak választási hadjáratának kihívásait - polémiát, igazi vitát sürgetett a pártsajtóban azokkal a véleményekkel szemben, amelyekkel az MSZMP tagjai nem érthetnek egyet. Pozsgay Imre szerint a pártsajtónak olyan önálló mühelynek kell lennie, amely maga is ellenőrzi a párt belső életének alakulását. Ahol nincs a pártvezetőségtől is független pártsajtó, ott a pártdemokráciának kevés az esélye - utalt Engels szavaira. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy célszer lenne kezdeményezni nemcsak az újságíróképzés, hanem a pályára kerülés jelenlegi rendszerének áttekintését, biztosítva az eddiginél jobb beavatottságot a politika formálásába és megvalósításába, az eddiginél érzékenyebben reagálva az újságiró-társadalmat foglalkoztató gondokra, s végezetül: segítve a szakmai szerveződéseket abban, hogy formálódó társadalmunkban megtalálják helyüket, szerepüket. A vitában tizen szólaltak fel; Dudla József, Karvalits Ferenc, Mórocz Lajos, Révészné Kéri Anna, Szabó István (Szolnok megye) és Szépe Ágnes pedig írásban adta be felszólalását. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (26. rész)
|
A vitában elhangzottakra Berecz János válaszolt. Elmondotta: a vita is aláhúzta, hogy a Központi Bizottság meg kívánja teremteni egy újfajta együttműködés alapjait a pártsajtóval, és minden tisztességes újságíróval, aki felelősséget érez a nemzet felemelkedéséért. Az elhangzottak megfelelő platformot adnak a vitához és a szövetség megteremtéséhez. Szólt arról is, hogy ma még meglehetősen rendezetlen állapotok uralkodnak a lapalapítók, a kiadók, a lap irányításáért felelősséget viselő és a lap finanszírozását végző szervezetek között. Semmiképpen nem lenne helyes úgy rendezni a jelenlegi állapotokat, hogy csak a nyereséget produkáló lapok maradhassanak fenn. Az eszmecsere tanulságai közé sorolta, hogy több erkölcsi bátorítást és segítséget igényelnek munkájukhoz a párttag újságírók. Ezt mindenképpen meg kell adni nekik, hiszen nincsenek könnyű helyzetben; sok esetben rájuk hárulnak nemcsak a tegnapi újságírásból, hanem a korábbi, nem megfelelő politikából fakadó problémák is. Berecz János hangsúlyozta, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kell fektetni a sajtóetikai normák érvényesítésére. Nem elég csak a jogi biztosítékokat megteremteni, növelni kell az újságíró-társadalom felelősségérzetét is. Ebben jelentős szerep hárul a megújuló újságíró szövetségre. Ha azt akarja az újságíró-társadalom, hogy növekedjék megbecsülése, mindenképpen erőteljesebben kell feltárnia saját tevékenységének hibáit. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 19:42
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (27. rész)
|
Egy észrevételre válaszolva Berecz János kijelentette: valóban nincsen ,,kézben tartva,, jelenleg a sajtó, de nem is lesz. Erre ma már nincs is szükség; a sajtóval csak tartós szövetséget kötve lehet együttműködni. Sok még az ellentmondás a korábban második nyilvánosságba szorult, s mostanában legalizált sajtó tevékenységében. Egyes írások szerzői a bírált személyek lejáratását fontosabbnak tartják, mint a nézetek ütköztetését. Ezt a harcmodort nem szabad átvenni, meg kell maradni a nyugodt, kiegyensúlyozott érvelésnél - hangsúlyozta. Végül Berecz János megerősítette: e vita jó alapul szolgál majd az újságírókkal kialakítandó párbeszédhez, együttműködéshez. Szavazás következett: a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy megbízza a szerkesztőbizottságot a dokumentumoknak a vitában elhangzottakkal történő kiegészítésével, s az előterjesztést, valamint a vitaösszefoglalót elfogadta. Ezután Lukács János, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól készített jelentést. x x x Kérjük a szerkesztőségeket, hogy Lukács János korábban kiadott beszédét ezen a helyen használják fel x x x (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 19:45
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (28. rész)
|
Az írásos előterjesztés és a Lukács János előadói beszéde feletti vitában felszólalók alapvetően egyetértettek a politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának programjával. Ugyanakkor néhány témakörben nagyobb nyomatékot adtak az előterjesztések megállapításainak. Veress József például megkülönböztetett figyelmet szentelt a pártegység szükségességének, kiemelve: az egységet nem lehet úgy építeni, hogy különféle címkéket ragasztunk a más-más áramlatokhoz tartozó emberekre, mert ez zavart okoz. Ezzel némiképp ellentétesen foglalt állást Nyers Rezső, aki kijelentette: sosem volt olyan egységes a párt, amelyet magáról hirdetett. Nézete szerint túlhangsúlyozott az egység hiányának felemlegetése, mögötte talán a régi, úgynevezett monolit egység utáni vágy húzódik. Hangoztatta, hogy a különféle áramlatok megjelenésének a híve, s senkinek sem kell szégyellnie magát az ezekhez való tartozás miatt. Rámutatott arra is, hogy a reform egyes elemeinek felelős bírálata, nem azonos a reform teljes tagadásával. A ,,címkézés,, ugyan nem jó módszer, de valahogyan el kell nevezni a különféle áramlatokat. Nézete szerint erre a legmegfelelőbb a konzervatívok és az újítók megnevezés, hiszen a pártban mindig is voltak és lesznek, akik az egyik, illetve a másik csoporthoz tartoznak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártnak újra azonosítania kell önmagát a politikában, a nemzeti és a világpolitikai kérdésekben is. A legtöbben azzal foglalkoztak, hogy a párt vezető testülete miként foglaljon állást a munkahelyi, illetve a lakóterületi pártszervezetekkel kapcsolatos kérdésben. Horváth István kiemelte, hogy ezt a problémakört tartalmi, szervezeti és módszertani megközelítésből egyaránt újra és újra kell majd vizsgálnia a Központi Bizottságnak a többpártrendszer viszonyai között. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a munkahelyi szerveződéseket. Ezt a gondolatot erősítette meg Boros László, mondván: hiba lenne onnan kivonulni, ahol az MSZMP a legszervezettebb. Ezt a szervezettséget azonban a lakóterületen is hasznosítani lehet és kell is. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 19:51
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (29. rész)
|
Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan vetődött fel, hogy miként működjenek a pártok a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a hadsereg és a rendőrség szervezeteiben. Horváth István kifejtette: a jogállamiság követelményeivel teljes mértékben összhangban van, hogy a párthoz való tartozás még ezekben a munkahelyi szervezetekben sem lehet tilos. Kárpáti Ferenc ezzel összefüggésben úgy foglalt állást, hogy a hadseregen belül természetesen maradjon meg az MSZMP, de nem kizárt, hogy a fegyveres testületben más pártok szervezetei is működjenek. Berecz Frigyes kiemelte: a társadalmat akkor tudjuk eredményesen átalakítani, ha nem felületi kezelést alkalmazunk, és nem ideiglenes eredményekre törekszünk. A tartós, végleges, jelentős eredményekhez az alapvetőbajokat kell megszüntetni. Ezek között említette, s a sztalini modell hibájának tulajdonította, hogy az időszak, amelytől távolodunk, nem kedvezett az egyéni képességeknek és a tehetségnek, felfüggesztette a kiválasztódás örök érvényű természeti törvényét. Rámutatott: nemcsak a célokat kell látnunk, hanem a hozzájuk vezető utakat is. A gazdasági modellről szólva kifejtette: úgy lehet a gazdaságot egészségessé tenni, ha a befektetett pénzből képződött jövedelem egy részét visszacsatoljuk a gazdaságba, s többet annál, mint amennyi az egyszerű újratermeléshez szükséges. A politikai reformtörekvések kapcsán Magyar Kálmán javasolta: markánsabban fogalmazzák meg azt a szándékot, amely jelzi, hogy az MSZMP épít a tudomány legújabb eredményeire, és számít a tudományt művelő, alkotó értelmiség segítségére. A vitában konkrét - politikai tartalmú - szövegjavaslatok is elhangzottak. Horn Gyula például helytelenítette azt a megfogalmazást, amely azt sugallta, hogy 1956 után korszerűsödött a politikai rendszer. Erről szólva Nyeres Rezső viszont az 1956 utáni hosszabb időszak politikai gyakorlatának módosulását emelte ki. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 19:57
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (30. rész)
|
A vitában felszólalt Grósz Károly, és nagy nyomatékkal adott hangot annak a véleményének, hogy a Központi Bizottság az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb politikai döntését hozza meg most, amikor a többpártrendszer lehetőségét teremti meg. Rámutatott: a politika történetében ritkán fordul elő, hogy egy párt monopolhelyzetét tudatosan feladja, miközben még rendelkezik az annak fenntartásához szükséges eszközökkel. A továbbiakban felvetette a kérdést, hogy ez előrelépés-e vagy visszalépés. Nézete szerint ez egy, a társadalmi folyamatok által meghatározott a realitások által kikényszerített lépés, amelyet nem szabad elmulasztani, mert e lépés elhagyása esetleg egy súlyosabb katasztrófát idézhet elő. Ezzel összefüggésben történelmi példákra hivatkozva kiemelte: világosan látszik, hogy a szocializmusban az adminisztratív eszköz semmilyen körülmények között sem lehet a gazdasági és társadalmi válság feloldásának útja. Sajnálatos tény - folytatta -, hogy nálunk a többpártrendszer szükségessége mindig a válságok periodusában merült fel. Így volt ez 1945 után, és 1956-ban is, ám egy idő után megszűnt ez a szándék, törekvés. Azt hiszem, ha egy párt tartósan élni akar, akkor ezekből a történésekből hosszú korszakra szóló tanulságot kell levonnia a maga számára - mondotta. A párt főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZMP a jövőben is a legerősebb párt lesz a magyar közéletben. És óvni kell majd magunkat attól, hogy visszaessünk a már kétszer is elkövetett hibába: erős helyzetünket arra használjuk fel, hogy környezetünkben felszámoljunk minden olyan erőt, amely nem akar fenntartás nélkül igazodni hozzánk, és vesz magának bátorságot ahhoz, hogy esetleg más véleményen legyen a napi kérdésekről, vagy a szocializmus építésének lényegi problémájáról is, mint mi. . Grósz Károly a továbbiakban két, a vitában nagy figyelmet kapott kérdésben is állást foglalt. A munkahelyi, illetve lakóterületi pártszervezetek problémaköréhez hozzászólva kifejtette: a választást - mert most arra kell készülnünk - nem csupán a területen vagy az üzemben kell megnyerni, hanem mindenütt. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:03
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (31. rész)
|
Agitációra mindkét helyen szükség van. Ugyanakkor megismételte már korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint támogatja a területi pártszervezetek megújítását és felfrissítését. Erre véleménye szerint azért van szükség, mert a lakóhelyen tevékenykedő aktivistáknak kevés a kapcsolatuk a munkahelyekkel, és egy idő után óhatatlanul szakadék keletkezik a munkahelyeken dolgozók és a lakókörzetekben lévők között. Épp ezért fontos, hogy a területi közösségekben legyenek olyan emberek, akik aktív dolgozók, és közvetíteni tudják az üzemek valódi társadalmi, politikai és gazdasági problémáit. Grósz Károly kifejtette véleményét a pártszervezeteknek a fegyveres testületekben betöltött szerepét, helyét illető kérdésben. Kiemelte: Magyarországon a pártszervezetet sehonnan nem szabad kitiltani. Természetesen e kérdés eldöntésének joga jelen esetben a Központi Bizottságot, illetve majd az Országgyűlést illeti, hiszen ez a problémakör a párttörvény megtárgyalásának minden bizonnyal egyik vitapontja lesz. Megítélése szerint az egypártrendszer keretei között sem volt joguk a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak megsérteni a fegyveres testületek belső szabályait és rendjét. Ezt a jövőben sem sértheti meg senki, tartozzék bármely párthoz. Ezt természetesen a fegyveres testületeken belül kell szabályozni, s ha van igény e szervezetekben más pártok létrehozására, akkor ezt tegyék meg, s legyenek ugyanolyan jogosítványaik, mint az MSZMP szervezeteinek. Ám ahol nincs igény új szervezet létrehozására, ott nem kell mindenáron más pártot szervezni. S végezetül kijelentette: a politikai pluralizmus struktúrájának kiépítése nem lehet az MSZMP feladata. Az MSZMP-nek csak az a dolga ebben a pillanatban, hogy megteremtse a pártok létrehozásának lehetőségét. A Központi Bizottság megbízta a szerkesztő bizottságot a vita alapján pontosított határozat-tervezet véglegesítésével, s egyhangulag elfogadta a szóbeli kiegészítést. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:11
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (32. rész)
|
Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági szervezet továbbfejlesztésének irányairól tájékozódott a testület. Lukács János szóbeli kiegészítésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ifjúság közreműködése nélkül nincs esélye a társadalmi reformnak. A fiataloknak is fontos a reform, hiszen anélkül nem lesz olyan a magyar valóság - amilyennek a fiatalok és rajtuk kívül is sokan szeretnék -, ahol a tudás és a teljesítmény alapozza meg az érvényesülést. A fiatalok közül egyre többen akarják ebbe az irányba befolyásolni az eseményeket. S ma már látszik: ahhoz pártolnak majd tömegesen, aki nemcsak reformot kínál nekik, hanem azt velük együtt akarja véghezvinni. Ezért fontos: milyen viszonyt alakít ki az MSZMP az ifjúsággal, hogyan foglal állást az ifjúsági mozgalomról. - A régi gondolkodás és gyakorlat ehhez az állásfoglaláshoz már nem nyújt megfelelő támpontot - mondotta a Központi Bizottság titkára. - Mi magunk is erőteljesen hozzájárultunk ahhoz, hogy a politikai viszonyok megváltozzanak. Tudomásul vettük: a társadalomban tartós pluralitás van, kezdeményeztük, hogy ennek megfelelő, működőképes politikai struktúrák jöjjenek létre. Ezek a változások érintik az ifjúsági szervezetet, a párt és az ifjúsági szervezet kapcsolatát is. Politikai verseny folyik, amelyben tét is, lehetséges szövetséges is az ifjúság. - A politikai versengés közepette pártunk kiváltképpen nem mondhat le arról, hogy a politika iránt érdeklődő ifjúságot szervezetten szövetségesének tudja. De nem kevésbé szüksége van az ifjúság szervezeteinek az MSZMP támogatására. Ez a kölcsönös érdek, illetve ennek felmérése lehet az alapja mind a párt, mind a KISZ magatartásának a mostani megújulási, átalakulási folyamatban. A KISZ országos értekezlete a múlt év novemberében hitet tett az MSZMP törekvései, megújuló politikája mellett. Vállalja a küzdelmet, a mainál hatékonyabban és demokratikusan működő szocialista Magyarország felépítéséért. A közös eszmék és politikai célok alapján stratégiai szövetséget ajánlott az MSZMP-nek. Ezt a szövetséget - hangsúlyozta Lukács János - a pártnak, a párt minden szervezetének felelősségteljesen kell kidolgoznia a kölcsönösségen alapuló együttműködés tartalmára, formáira, közös teendőire. Új alapra kell helyeznünk a párt és ifjúsági szervezeteinek kapcsolatát. Radikálisan szakítani kell az ifjúsági szövetség pártirányításának fogalmával, különösképpen azzal a gyakorlattal, amelynek során az MSZMP direkt utasításokkal próbált politikai befolyást gyakorolni. A jövőben politikai-stratégiai szövetséget kell kialakítani, amely a közös eszmékre, a közös célokra, a kölcsönös partneri vviszonyra épül. Az új stílusú szövetség megteremtésében a pártnak kell kezdeményezőnek lennie. (folyt.)
1989. március 29., szerda 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (33. rész)
|
Lukács János arra kérte a Központi Bizottságot, hogy támogassa: a politikai befolyás közvetlen pártirányítás nélkül, együttműködéssel, a szolidaritás elmélyítésével, alapvetően az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunisták tevékenységén keresztül érvényesüljön. A KISZ-szervezetek vívják meg a maguk csatáit, akár a pártszervezettel is vitatkozva. Ehhez lényeges változtatásra van szükség a pártban. A jelenlegi féltő-óvó, de sokszor korlátozó és visszahúzó gyakorlatot meg kell szüntetni. A párt támaszkodjon saját ifjúsági szervezeteire, bátorítsa az ifjúsági érdekeknek párton belüli képviseletét, jelenítse meg azokat. Fontos, hogy a párttagság olyan gondolkodást és magatartást alakítson ki, amely az ifjúság iránti felelősségérzetén alapul. - Fogadtassuk el párttagságunkkal a KISZ politikai platformját és az ezen az elvi-politikai alapon szerveződő új ifjúsági szervezeteket - mondotta Lukács János. - Segítsük azt a szervező munkát, amely a párt korszerű, működőképes ifjúsági szervezeteinek megteremtésére irányul. A KISZ által a XII. kongresszusi felkészülés során szervezett fórumokat a párt tagjai tekintsék jó alkalomnak a politizálásra. A KISZ megújulási törekvéseit csak akkor tudja megvalósítani, ha a párt egész tevékenysége is megújul. Az ifjúsági szövetség is érdekelt abban, hogy pártja erős párt legyen. A KISZ azonban ne csak ,,kívülről,,, kritikusként, javaslattevőként, hanem ,,belülről,, iis alakítsa - alakíthassa - a párt politikáját. Ennek legjobb módszere, hogy minél több elkötelezett, politizálásra kész és képes fiatal lépjen soraiba. Meg kell teremteni ennek is a feltételeit - mondotta végezetül . (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:17
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP KB ülése - A szóvivő nyilatkozata (34. rész)
|
x x x A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt szóvivője röviden összegezte a tanácskozás tapasztalatait az MTI munkatársának. Hangsulyozta, hogy az első napirendi pont a demokratikus átmenet egyik legfontosabb kérdésével, a nyilvánossággal foglalkozott, amely élénk vitát váltott ki. A hozzászólók rámutattak: a nyilvánosság garanciáinak megteremtése mellett ugyanolyan fontos a sajtóban dolgozók politikai felelőssége. Volt, aki a politikai kultura hiányát vélte felfedezni a sajtó egyes orgánumaiban, s ezért az ujságiróképzés magasabb fokra emelését is szorgalmazta. A vita konkluziójaként a szóvivő leszögezte: szabad, de felelős sajtó mellett tette le a voksot a Központi Bizottság, olyan nyilvánosságért szállt sikra, amely hitelesen tájékoztatja az ország közvéleményét, ugyanakkor nem sérti hazánk nemzetközi érdekeit és az egyén jogait sem. Második napirendi pontként a testület megtárgyalta a politikai rendszer reformjáról folytatott vita tapasztalatait. Lukács János megjegyzéseket füzott a tervezet vitájához, kiemelve azokat a téziseket, amelyek a legjobban foglalkoztatják a kommunistákat. Az állásfoglalás-tervezet nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi közvéleményben és országunkon belül is - emelte ki Major László. A párttagságban felébresztette a versenyszellemet, a győzni akarást, egy kisebb részében pedig az aggodalmakat. Az MSZMP tagjainak zöme ugy vélte, hogy a párt vezető testülete végre irányt mutatott nyolcszázezres tömegének. Az állásfoglalás vitája arról tanuskodik, hogy a kommunisták döntő többsége elfogadja: az ország a többpártrendszer felé halad, s az MSZMP-nek ilyen körülmények között kell helytállnia. Sokan szemrehányást tettek a vita során, hogy a párt az elmult évtizedben a demokratizálódás nagy lehetőségét szalasztotta el, s ezt most kell pótolni. Az eszmecserén nagy hangsullyal szerepelt a politikai és gazdasági reformok egymáshoz való viszonya. Egyre többen fogadják el, hogy a piac, a fejlett árugazdaság nem a spekuláción, hanem a szorgalmas munkán alapul, s ez lehet a reformok alapja is. Sok félreértés mutatkozott a tulajdonformákkal kapcsolatban. A külföldi müködő tőke sokkal lassabban vonul be a magyar gazdaságba, mint szeretnénk, mégis sokan - alaptalanul - aggódnak a kapitalista behatolás tulzott mértéke miatt. Az MSZMP ugy véli, hogy a 2O. század végén nemcsak a gazdaság, hanem a szellemi élet és a politika is internacionalizálódik, egyre inkább jellemző lesz a kölcsönös függés az élet minden területén - s ez vonatkozik a tőke-, pénz- és tulajdonviszonyokra is. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - A szóvivő nyilatkozata (35. rész)
|
Ha a nyitást következetesen meg akarjuk valósitani, akkor nem idegenkedhetünk attól sem, hogy az idegen tőke megjelenjen Magyarországon - tette hozzá a szóvivő. A legjelentősebb vita az MSZMP szerepéről, eddigi szervezeti felépitéséről bontakozott ki - mutatott rá a továbbiakban. A kommunisták látják, hogy a párt jelenlegi szerveződése már nem alkalmas a demokratikus akarat kifejezésére, az erre épülő akcióegység megteremtésére. Ugy itélik meg, hogy tulzottan centralizált, szervei és szerepe összemosódott az államéval. Ahhoz, hogy eleven mozgalommá válhasson, arra van szükség, hogy alulról épitkezzék, és viszonylagosan önálló, autonóm egységekből épüljön fel. A többpártrendszer keretei között az MSZMP-re váró feladatokról megfogalmazódott a vitában, hogy közülük a legfontosabb: a párt sikeresen szerepeljen az országos és helyi választásokon; eredményesen kormányozza a helyi közösségeket és az országot, hogy fejlessze az ország gazdaságát, s az is, hogy legyen jelen, a legfőbb szellemi folyamatokban, s mozdítsa elő azokat. A konkrét müködési feltételeket illetően az MSZMP ugy véli, hogy a politikai munka önkéntes vállalás, amelyet el kell választani a munkaidőben végzett tevékenységtől. A politikai pártok ne vegyenek igénybe vállalati pénzeszközöket, kivéve azokat az eseteket, amelyeket majd a pártokról szóló törvény határoz meg. Függetlenitett tisztségviselőiket, apparátusukat maguk fizessék, beleértve ebbe az MSZMP-t is, amely megfelelő átmenet után áttér erre a rendszerre. Az MSZMP fontosnak tartja, hogy a politikai pártok ne integrálódjanak a gazdasági vállalkozások és a költségvetési szervek vezetésébe. Legalább ilyen sulya van annak az elvnek, amely szerint a politikai pártokban viselt tagság vagy tisztség miatt egyetlen állampolgár se zárható ki a társadalom egyetlen intézményéből sem. Ez része az állampolgári jogegyenlőségnek. Ugyanakkor az MSZMP a leghatározottabban ellene van annak, hogy munkahelyek müködését pártharcok, torzsalkodások jellemezzék. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - A szóvivő nyilatkozata (36. rész)
|
A politikai rendszer reformjáról szóló állásfoglaláshoz és Lukács János előadói beszédéhez kilencen szóltak hozzá. Többségük az előadóval egyetértett, ámbár egyes részletkérdésekkel vagy megfogalmazásokkal vitatkozott. Grósz Károly főtitkár e napirendi pont utolsó hozzászólójaként kijelentette, hogy az MSZMP történelmi küldetésre vállakozik, amikor monopolhelyzetét tudatosan feladva a többpártrendszer megteremtésére törekszik. Kiemelte: a közelmult tapasztalatai is óva intenek attól, hogy a válságot adminisztrativ eszközökkel oldjuk meg. Az MSZMP-nek nem az a célja, hogy felszámolja azokat az erőket, amelyek nem fogadják el fenntartás nélkül a kormányzó párt véleményét, hanem az, hogy müködőképes demokráciát hozzon létre, bizva önmagában, s abban, hogy továbbra is a legerősebb párt lesz. Az ülésen Lukács János tájékoztatást adott a KISZ közelgő, XII. kongresszusáról, amely célul tüzte ki az ifjusági szervezet föderativ alapon történő átalakitását. A testület tájékoztatót hallgatott meg március 15-e megünneplésének tapasztalatairól és a Lukács György Alapitvány létrehozásáról. Végül személyi kérdéseket tárgyalt. A közelmultban az Országgyülés elnökévé megválasztott Szürös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből. Nyugdijba vonulása miatt ugyancsak felmentette beosztásából a megszünt Pártélet főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Mint ismeretes, az MSZMP folyóiratot indít Uj Fórum cimmel, amelynek főszerkesztője Szerdahelyi István lett. (folyt.köv.) x x x
1989. március 29., szerda 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (37. rész)
|
A felszólalók közül Nagy Imre, a KISZ KB első titkára hangsúlyozta: egyetért az állásfoglalás-tervezettel, mert a dokumentum szakít a korábbi ifjúságpolitika szemlélettel, s ez is jelzi, hogy az MSZMP nagy lépést tett előre a fiatalok megnyeréséért. Véleménye szerint azonban a tempó még mindig lassú, a radikális nyitás még várat magára. Többek között ezzel magyarázható, hogy a fiatalok körében továbbra is jelentős az ellenérzés az MSZMP-vel szemben. Ez elsősorban abból fakad, hogy a párt továbbra sem kínál érdemi cselekvési teret a fiataloknak. A KISZ-aktivisták aránya, a 30 év alatti fiatalok száma rendkívül alacsony a párt testületeiben. Ugyanakkor az alternatív szervezetekben éppen ellenkező a helyzet: sokhelyütt vezető szerepet kaptak a fiatalok. A KISZ-nél megkezdődött a túlcentralizált szervezet leépítése, a modern politikai tömegszervezet kiépítése, amelyet élénk belső vita kísér. Nagy Imre arra kérte a Központi Bizottságot, hogy a testület ifjúságra fordított figyelme ne merüljön ki a megtárgyalt napirendben, a KB folyamatosan foglalkozzon az ifjúság helyzetével. Többen fűztek észrevételeket az állásfoglalás-tervezet egyes megfogalmazásaihoz. Juscsák György nem értett egyet azzal a megfogalmazással, hogy ,,az MSZMP tudomásul veszi,, a KISZ által javasolt szervezeti megújulást. Helyesebb lenne a ,,megérti, támogatja,, kifejezést használni, mert ez a párttagság felé is iránymutató lenne. Horváth István elmondotta, hogy a KISZ-szervezeteknek a tagok hatékonyabb érdekképviseleti eszközévé kell válnia. Ezt a KISZ saját dokumentumaiban már megfogalmazta, ám a párt állásfoglalásából hiányzik. Jobban kell hangsúlyozni a dokumentumban azt is, hogy a párt így épít ki a KISZ-szel stratégiai, politikai szövetséget, hogy eközben az ifjúsági szervezet önállósága megmarad. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:40
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (38. rész)
|
Barts Oszkárné e stratégiai szövetség feltételeivel foglalkozott. Véleménye szerint ennek módszerei ma még hiányoznak, ezeket a jövőben kell kialakítani. Mindenesetre nagyon fontos lenne, hogy azok a kommunisták, akik szót értenek a fiatalokkal, vegyenek részt rendezvényeiken, hatékonyan támogassák munkájukat. Maróthy László hangsúlyozta: egyetlen munkáspárt sem engedheti meg azt, hogy ifjúsági szervezetével ne legyen szoros a kapcsolata. Ez az MSZMP jövője szempontjából is meghatározó kérdés. Lukács János válaszában a stratégiai szövetségnek lényeges feltételei között jelölte meg a kölcsönös toleranciát. Az elvszerű együttműködés kiépítésének fontos feltétele az is, hogy a fiatalok jelentősebb szerepet kapjanak a párt testületeiben is. Mint mondotta, a 800 ezer párttagnak csupán 7.5 százaléka 30 éven aluli, s ez nagyon rossz arány. Konkrét észrevételekre válaszolva elmondotta: éppen azért használták a dokumentumban a KISZ szervezeti megújulása kapcsán az ,,MSZMP tudomásul veszi,, meghatározást, mert ez kifejezi a KISZ politikai szervezeti önállóságát. Nem értett egyet azzal a megfogalmazással, hogy a párt még ma sem vállalja fel az ifjúság érdekeinek védelmét. Lukács János szerint ez az állítás már nem igaz. Az MSZMP politikája ifjúságpárti, ám ennek nem a deklarációkban, hanem a folyamatosan megvalósuló reformlépésekben kell megnyilvánulnia - tette hozzá. Az előterjesztett dokumentumot a testület egyhangúlag elfogadta. (folyt. köv.)
1989. március 29., szerda 20:43
|
Vissza »
|
|
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (39. rész)
|
A Központi Bizottság a ,,különfélék,, között megtárgyalta a Lukács György-alapítvány létrehozásáról szóló javaslatot. Az ezzel kapcsolatos előterjesztésében Berecz János elmondta, hogy az alapítvány célja: hozzájárulni a marxista, szocialista eszmeiségű társadalomtudományi kutatás, nevelés, oktatás, politikai ismeretterjesztés feltételeinek javításához. A Központi Bizottság az alapítvány létrehozásával a szocialista célokkal összhangban álló, hosszabb távú tudományos tevékenységet kívánja támogatni, ösztönözni. Bejelentette, hogy az alapítvány nyitott, ahhoz bárki - pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel - csatlakozhat. Az alapítvány kuratóriumának elnökére és tagjaira a Politikai Bizottság tesz majd javaslatot a Központi Bizottságnak. A Központi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A következő napirendi pont keretében a Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg az 1989. március 15-ei ünnepi rendezvények politikai megünnepléséről. Az ehhez fűzött kiegészítőjében Berecz János kiemelte, hogy a megemlékezések széles körű társadalmi részvétellel, rendben, konfrontáció nélkül zajlottak le. A résztvevők számát nehéz megbecsülni, mert sokan az egyik gyűlésről a másikra vonultak. A rendezvények mozgalmasak voltak, a hazafias gondolatok élénk visszhangra találtak a tömegekben, s a jelszavaknak is volt hatásuk. Sajnos - tette hozzá - a mi erőink helyenként aggodalommal eltelve, bátortalanul vettek részt a megemlékezéseken. A KB titkára a tapasztalatokról szólva szükségesnek tartotta kifejezni a párt elhatárolódását mindazoktól, akik nemzeti ünnepünket méltatlan módon, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializmus-ellenes nézetek és jelszavak hangoztatására használták fel. Berecz János méltatta a külföldi sajtó erőteljes érdeklődését a március 15-ei ünnepségek iránt. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a március 15-i megemlékezések tapasztalatait hasznosítsuk az idei további emléknapokon is, különös tekintettel május 1-jére, amely a munka és a nemzetközi szolidaritás hagyományosan szép ünnepe. Ez is alkalom lesz arra, hogy a nemzet minden progresszív ereje nyilvánosan is demonstrálja jelenlétét társadalmunk életében. A Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. A testület végül személyi kérdésekről döntött. (MTI)
1989. március 29., szerda 20:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|