|
|
|
|
Pozsgay - sajtóértekezlet - 1.
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. március 22. szerda (MTI-tud) - A magyarországi politikai perek felülvizsgálata kiterjed az egyházi személyek ellen lefolytatott perekre, köztük a Mindszenty-ügyre is - jelentette ki szerdán nemzetközi sajtóértekezletén Pozsgay Imre. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter pártküldöttség élén vett részt Rómában az OKP kongresszusán, de találkozott és eszmecserét folytatott az OKP vezetőin kívül sok más politikussal is.
- E találkozók között Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt a II. János Pál pápával a Vatikánban folytatott eszmecsere - mondta Pozsgay Imre, aki hozzátette: örömmel tapasztalta, hogy mindenki részéről milyen nagy érdeklődés nyilvánul meg Magyarország iránt. Ez jó, mert abban, amire most vállalkoztunk, igen nagy jelentősége van a nyilvánosságnak. ,,A történelemben példátlan feladatot vállaltunk magunkra: a kelet-európai sztálinista struktúra és államszervezet megváltoztatását és demokratizálását. Arra törekszünk, hogy ez a folyamat békés körülmények között, a jogállam keretei és követelményei szerint menjen végbe. Jók az esélyeink arra, hogy ez így lesz, mert a hatalmat gyakorló párt megújulási szándéka és átalakulása a reformot segíti,, - mondta Pozsgay Imre. A pápával folytatott eszmecserére vonatkozó kérdésekre az államminiszter elmondta: tájékoztatta az egyházfőt a Magyarországon zajló eseményekről, s külön is kitért arra, hogy a lelkiismereti szabadság további garantálására törekszünk törvények és az új alkotmány útján. A Magyarországon a legtöbb hívőt tömörítő katolikus egyház fontos szerepet tölthet be az átmenetben és a stabilitás biztosításában. ,,Tájékoztattam őszentségét arról is, hogy a magyar kormány elhatározta az 1945 és 1962 között lefolytatott politikai perek felülvizsgálatát, és ez minden bizonnyal érinteni fogja azokat a pereket is, amelyek egyházi személyek ellen folytak, köztük a Mindszenty-pert is,, - jelentette ki Pozsgay Imre. Szóba került a pápa magyarországi látogatása, illetve az, hogy mi lehetne ennek legkedvezőbb időpontja. ,,Ez utóbbi természetesen a magyar egyházon múlik elsősorban, ám biztosítottam a pápát arról, hogy az egész magyar társadalom nagyon nagy érdeklődéssel és tisztelettel várja látogatását 1991 őszén,, - hangoztatta. (folyt.)
1989. március 22., szerda 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay - sajtóértekezlet - 2.
|
- Érett-e a magyar társadalom a többpártrendszerre a monolitizmus évtizedei után? - hangzott az egyik kérdés. - Bár hosszú szünet után térünk át újra erre, a magyar társadalom éretten és cselekvőkészen reagál a lehetőségre - fejtette ki Pozsgay Imre. - Mozgalmak és szervezetek önmagukat határozzák meg pártként, s ez arra vall, nem kegyosztás és engedmény ez, hanem a társadalom önmeghatározása. Van bizonyos ellenállás az MSZMP-n belül is. A párt szektás és fundamentalista tagjai nehezen barátkoznak a gondolattal, hogy meg kell válniuk attól a paternalista küldetéstudattól, amelyben felnőttek. A párttagság többsége viszont azonosul a reformmal, és tisztességesen vállalja azt a követelményt, hogy a társadalom támogatását versenyhelyzetben nyerje el. (folyt)
1989. március 22., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay - sajtóértekezlet 3.
|
Az Olasz Kommunista Párt kongresszusáról Pozsgay Imre kijelentette, hogy a küldöttség nagyon nagy figyelemmel kísérte a munkát. ,,Nagy élmény volt látni a kongresszuson kifejezésre jutott megújulási szándékot és az önmeghatározás új formáinak keresését. Figyelemre méltó az a problemaérzékenység is, amellyel az OKP a környezetvédelemmel vagy a nők helyezetével foglalkozik. Talán a legfontosabb tanulság, és elvi-eszmei közös mozzanat az OKP és az MSZMP között: demokrácia nélkül nincs szocializmus,, - jelentette ki, hozzátéve: nagyon jelentős az a támogatás, amit a kelet-európai reformoknak ez a nagy tekintélyű, történelmileg pedig mindig nyitott párt adhat. Bettino Craxi szocialista pártvezetővel folytatott beszélgetéséről elmondta: Magyarországon megjelentek azok a politikai mozgalmak, erők, amelyek közvetlenül fogják keresni a kapcsolatokat a Szocialista Internacionáléval. Ezeket a kapcsolatokat az MSZMP is ápolni akarja, miután történelmi tény, hogy 1948-ban - bár kényszer hatására - a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesült, s az MSZMP-ben a tagság egy része máig őrzi a szociáldemokrácia értékeit és hagyományait. A romániai magyarság helyzetéről, és a várható újabb magyar kezdémenyézesekről feltett kérdésre válaszul Pozsgay Imre kijelentette: újdonságot elsősorban Romániától vár, miután az ottani állapotok emberileg tarthatatlanok Európában és a huszadik század végén. Hozzáfűzte: mindez nem magyar-román kérdés. Ami történik, az az emberi jogok lábbal tiprása és ez destabilizáló egész Európára nézve. A magyar és a román nép között nincs ellentét. De tény: kétmillió magyar él Erdélyben, és ők még külön terhet is viselnek a diktatúrában, nemzeti mivoltuk terhét. Egyetlen lehetőségük, hogy ,,lábbal szavaznak,, - elmenekülnek földjükről. ,,Reméljük - jelentette ki Pozsgay Imre - , hogy Európa minden civilizált kormánya tudni fogja, mi a dolga ebben az ügyben. Az Európai Parlementtől biztató jeleket kaptunk erre nézve.,, (folyt.)
1989. március 22., szerda 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay - sajtóértekezlet 4.
|
Egyéb kérdésekre válaszolva az államminiszter kifejtette még: Magyarország nem törekszik a ,,finn modell,, megvalósítására, hanem saját, nemzeti utat követ. Kész azonban hasznosítani minden értéket és tapasztalatot, amely Nyugat-Európában, így Finnországban is kialakult. Gazdaságilag Európához akarunk tartozni, s ehhez a közép-európai gazdasági és politikai együttműködés fokozásán keresztül vezethet út: Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, Lengyelország és Csehszlovákia kapcsolatrendszerének erősítésével, amelynek egyik hasznos kerete az Alpok-Adria munkaközösség. +++
1989. március 22., szerda 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|