Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 10.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Alapítvány munkanélkülieknek

"A munkanélküliséggel járó gondok enyhitésére az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével alapítványt létesített. A nyitott alapítvány akkor tölti be igazán szerepét, ha - anyagi lehetőségüktől függően - mind többen csatlakoznak hozzá. "
BBC, A világ minden tájáról:

A csehszlovákiai választás

" A csehszlovákiai magyar kisebbség Együttélés elnevezésű szervezete 2,8 százalékkal a hatodik helyen végzett. Az egyes pártok parlamenti mandátumainak pontos száma csak néhány nap múlva derül ki, hiszen az 5 százalékos arányt el nem ért pártok szavazatait el kell osztani a parlamentbe került pártok között. A csehszlovák televízió nem hivatalos számítógépes előrejelzése szerint a Népek Házának nevezett 150 tagú felsőházban a Polgári Fórum 87 helyet kap majd. A kommunisták 24-et, a kereszténydemokraták 20-at. "

Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)

1989. február 15., szerda - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecsere, kötetlen beszélgetés következett a pártszékházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjainak részvételével.

Az első titkár Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a
február 10-i Központi Bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az
ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta
Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető
és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató
észrevételeket sem.

    Pozsgay Imre a KB ülés jelentőségét két alapvető kérdésben
ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a
pártszakadást, s egyben fontos lépést tett a vezető testület egy új
értelemben vett - a vita, a véleménynyilvánítás jogát és a
platformszabadságot is magában foglaló - pártegység felé.
Megerősítette azt is, hogy nem volt és nincs ,,Pozsgay-ügy,,.

    A másik jelentős tett a többpártrendszerről szóló politikai
állásfoglalalás. Az MSZMP ez irányban tett kezdeményezése abból a
felismerésből fakad, hogy a mi körülményeink között csakis több párt
nyílt küzdelmében valósulhat meg a politikai pluralizmus. Arra a
kérdésre, hogy ez stratégiai, avagy csupán taktikai lépés volt-e, a
párt vezető testülete részéről, Pozsgay Imre meggyőződéssel
hangoztatta a szándék komolyságát. Kétségtelen - mondta -, hogy az
új körülmények sürgetően követelik a párt belső megosztottságának
felszámolását, a kommunisták körében is tapasztalható bizonytalanság
és bizalmatlanság feloldását, a cselekvőképesség helyreállítását.
Ehhez viszont elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés
közelmúltunk történelmével. Az 1956-os események tisztázása az MSZMP
jövőjére nézve sorskérdés - hangsúlyozta Pozsgay Imre.

    Ezért az az értékelés, amelyet a történelmi albizottság
megállapításaira alapozva személy szerint ő hozott nyilvánosságra,
nem megfontolatlanul hangzott el, és mentes volt minden politikai
praktikától. Hogy egyesek ilyesmit sejtettek mögötte, az minden
bizonnyal összefügg közgondolkodásunk öröklött reflexeivel.
(folyt.köv.)


1989. február 15., szerda 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)

A nyilvános politizálás hiánya alakította ki azt a szokást, hogy az
elhallgatott információkat spekulációkkal pótolják az emberek.

    Pozsgay Imre hangsúlyozta: sem kamikáze-akció, sem
partizán-hősködés szándéka nem vezette, amikor az új tények és
összefüggések ismeretében népfelkelésként értékelte az 1956-os
eseményeket. Ez a formula felel meg leginkább annak az állapotnak,
amikor egy megsértett és megalázott nép kitombolja haragját. Nem
vitatható, hogy ilyen forrongó helyzetben óhatatlanul felbukkannak
restaurációs és ellenforradalmi vonások is. Ezért azoknak sem kell
szégyenkezniök, akik az ilyen jelenségekkel szemben felléptek. Ma is
valamennyien öntudattal vállalhatják szerepüket.

    A népfelkelés formuláját - még ha bizonyos érzékenységeket sért
is - a forradalom, ellenforradalom szélsőségei közt reálisnak, a
nemzet többsége számára elfogadhatónak, végső soron egységteremtő
meghatározásnak ítélte Pozsgay Imre. Ezzel együtt - hangoztatta -
bár a párton belül senki sem késztette véleményének
megváltoztatására, s maga sem érezte az önkritika szükségességét,
elfogadja a Központi Bizottság állásfoglalásának kompromisszumos
meghatározását, mivel amögött a pártegység megőrzésének szándéka
munkál.

    Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett
nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer
képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre
válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével és
állásfoglalásával kapcsolatos véleményét, s részletesebben
kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-ra
vonatkozó kijelentéseit.

    Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális,
tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a
sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. A
tekintélyuralommal kikényszerített monolitikus egység kudarcát mi
sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország mai helyzetét
előidéző helytelen döntések kivétel nélkül egyhangú határozatokkal
születtek. A vitás kérdések megkerülése, elhallgatása egyben a
felelősség elkenését is jelenti. Ilyen körülmények között az ország
kormányozhatósága is kérdésessé vált. A kormányzati szándékok és a
népakarat között másfél-két évtizede nincs összhang, a törekvések
ellentétes irányban hatnak.

    A pártnak fel kell készülnie arra, hogy politikai befolyását
nyílt küzdőtéren őrizze meg. (folyt.köv.)


1989. február 15., szerda 20:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (3. rész)

Vezető szerepe a többpártrendszer körülményei közt azon múlik, hogy
céljaihoz meg tudja-e szerezni a nép többségének helyeslését és
támogatását. Ehhez az MSZMP-nek szervezeti kormányzati tapasztalatai
jó esélyt adnak, az egyéb feltételeket pedig mielőbb meg kell
teremteni. Nem lenne jó, ha a párt vereségként élné meg a több
pártrendszerre való átmenetet, de az egész nemzet érdeke is azt
kivánja, hogy az MSZMP megőrizze cselekvőképességét és befolyását,
mert az általa meghirdetett politikai reform nélkül nincs gazdasági
reform és kibontakozás sem.

    A többpártrendszerre való átmenet sokkal bonyolultabb
folyamatnak ígérkezik, mint maga az elhatározás. Ezért az MSZMP-nek
az újonnan alakuló pártokkal korrekt, türelmes viszonyt kell
kialakítania. Erre mindkét oldalon készség is mutatkozik. Közös
céljuk, hogy az ország elkerülje a katasztrófa veszélyét.

    Gazdasági kérdésekről szólva Pozsgay Imre a legveszélyesebb
jelenségként az inflációt említette, kijelentve, hogy a kormánynak
határozott intézkedéseket kell tennie a társadalom széles rétegeit
sújtó elszegényedés ellen. Végül Magyarország lehetséges új
államformájáról, kormányzati rendszeréről, a kidolgozás alatt és
társadalmi viták előtt álló új alkotmány tervezetéről fejtette ki
véleményét.

    Pozsgay Imre csütörtöki programja a Paksi Atomerőműben kezdődik,
délután pedig Szekszárdon, Tolna megye értelmiségének képviselőivel
találkozik. (MTI)


1989. február 15., szerda 20:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD