|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
|
Helsinki Szövetség - sajtóértekezlet (1.rész)
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. június 4. hétfő (MTI-tud.) - Noha vannak
pozitív változások az emberi jogok terén a Szovjetunióban, az
átalakítás előtti helyzet folyományaként továbbra is tapasztalható
az emberi jogok megsértése, s egészében véve a helyzet lényeges
javítására van szükség - hangzott el a Nemzetközi Helsinki Emberi
Jogi Szövetség kétnapos moszkvai tanácskozását záró
sajtóértekezleten.
Karl von Schwarzenberg, a Szövetség elnöke elmondta, hogy első ízben tartották meg a szervezet ülését a szovjet fővárosban. Mind a 19 tagszövetség, köztük a szovjet Helsinki Bizottság tagjai is részt vettek rajta. Az elnök üdvözölte az emberi jogi kérdésekben megnyilvánuló nagyobb szovjet nyíltságot. Figyelmere méltónak nevezte, hogy a szovjet hatóságok lényegében nem gördítettek akadályt a tanácskozás elé, bár a tagszervezetek, köztük egyes kelet-európai szervezetek képviselőinek csak többszöri kérésre adtak vízumot, s az egyik pszichiátriai intézetbe nem engedték be a szovjet Helsinki Bizottság képviselőit.
A tanácskozás részvevői megvitatták az emberi jogok szovjetunióbeli és kelet-európai helyzetét. Az elnök szerint bizonyos pozitív fejlemények ellenére aggodalmat kelt, hogy a Szovjetunióban továbbra is őrizetben tartanak politikai motívumok alapján embereket. Számukat az elnök 50 és 188 között határozta meg, s elmondta, hogy továbbra is van példa a pszichiátria büntető célú felhasználására. A szovjetellenes propaganda korábban alkalmazott vádja helyett nemritkán köztörvényes bűncselekmény, például garázdaság címén hoznak ítéletet a lényegében a korábbiakra emlékeztető ,,szovjetellenes,, cselekményekért. Előfordul, hogy közvetlen rokontól származó meghívás hiányára hivatkoza továbbra sem engednek kivándorolni embereket, noha azok rendelkeznek a fogadó ország engedélyével.
Súlyos emberi jogi problémaként merült fel a tanácskozáson a menekültek helyzete, akik lakás és munkahely nélkül nehéz körülmények között az utcákon és lépcsőházakban élnek. A tanácskozáson elhangzott, hogy a csernobili erőműkatasztrófa által sújtott belorusz területekről nem engedik kivándorolni az embereket, a hatóságok eltitkolják a vizsgálatok eredményét, s a területet elhagyóknak nem biztosítanak lakást illetve munkát.
A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a Pamjaty és más szélsőséges szervezetek nyíltan fenyegetik a szovjet zsidókat. (folyt.)
1990. június 4., hétfő 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Helsinki Szövetség - sajtóértekezlet (2.rész)
|
A tanácskozáson elhangzott, hogy évente ezrek halnak meg a szovjet hadseregben és a hatóságok elzárkóznak az esetek kivizsgálása elől. Súlyos problémát jelentenek a szovjet börtönviszonyok. A javító-nevelő táborok és börtönök túlzsúfoltak, rossz az ellátás, hiányoznak az elemi egészségügyi feltételek, gyakori az elítéltek verése. A rossz körülményekkel magyarázható, hogy az elítéltek közül kerül ki a szovjet TBC-betegek 70 százaléka.
A tanácskozáson szó volt Raoul Wallenberg, a második világháború idején magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata sorsáról. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a szovjet hatóságok elzárkóznak a kielégítő választól, noha bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy Wallenberg a szovjet hivatalos állásponttal ellentétben nem 1947-ben halt meg, s szemtanúk szerint még a nyolcvanas években is élt.
A Nemzetközi Helsinki Emberi Jogi Szövetség elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tanácskozás szerint aggasztó egyes kelet-európai országokban az emberi jogok, köztük a nemzeti kisebbségek helyzete. Az elnök első helyen említette Romániát, de mint mondotta, aggasztó a bulgáriai török, valamint a koszovói albán kisebbség helyzete is.
A Nemzetközi Helsinki Emberi Jogi Szövetség vezetői Moszkvában egyebek közt megbeszéléseket folytattak Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettessel, Szuharjev főügyésszel és fogadta őket Borisz Jelcin, az Oroszországi Legfelsőbb Tanács elnöke is.
A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a moszkvai tanácskozásról tájékoztatják azt az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó tanácskozást, amely kedden kezdődik Koppenhágában.+++
1990. június 4., hétfő 18:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|