|
|
|
|
Belgium: így működik a királyság (2.rész)
|
A kormány kimondta, hogy a király nem képes - másfél napra - betölteni funkcióját, ezalatt maga léptette életbe a vitatott törvényt. Ezután a parlament két háza - nagy vita után, de ellenszavazat nélkül - konstatálta, hogy a király ismét képes az uralkodásra...
Hasonlóképpen, mint a végrehajtó hatalom vezetője, a király nevezi ki - a miniszterelnök, vagy a miniszterek javaslatára - és hívja vissza a minisztereket, a polgármestereket, az ő aláírását is viselik a törvények végrehajtási utasításai, a rendeletek. A bíróság az ő nevében hoz ítéleteket, és ő rendelkezik a kegyelmi joggal. (Belgiumban még érvényben van a halálbüntetés, de húsz év óta gyakorlatilag nem alkalmazzák - minden halálraítéltnek megkegyelmeznek). A király ezenkívül a fegyveres erők főparancsnoka - ennek megvolt a maga szerepe akkor, amikor 1940-ben a nácik elfoglalták az országot: a kormány a vereség után is folytatni akarta a harcot és Londonba emigrált, az akkori uralkodó, III. Lipót király felesleges vérontásnak tekintette a további ellenállást és katonáival maga is a németek fogságába került.
A király nem ad interjúkat, de különböző alkalmakkor beszédeket mond a nemzet életének különböző kérdéseiről. Ezek elsősorban a nemzet, a nyelvi közösségek, a regionális autonómiák, a család erkölcsi, morális kérdéseivel foglalkoznak, nem politikai témákkal. Az utóbbiakat illetően a király nem foglal állást, így fölötte áll a napi politikai perpatvarnak és vitathatatlan morális tekintélye van.
Az uralkodó szoros kapcsolatban áll kormányával, hetente fogadja miniszterelnökét, tájékozódik, a politikai helyzettől függően fogadja az egyes minisztereket, és kifejtheti személyes véleményét. Ezt azonban, mint láttuk a művi terhességmegszakítás ügyében, nem kötelező figyelembe vennie sem a kormánynak, sem a parlamentnek. Az uralkodó emellett végső instancia is lehet az állampolgárok számára: a belgák gyakran fordulnak hozzá, hogy járjon közbe a közigazgatással támadt vitáikban. Funkciójának betöltéséhez egyébként a parlament rendszeres ellátmányt szavaz meg a királyi párnak, ebből tartják fenn az uralkodóház hivatali apparátusát - még a fűtés költségei is külön szerepelnek a listán - emellett azonban a királyi ház jelentős magánvagyonnal is rendelkezik.
Az uralkodó mindezen felül a nemzet képviselője, és ebben a minőségben tesz külföldön udvariassági és barátsági látogatásokat. Június 12. és 14. között hazánk vendége lesz a belga királyi pár.+++
Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1990. június 8., péntek 10:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|