|
|
|
|
A piac megoldja a magyar mezőgazdaság gondjait (1. rész)
|
1990. június 8., péntek - Pénteken a Borsod megyei
Nyékládházán az ország állami gazdaságainak képviselői tanácskoztak
a magyar mezőgazdaság, ezen belül is az állami gazdaságok helyéről,
szerepéről, az újjáalakuló agrárágazat jövőjéről.
Vitaindító előadásában Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter részleteiben szólt a rendszerváltásból adódó ágazati feladatokról, amelyek igen nagy terhet rónak a koalíciós kormányra. Kérdésekre válaszolva a miniszter és szakértői rámutattak, hogy az állami gazdaságok mostani szervezete egy korábbi irányítási rendszer terméke, amely a nemzeti hagyományoktól eltérő túlzott központosítás és a megfoghatatlan tulajdonosi viszonyok jegyeit viseli magán. Az utóbbi időszak változásai e területen a rendezetlenséget mélyítették és ezáltal nehezebbé vált az állami tulajdonban lévő vagyon hatékonyabb hasznosulása. E rendezetlen viszony módot adott ellenőrizetlen, spontán folyamatok megindulására is.
Az állami gazdaságok száma jelenleg 122, egymillió hektár termőföldön 125 ezer mezőgazdasági alkalmazott dolgozik. E gazdaságok vállalati struktúráját, szervezet-rendszerét a jövőben több tényező alakítja majd, ezek közül fontossági sorrendben az önkormányzati törvényt, a tulajdonreformot és a földtörvényt külön is megemlítette a miniszter, mint olyan nagy fontosságú elemeket, amelyek az egész magyar mezőgazdaság jövőjét formálják majd.
A koalíciós kormányzat nemzeti gazdasági programja ugyanakkor módosítani kívánja a vállalati öntulajdonlást, mert bebizonyosodott, hogy az önállóság hozott eredményeket, de hosszú távon zsákutcába vezette az állami gazdaságok tulajdoni és gazdasági fejlődését. Az állami irányítás viszont a tulajdonreformmal összhangban meg kívánja változtatni a korábbi elhibázott funkciók gyakorlását, és az állami gazdasági tulajdon vonatkozásában egyértelművé kívánja tenni az állam szerepét a gazdaság vezetési, irányítási és felelősségi viszonyaiban. Látjuk - mondotta a miniszter - azt a bizonytalanságot, amely jelenleg körülveszi az állami gazdasági termelőszervezeteket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: semmilyen inkvizíciós módszernek nem engednek teret, mindenkit emberi, vezetői alkalmassága és teljesítőképessége szerint ítélnek meg; egyértelműen a tulajdonos, illetve a tulajdonosok játszanak szerepet a vezető-kiválasztásban és -minősítésben. (folyt.köv.)
1990. június 8., péntek 18:42
|
Vissza »
|
|
A piac megoldja a magyar mezőgazdaság gondjait (2. rész)
|
A gazdaságok területi nagysága, szervezete - fejtette ki a továbbiakban - fokozatosan módosításra szorul. A korábbi gigantomániás kényszeregyesítések miatt kialakult üzemgazdasági és irányítási gondok megoldására a kezelhetetlenül nagy méretű gazdaságok szétválasztását és átalakítását segítik elő, erre a törvények már ma is lehetőséget biztosítanak. Az állami gazdaságok vagyonának privatizációja csak részlegesen és hosszabb folyamat eredményeként jöhet létre, de gyorsítani szükséges a nagyüzem, a magángazdaságok és kisüzem kapcsolatában az eddig megindult fejlődést. Alapvető fontosságú az egyenrangúság, a korrekt üzleti kapcsolatok, az esély- és versenysemlegesség kialakítása.
A vezető állami gazdaságok gazdasági erejére, szervezettségére, az alkalmazott kutatási eljárásokban szerzett és felhalmozott tapasztalatára nagy szüksége van az átalakuló - magántulajdonon és új típusú szövetkezésen alapuló - magyar mezőgazdaságnak. Ezért az állam, mint tulajdonos elvárja és ösztönözni fogja, hogy az állami gazdaságok - gazdasági érdekeltségi alapon - magas termelési színvonaluknak megfelelő termelési szervezettséggel vállaljanak vezető szerepet a magángazdaságok kiépítésében.
A tanácskozás után rögtönzött sajtótájékoztatón a Magyar Távirati Iroda munkatársának arra a kérdésére, hogy a jövő magyar mezőgazdaságában milyen részarányban tevékenykedik majd az állami, a szövetkezeti és a magánszektor, a miniszter azt válaszolta: bízik abban, hogy a piac szabályozó ereje itt is érvényesül és önmagától rendeződnek az arányok. Tudniillik, ha ezt kormányzati beavatkozással szabályoznák, akkor ez visszatérést jelentene a központi tervgazdasági irányításhoz, s ennek még a gondolatától is irtóznak. A nagy- és kisüzem jól kiegészíti egymást; helyileg a piac szabályozó ereje fog érvényesülni. (MTI)
1990. június 8., péntek 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|