Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 10.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Alapítvány munkanélkülieknek

"A munkanélküliséggel járó gondok enyhitésére az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével alapítványt létesített. A nyitott alapítvány akkor tölti be igazán szerepét, ha - anyagi lehetőségüktől függően - mind többen csatlakoznak hozzá. "
BBC, A világ minden tájáról:

A csehszlovákiai választás

" A csehszlovákiai magyar kisebbség Együttélés elnevezésű szervezete 2,8 százalékkal a hatodik helyen végzett. Az egyes pártok parlamenti mandátumainak pontos száma csak néhány nap múlva derül ki, hiszen az 5 százalékos arányt el nem ért pártok szavazatait el kell osztani a parlamentbe került pártok között. A csehszlovák televízió nem hivatalos számítógépes előrejelzése szerint a Népek Házának nevezett 150 tagú felsőházban a Polgári Fórum 87 helyet kap majd. A kommunisták 24-et, a kereszténydemokraták 20-at. "

Március 15-e vidéken (Pozsgay Imre) (1.rész)

1989. március 15., szerda - Százerek vettek részt a Hazafias
Népfront, a párt, a tömegszervezetek és az alternativ mozgalmak
közösen, vagy külön-külön rendezett március 15-i vidéki ünnepségein.

    A nap főeseménye Győrött, a műemléképületekkel övezett,
történelmi hangulatot árasztó Széchenyi téren zajlott le. A mintegy
tizenötezer ember részvételével, a különféle szervezetek közös
rendezésében tartott nagygyűlésen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai
Bizottságának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet.

    Bevezetőben az 1848 mai tanulságairól szólt. Mint mondta ennek
az ünnepnek fénye nem kopik, ma is változatlanul ragyog. 1848
március 15-e és az azt követő szabadságért folytatott küzdelem
ugyanis népünk legjobb képességeit mutatta fel. Kijelentette: hisz
abban, hogy népünk ismét a legjobb képességeit mutatja meg, s
legjobb képességei birtokában egy szabad demokratikus Magyarországot
alkot.

    - Győrben, itt ezen a téren - hangoztatta - a közös felemelkedés
igényének jegyében találkoztunk. Ezt akarom elhíresztelni
ország-világ előtt. Hirdetem, vallom, hogy cselekvőképes nemzet
vagyunk, hiteles politikánk van, hiteles politikusaink vannak. A
demokrácia öltözéke eleinte nehéz viselet lesz számunkra. De
belenövünk ebbe az öltözékbe
Ránk szabták a demokráciát. A magyar
nép érett arra, hogy ömmagát kormányozza.

    Mi már elviseljük a demokrácia surlódásait is. A lelkünk mélyén
ugyanis, tanítás nélkül és iskola mesterek nélkül is tudjuk, hogy a
demokrácia ott kezdődik: ha azt akarom emberszámba vegyenek,
emberszámba veszem társaimat. Ilyen egyszerüen kezdődik. Csak erre a
belátásra épülhetnek müködőképes, ütközéseket, ütközetekből
kicsiholt egységet is elbíró intézmények. Erre a belátásra alapozva
teremthetjük meg a mindannyiunk által kivánt jogállamot és az új
alkotmányosságot is. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 17:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-e vidéken (2.rész)

- Újra szólítsuk meg a munkást. Értessük meg vele: nem
munkanélküliségre van kiszemelve, hanem alkotásra. Újra szólítsuk
meg a földművest. Értessük meg vele: nem csak erején felüli
gürcölésre van kiszemelve, hanem államalkotásra. Újra szólítsuk meg
a szellemi munkást. Kérjük: legyen erjesztője, tudatosítója annak a
gyámkodás nélküli, a fölény legcsekélyebb érzéset is nélkülöző
tevékenységnek, amely a szabad demokratikus Magyarországhoz vezet.

    Ezen a napon - folytatta Pozsgay Imre - nemcsak magunkba
szállunk, s nemcsak egymáshoz keressük az utat; figyelve éberen
lessük azt is, mit gondol rólunk a világ. Én, azt hiszem a világ ma
rokonszervez velünk. A világnak is sok baja van. Szeretné, ha Európa
közepén, e válságsujtotta térségben akadnának népek, amelyek a maguk
módján, ezeréves államiságunk jogán, saját erejükből tudják
megoldani gondjaikat. És ezt valóban csak mi magunk végezhetjük el.

    - Ezer esztendő alatt amióta otthont teremtettünk itt a
Kárpát-medencében, csak javára váltunk Európának, annak az
Európának, amely néha mostoha gyermekként bánt velünk. Mégis én
reménykedem és nem a távoli jövő világának tartom azt a kort,
amelyben a szomszédos népek, a világban élő magyarság úgy érzi majd,
hogy nem kell fenyegetettségben, szabadsága elvesztése fölötti
kesergésben élnie. Ebben, mondotta, én Bartókot követem, aki
vallotta, hírdette, hogy a népek megtanulták ezer esztendő alatt az
együttélést. Ismerik sorsközösségüket, ellentéteket csak a
felsőbbbségek szítanak. Kivánunk szomszédainknak, a világnak olyan
felsőbbségeket, amelyek megértik ezt a tanulságot. A szükséges
számadást tekintve ebben a vonatkozásban is szembenézés szükséges,
de hiszem, hogy a megbékélésre készülve megtaláljuk egymáshoz az
utat.

    Megtaláljuk egymáshoz az utat itthon is. De hogy ez így
lehessen, ahhoz az kell, hogy, aki hibázott tartson bűnbánatot, aki
bocsánatot kér, kapjon feloldozást, aki úgy hiszi ártatlan,
büntelen, ne legyen farizeus. Nem könnyű dologról van szó. Ahhoz,
hogy megtaláljuk egymáshoz és ezzel együtt egy felemelkedő
Magyarországhoz vezető utat ma 100 ezer Kossuth Lajosra, milliónyi
Széchenyire, Petőfire, Vasvárira, kilenc millió Deák Ferencre lenne
szükség. Úgy hiszem azonban, e feladat óriási méretei ellenére sem
haladja meg képességeinket. E tájnak, ennek az országnak a népe
tudja mi a munka, tudja, hogy ha csak egy fokkal is magasabbra
emeljük magunkat a tegnapnál, akkor meglátjuk egy jobb jövőjű
Magyarország képét - mondotta befejezésül Pozsgay Imre. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-e vidéken - (Nagy Sándor) (3.rész)

Baranya megye Pécsett, a 48-as téren álló Petőfi-emlékműnél
tartott központi ünnepségének Nagy Sándor, a SZOT főtitkára volt a
szónoka.

    Március tizenötödike - hangoztatta - kulcs a magyar
történelemhez, mert korszakokat átívelő szellemisége minden
torzításnak ellenállva máig él a nép emlékezetében és szivében. Ez a
nemzet sorsára, helyzetére, vágyaira, nézeteire és törekvéseire
nyíló kulcs az elmúlt évtizedekben nemegyszer avatatlan kezekbe
került, s beletörött a zárba, ahelyett, hogy elfordította volna
azt. Március idusa most nemcsak azért más az előzőkhöz képest, mert
piros betüs ünnepé vált ismét, hanem, mert ma ki-ki szabadon és
nyíltan vállalhatja e nappal kapcsolatos gondolatait és érzéseit.
Csak sajnálni lehet - mondotta -, hogy a jogos sérelmekből eredő
megosztó gondolat miatt nem sikerült mindenütt megvalósítani a
nemzeti összefogást is jelképező közös ünneplést.

    A SZOT főtitkára ezután a hazai társadalmi-politikai
intézményrendszer történelmi jelentőségü, átfogó változásairól
beszélt. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is: nemcsak 1848
üzenete, de a kor parancsa is hogy e folyamatot megóvjuk a
szélsőségektől, a súlyos társadalmi megrázkódtatással fenyegető
anarchiától éppúgy, mint azoktól, akik rendcsinálás ürügyén akarják
elhallgattatni a más véleményen levőket.

    A szakszervezetek álláspontja - mondotta Nagy Sándor - az, hogy
a leginkább érintett dolgozók tömegei nem zárhatók ki e
változásokból. A reform nem lehet csupán egy szük szellemi-politikai
elit ügye. A pártoknak, a kormánynak és a szakszervezeteknek is
minden eddiginél nagyobb alázattal kell viseltetniük azok iránt,
akik által léteznek, akikért vannak.

    Nagy Sándor végül arra emlékeztetett, hogy hazánkban Baranyában
él a legtöbb, együttesen mintegy hatvanezer német, illetve délszláv
anyanyelvü állampolgár. Mint mondotta szerencsére éppen e megye
szinte példaértéküen valósítja meg a gyakorlatban nemzetiségi
politikánk elveit. E megyében különösen nyilvánvaló, hogy a
nemzetiségek léte az egész ország kultúráját, sokszínüségét,
nemzetközi kapcsolatait erősítő, a problémák megoldásának esélyét
növelő érték.(folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 17:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-e vidéken (4. rész)

A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely
olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc
eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az
SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak
megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították
el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az
emlékezés virágait.

    Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte
ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az
emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen
főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt,
felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely
ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe.

    A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi
bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei
szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak
a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt
énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott
névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül
az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth
Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen
közösen ünnepeltek.

    Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy
győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem
gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor
után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és
tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság
képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még
az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos
zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma
kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke
előtt. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 18:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-e vidéken (5. rész)

A Komárom megye székhelyén - Tatabányán - rendezett ünnepségen
huszár-egyenruhások hordták körbe a szadságharc zászlait, Kisbéren
rekviemet tartottak a szabadságharcban elesett hősök tiszteletére,
Tatán, a 4. számú általános iskola udvarán felavatták Petőfi Sándor
szobrát, Várady Sándor szobrászművész alkotását. Ácsteszéren,
szűlőfalujában, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjára,
Táncsics Mihályra emlékeztek.

    Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnázium falán márványtáblát
avattak annak a háromezer főnyi ,,gerillaőrségnek,, az emlékére,
amely 1849. július elején alakult Nógrád és a többi palócmegye
lakosságából, Kemény Károly honvéd főhadnagy vezetésével. Az
alakulat a honvédség elvonulása után is folytatta a harcot, s még
augusztus 1-jén is kikergette például Losoncról a megszállókat. A
nógrádi gerillák szeptember 29-én, tehát csak másfél hónappal
Világos után, Salgótarján főterén felsorakozva mondták ki
feloszlatásukat. Balassagyarmaton a Magyar Demokrata Fórum helyi
szervezete külön ünnepség keretében megkoszorúzta azt a
márványtáblát, amely Petőfi Sándor balassagyarmati látogatásának
emlékét őrzi, majd a temetőben elhelyezték a kegyelet virágait a
negyvennyolcas honvédsírokon. A Palóc ligetben, Petőfi Sándor
szobránál már együtt ünnepelte március idusát az egész város.

    Pest megyében az ünnepségek központja Nagykáta, Ráckeve és Monor
volt. Mindhárom települést ugynezen a napon várossá is avatták.
Monoron Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest
Megyei Pártbizottság első titkára ünnepi tanácsülés keretében adta
át a helyi tanácsi vezetőknek a várossá nyilvánításról szóló
oklevelet. Szigetszentmiklóson a tanácsháza falán felavatták a város
első díszpolgárának, Kossuth Lajosnak az emléktábláját. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 18:16


Vissza »


Március 15-e vidéken (6. rész)

Kossuth szülőfalujában, a Borsod megyei Monokon, mintegy ezren
sereglettek össze, hogy tisztelegjenek a szabadságharc egyik
vezérének emléke előtt. Megkoszorúzták a szülőházát megjelölő
emléktáblát és a szobrát, majd részt vettek a politikai munkásságát
méltató tudomónyos ülésen. Tolnában, az egyik legnevezetesebb Petőfi
emlékhelynek, a híres borjádi méhesnek volt különösen sok
látogatója.

    Szolnokon nagyszabású, látványos lovas felvonulást tartottak. A
48-as huszár-ruhákba öltözött lovasok által vezetett menet
résztvevői felkeresték a szabadságharc emlékhelyeit, megkoszorúzták
az emléktábláit és vezetőiknek szobrait. A Szabolcs-Szatmár megyei
Tiszavasváriban Vasvári Pál emlékkiállítás nyílt. Gyulán leleplezték
az 1849 augusztusában a településen fogvatartott, később Aradon
vértanuhalált halt 9 honvédtábornok emléktábláját. Azokon a házakon
helyezték el a márványlapokat, amelyekben azokban a vészterhes
napokban raboskodtak. Baján Mészáros Lázárnak, az első felelős
magyar kormány hadügyminiszterének tiszteletére készült emléktáblát
lepleztek le. Egerben az érseki palotának azt az erkélyét jelölték
meg emléktáblával, ahonnan Kossuth a szabadságharc idején nagyhatású
beszédet mondott. Berettyóújfaluban kopjafát állítottak a
szabadságharc hőseinek emlékére. A Fejér megyei Bodajkon leleplezték
a szabadságharc emlékművét, Nagy Benedek szobrászművész alkotását.
(MTI)


1989. március 15., szerda 18:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD