|
|
 |
|
 |
A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - A Hazafias Népfront elviekben egyetért az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására vonatkozó gondolatával, hozzátéve, hogy a javaslat nem kellően kidolgozott. Például a nemzeti bizottság vázolt feladataiban keverednek a politikai célkitűzések a közhatalmi hatáskörökkel - egyebek közt ez olvasható a Hazafias Népfront Országos Elnökségének állásfoglalás-tervezetében, amelyet - a népfront cselekvési programvázlatával együtt - csütörtöki ülésükön tárgyaltak meg az elnökség tagjai a Belgrád rakparti székházban.
A fórum - melyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke
nyitott meg - elsősorban arra kereste a választ, hol a helye és mi a
szerepe a népfrontnak a változó politikai intézményrendszerben, a
felgyorsult folyamatok közepette. Ezzel összefüggésben jelölték meg
az elnökség tagjai az elkövetkezendő hónapok legsürgetőbb feladatait
is, körülhatárolva a népfront jövőbeni programját.
Bevezető előadásában Huszár István, a Hazafias Népfront
főtitkára - mintegy a programtervezetben foglaltakat kiegészítve -
hangsúlyozta: a népfront nem szemlélője, hanem több tekintetben
kezdeményezője és kimunkálója volt a politikai reform jelenlegi
lépéseinek. Emlékeztetett arra, hogy a népfrontban évek óta működnek
azok a fórumok, amelyeken megjelenhettek a hivatalos állásponttal
szembenálló, azt bíráló alternatív gondolatok.
A jelenlegi reformfolyamatot értékelve a főtitkár rámutatott: a
változásnak a sztálini szocializmus-modell teljes felszámolását, és
helyette egy többpártrendszerre épülő politikai szerkezet
megvalósítását kell eredményeznie.
A Hazafias Népfront szerepéről Huszár István elmondta, hogy a
decemberi népfront-állásfoglalást több ponton meghaladta az élet,
hiszen nagy mértékben felgyorsult a politikai intézményrendszer
reformja. Számos kritikai megjegyzés, elmarasztalás is érte ezért a
szervezetet, mondván lemaradt a politikai folyamatoktól, ,,jobbról
és balról egyaránt előzik,,. A feladatok újragondolására, a
megváltozott körülmények között egy új politikai pálya kijelölésére
szükségesnek vélte a főtitkár, hogy - a tervezettnél egy évvel
korábban - még az idén októberben hívják össze a népfront IX.
kongresszusát, és ott döntsenek az új alapszabályról, a politikai
programról, valamint válasszák újra a vezető testületeket. (folyt.
köv.)
1989. február 17., péntek 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése (2. rész)
|
A reformfolyamat üteméről szólva a főtitkár összegezte az ezzel
kapcsolatos népfront-javaslatokat: az országgyűlés még ez évben
alkossa meg a párttörvényt, az új alkotmányt és az új választási
törvényt. Ezt követően 1990 elején népszavazás döntsön az
alkotmányról és az államfő személyéről.
A programtervezet feletti vitában is főként a népfront helyéről,
szerepéről mondták el gondolataikat az elnökség tagjai. Varga Imre
azt szorgalmazta, hogy a néppfront dolgozzon ki határozott politikai
állásfoglalást és programot. A többpártrendszerű politikai struktúra
kapcsán megjegyezte: a rendőrségnek és a honvédségnek mindenképpen
pártoktól függetlennek kell lennie, s ennek mikéntjét mihamarabb
tisztázni kell. Bencsik István úgy vélekedett, hogy a népfront
egyáltalán nincs lemaradva a politikai változásoktól, hiszen az
alakuló pártok sem rendelkeznek még kimunkált, önálló programmal, és
a helyi szervezetek kiépítésében sem körözték le a népfrontot. Az új
feladatkört, szerepet is meghatározta a felszólaló: a népfrontnak
ezentúl - a politikai pluralizmus talaján - a társadalmi szervezetek
szövetségéve kell válnia. (folyt. köv.)
1989. február 17., péntek 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése (3. rész)
|
Kanyar József feltette a kérdést, mi legyen a Hazafias Népfront:
a nemzet ügyeinek intézője, vagy a 15 milliós magyarság
érdekszövetsége? Véleménye szerint a népfrontnak az országot átfogó,
egyesületeként kellene működnie, pártokon kívüli mozgalomként, az
egész nemzetre kiterjedő társadalmi szövetségként. István Lajos, a
Vas megyeiek nevében beszélt. Szerintük az országos vezetés magára
hagyta a mozgalmat. Megemlítette, hogy nem szabad a kongresszussal
októberig várni, mert így szétzilálódik a szervezet, más csoportok
elcsábítják a legrátermettebb aktivistákat. Sarlós István
megkérdezte: vajon igénylik-e a különféle pártok a népfront
integráló szerepkörét? Csuppán az együttműködés is eredmény lehet -
akár részletkérdésekben is - azokkal, akik erre hajlandók. A
kongresszus októberi időpontja szerinte is késői, mielőbb szükség
van egy országos tanácskozásra, amely megújítja a HNF vezetését, a
népfrontmozgalomnak mihamarabb állást kell foglalnia az alkotmány, a
köztársasági elnök funkciója, a választási rendszer kérdésében.
Pethő Tibor az úgynevezett csendes többségre hívta fel a
figyelmet. Kevesen foglalkoznak e nagyszámú állampolgár
megnyerésével. Idetartoznak például a nyugdíjasok is - mondotta -,
akik a szavazatra jogosultak jelentős részét képviselik. Ezek a
rétegek a megújuló népfrontmozgalom bázisát jelenthetik. Kovács
András is kérdésesnek vélte; keresik-e majd a különféle pártok a
kappcsolatot a népfront keretei között? Szerinte most még inkább
csak egymással szövetkeznek s a vezető párttal, az MSZMP-vel
tisztázzák álláspontjukat. A Hazafias Népfront vezetőit ne
kinevezzék, kijelöljék, felkérjék - mutatott rá továbbá -, hanem
alulról szerve ződjék ez a vezetőgárda. Rónai Rudolf ugyancsak
felhívta a figyelmet arra a széles tömegre, amely távol maradt eddig
is a politikától, a pártoktól. Ők helyet találhatnak - mint ahogy
találtak eddig is - a népfrontmozgalomban - mondotta.
Fekete Gyula felvetette, úgy érzi: a HNF mellett elmegy a
történelem, ez nem jelent meg eléggé az előterjesztett
programtervezetben. Létre sem jön a Magyar Demokrata Fórum -
mondotta -, ha a Hazafias Népfront időben, s megfelelően teszi a
dolgát, fórumot ad egy olyan koalíciónak, amelyből csak a
szélsőséges csoportok hiányoznak, helyett, lehetőséget nyújtva a
magyarság sorskérdéseivel foglalkozó embereknek. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése (4. rész)
|
Kifogásolta, az előterjesztett anyag megfogalmazását, miszerint
előbb a rendre, a munkára van szükség, mert enélkül nincs megújulás,
boldogulás. Szerinte megújulás, boldogulás nélkül nincs rend, és
munka
Rév Lajos bírálta a ,,kívülről,, kritizálókat, azokat, akik
mindig elfelejtik, hogy ők is részt vettek bizonyos döntésekben. A
vitában többen nehezményezték, hogy az előterjesztett anyag - bár ez
már a sokadik változat - még mindig túl hosszú, nincs
figyelemfelkeltő hatása, hiányoznak belőle a karakterisztikus
vonások. Molnár Béla, az Országos Tanács titkára elmondta: a mai
követelményeket alapul véve nem hisz a túlzottan lerövidített,
néhány soros program sikerében, bár azzal egyetért, a
figyelemfelhívóbb, ütőképesebb fogalmazásra kell törekedniük.
Huszár István vitazárójában leszögezte, hogy rossz a
kérdésfeltevés, miszerint a népfront a pártok együttműködési kerete,
vagy a pártoktól független önálló arculatú társadalmi szervezet,
szövetség legyen-e. Szerinte a kérdés nem vagy - vagy, hanem is -
is. A népfrontnak nyilván csökkenni fog a politikai szolgáltató
jellege, s erősödni a nemzeti összefogást szolgáló szerepköre.
Politikai egyeztető fórummá válva a toleranciát, az együttműködési
készséget erősítheti. A pártokon kívül maradó nagy tömegeknek is
közéleti fórumként szolgálhat. Azokon a kis településeken is
szervezheti a közéletet, ahol a népfront ma is otthon van, s ahova
esetleg egy párt sem jut el. Hangsúlyozta, ügyelni kell arra, hogy a
népfrontmozgalom önállóan válassza ki vezetőit, megfelelően
érvényesüljön az alulról szerveződés. A névváltozással kapcsolatban
megemlítette, ő erről eddig nem mondott véleményt, de szerinte a
Magyar Népi Szövetség elnevezés lenne a legmegfelelőbb. A lényeg
azonban - mutatott rá - nem a név, hanem az, hogy tartalmában
újuljon meg a népfrontmozgalom.
Az elnökségi ülésen végül a testület megszavazta, hogy az
Országos Titkárság az elhangzott észrevételek alapján, több
elnökségi tag bevonásával dolgozza át az előterjesztett
programtervezetet, s ezt nyújtsa be a Hazafias Népfront Országos
Tanácsának márciusi ülésére. Határozott arról, hogy hozzák
nyilvánosságra az ülésen jóváhagyott az Új Március Front
javaslatával kapcsolatos országos elnökségi állásfoglalást. Döntött
arról - 5 ellenszavazattal -, hogy március 15-e méltó megünneplése
érdekében egy erre mozgósító kiáltványt tegyen közzé a Hazafias
Népfront. Az elnökségi ülésen ismertették - s az elnöksg tudomásul
vette - Papp Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa
alelnökének, Szeged volt tanácselnökének lemondó levelét is.
(folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése (5. rész)
|
x x x
A HNF Országos Elnökségének állásfoglalása
Az Új Márciusi Front az ország közvéleményéhez és a különböző
szervezetekhez, mozgalmakhoz intézett felhívásában Országos Nemzeti
Bizottság létrehozását javasolta, abból a célból, hogy szervezeti
keretet adjon a képviseleti demokráciához vezető átmenet politikai
lépéseinek kimunkálásához. A HNF OT elnöksége megtárgyalta ezeket a
javaslatokat és azok Elvi részével a legteljesebb mértékben
egyetért.
Nagy mindannyiunk felelőssége abban, hogy sikeres legyen az
országban az új többpártrendszerű politikai struktúrára, a
képviseleti demokráciára való átmenet. Az országban nagy társadalmi
igény van a törvényes és arányos, közvetlenül létrehozott politikai
képviseletre. A népfront minden eszközzel támogatni kívánja ezt a
társadalmi igényt.
A békés átmenetet úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztesse
az ország társadalmi rendjének és társadalmának stabilitását. Az
átmenet békés jellegének, a stabilitás megőrzésének biztosítására
több megoldás kínálkozik. A megegyezés, a koalíció megteremtése mai
politikai helyzetünkből következően dinamikusabb, sokszínűbb
formákat kíván, azt nem vállalhatja fel, nem sajátíthatja ki
egyetlen régi vagy újonnan létrejött szervezet sem.
A HNF OT elnökségének álláspontja, hogy az Új Márciusi Front
javaslatai, alternatívái nem kellően kidolgozottak. A társadalmi
tagoltságból látható, hogy a különböző politikai-ideológiai
szervezeteket egyetlen nemzeti méretű koalíciós forma sem képes ma
egyedül átfogni. Emellett a létrehozni javasolt Országos Nemzeti
Bizottság elképzelt feladataiban keverednek a politikai célkitűzések
is a közhatalmi hatáskörökkel.
A népfront a javaslatok elvi irányaival egyetértve hangsúlyozza,
hogy nem kíván a koalíció, nemzeti méretű megegyezés kizárólagos
intézménye lenni. Nem mond le azonban arról a céljáról, hogy
belsőleg megújulva szövetségteremtő politikai intézmény legyen.
Ettől a történelmi feladatától azért sem tekinthet el, mert jelenleg
a létező társadalmi szervezetek túlnyomó többsége a népfrontmozgalom
önálló, de szövetséges szervezete. Az utóbbi időben alakult új
szerveződések, társaságok, klubok, fórumok jelentős része is a
népfront közreműködésével jött létre, illetve - mindenekelőtt helyi
és területi szinten - kézséget mutatnak a népfronttal való
együttműködésre. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése (6. rész)
|
A népfrontmozgalom a nemzet javát szolgáló politikai pluralizmus
erősítésén munkálkodva - híven politikai tömörülés jellegéhez -
valamennyi régi és újonnan alakult szervezet előtt egyformán nyitva
áll, kezet nyújt minden hazánkfiának, aki az ország sorsának
jobbítása érdekében akar tenni. Elhatározott szándékunk, hogy minden
eddiginél tágabb teret adunk a különböző, esetenként egymástól
eltérő érdekek, vélemények intézményes kifejezésére, egyeztetésére
és politikai akarattá formálására. Konstruktív fóruma kívánunk lenni
minden olyan különböző célokkal létrejött társadalmi szervezetnek,
szövetségnek, egyesületnek, társaságnak, klubnak, amely kész a
többoldalú párbeszédre.
Nemcsak kisajátíthatatlan történelmi hagyományok, hanem a mai
átmeneti társadalmi-politikai viszonyok is indokolják, hogy az új
szövetségteremtő politizálás egyik fontos színtere a megújuló
népfront legyen, fogalmazták meg a felhívásban.
1989. február 17., péntek 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése (7. rész)
|
A Hazafias Népfront nem kisajátítani akarja március
tizenötödikét - ellenkezőleg: beolvadni kíván a nemzet nevében
emlékező és ünneplő tömegbe. Ne osszuk meg a múltat, hadd
reménykedhessünk együtt a versenyképesebb, tehetségéhez méltóan élő
nemzetünk jövendőjében.
Reménykedni, tudjuk, nem elég. Az együtt-ünneplésben azonban
benne van az együttmunkálkodás történelmi esélye,,. (MTI)
1989. február 17., péntek 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|