 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Hogyan alakul a vajdasági magyarság helyzete? (1.rész)
|
Belgrád, 1990. június 4. (MTI-tud) - Az újvidéki Magyar Szó
közölte Ágoston András ,,Számadás,, című cikkét, amelyben a szerző a
hivatalosan mintegy 400.000 fős vajdasági magyar nemzeti kisebbség
helyzetét elemzi.
A cikkíró megállapítja: - A vajdasági magyarságnak nincs oka rá,
hogy sajnálja az 1988 őszén lemondásra kényszerített, úgynevezett
autonomiás tartományi vezetőséget, amely dogmatikus, a nemzeti
tudatot eltipró ideológiájával, hideg következességgel és
machiavellisztikus cinizmussal támadott rá minden bírálóra és minden
kezdenyezésre, és sok kárt okozott nem csak a magyaroknak, hanem
mindazoknak, akik a Vajdaságban éltek.
Ágoston Andras felveti a kérdést, hogy mit hozott azóta a
magyaroknak a Szerb Köztársaság dominanciája? Így válaszol: -
Szólásszabadságot mindenképpen. Az bizonyos, hogy a háború óta ilyen
nyíltan, ilyen szókimondó őszinteséggel még nem beszélhettünk,
vitatkozhattunk saját dolgainkról. Nem hozhattunk létre érdekvédelmi
szervezetet sem és nem mozgosíthattunk ezreket egy kisebbségi ügyben
szerkesztett petíció aláírására. Mindez azonban csak az érem egyik
oldala. Beszélni már lehet a demokratizálódó országban és a Szerb
Köztársaságban, demokratikusan szerveződni is, de ez nem elég. Meg
kell vizsgálnunk, hogy a vitathatatlanul demokratikus folyamatok
közepette, amelyek kedveztek a mozgolódásainknak, hogyan alakul a
magyarság sorsa? Még konkrétabban, hogy van-e esély, hogy
megteremtődnek a feltételek arra, hogy a kétségbeejtően gyors
asszimilációs folyamatok lelassuljanak? Mi változott azon kívül,
hogy megnőtt a magyarok azonosságtudata és kollektív tettvágya is?
(folyt.)
1990. június 4., hétfő 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan alakul a vajdasági magyarság helyzete? (2.rész)
|
- Egyértelműen meg kell mondani - mutat rá a szerző -, hogy a
már felsorolt eredményeken kívül az 1988 őszi vajdasági
vezetőségváltas óta sorjáznak a negatív előjelű rendelkezések,
törvények. Sajnos, az új szerb köztársasági alkotmány meghozatalára
irányuló kezdeményezés sem szakítja meg ezt a magyarok szempontjából
rosszabbodást kiváltó sorozatot. Igaz ugyan, hogy a sikeres
aláírásgyűjtés az anyanyelvű oktatás érdekében benyújtott petíció
támogatására felrázta a kissé alélt magyar közvéleményt, de
ezenkívül nem volt foganatja. Az új általános és középiskolai
oktatásról szóló szerb köztársasági törvények nem szorítják vissza,
inkább alkotmányellenesen kiterjesztik a kétnyelvű oktatás
lehetőségét a magyar tagozatokon. Erről már korábban
megállapítottuk, hogy hihetetlenül felgyorsítja az asszimilációt. Ha
mindehhez hozzátesszük, hogy az utolsó, jócskán manipulált
választásokon elenyészően kevés nemzetiségi képviselő került be a
képviseleti testületekbe, akkor ki kell mondani, hogy az új szerb
köztársasági dominancia sem hozta meg a vajdasági magyaroknak azokat
a változásokat, amelyek hozzájárulhatnának az egyre nyomasztóbb
asszimilációs folyamatok visszaszorításához. +++
1990. június 4., hétfő 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|