|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I.
fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer
mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg
a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig
felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott -
második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra
ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló
hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell
a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági
elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban
megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem
lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az
alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok
szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A
bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok
helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait
összefoglalni.
A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit
tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult
állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a
népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani.
Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne
maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi
viták után szülessen döntés.
A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni
azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az
alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák.
Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló
paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi
fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok
programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A
hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az
államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem
nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a
kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az
alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi
önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|