Rendszerváltás és az MTI

	A független képviselők csoportjának ülése (4. rész)
Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, a VMF ügyvezető titkára tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat maga mögött. A felhívásukra történt reeagálásokról kijelentette: a legtöbb alternatív szervezet pozitív választ adott javaslataikra, csupán a Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a tervezetben foglaltakat. Az előbbi a többpártrendszeren alapuló politikai struktúrát utasítja el, az utóbbi viszont úgy véli, hogy az Új Márciusi Front nem alkalmas a javaslattevő szerepre, mivel, úgymond, "az MSZMP leányvállalata". A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti bizottság kapcsolatát vetették fel, illetve a nemzeti bizottság politikai, törvényességi jogkörét taglalták. Sasvári József (Komárom megye, 8. vk.) számára úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront mintha nem kívánatos szervezet lenne a nemzeti bizottságban. Séra János (Komárom megye, 10. vk.) fontosnak tartotta annak meghatározását, hogy a nemzeti bizottság milyen törvényességi keretek között működjék. Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban: az újonnan alakult szervezetek önállóan, és nem a népfront keretében kívánnának részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság ügyrendjét. A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások, megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő eszköz legyen. (folyt.köv.) 1989. február 27., hétfő 18:57
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »