|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Változások a diplomáciai karban
"... valamennyi kormányváltozás után szinte
az első lépések közé tartozik a nagykövetek és azok közvetlen
munkatársainak leváltása, cseréje.
A demokratikus államokban nem is jelent különösebb hírt az
effélék bejelentése, de ahol bő négy évtizeden át prolongálódtak a
szokások, és a kinevezésekben nem szakmai szempontok játszottak
elsődleges szerepet, sokkal inkább a monolitikus egypártrendszerű
hatalomhoz való hűség, ott bizony a visszahívások lehetősége, ténye
pánikhangulatot teremt. Nem véletlenül.
A Budapesten május 24-ikén elfogadott és másnap nyilvánosságra
hozott döntés várható volt, hiszen az érintettek névsora a kormány
önvédelmét példázza. Nincs ebben semmiféle bosszú, törlesztés,
leckéztetés, csak és kizárólag az a Külügyminisztérium célja, hogy a
korábbi elkötelezettség helyett a demokratikus meggyőződés, valamint
az ország sorsa iránti felelősség legyen a posztok betölthetőségének
feltétele.
Most tekintsünk el attól, hogy valamennyi leváltott múltjával
foglalkozzunk, bár külön-külön is megérnének egy misét, mert amit
közülük némelyek műveltek arról érdemes, hasznos lenne beszélni. De
cselekedeteikben és a lépcsők taposásában rengeteg a hasonlóság
kezdve onnét, hogy javarészük a legendás moszkvai nemzetközi
kapcsolatok intézetében szerzett diplomát, ahol legfőképpen
újságírást, gazdasági ismereteket tanultak és két-három nyelvből
vizsgáztak"
|
|
|
|
|
|
|
Pedagógusnapi ünnepség a Parlamentben (1. rész)
|
1990. június 2., szombat - Tanítókat, nevelőket ünnepeltek
szombaton a Parlament kupolatermében. A Pedagógusnap alkalmából
rendezett ünnepségen tizenöten vehették át kiemelkedő munkájuk
elismeréseként az Apáczai Csere János-díjat, s százhetvenkét oktató
kapta meg a Kiváló Pedagógus kitüntető címet.
Az ünnepségen Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter köszöntötte az új kormány és a tárca nevében a kitüntetetteket, az új generációkat felnevelő pedagógusokat. Azokat, akik tanítványaiknak nemcsak tudást, hanem magatartást, szemléletet, életprogramot is átadnak.
Vázolva a nevelés és oktatás területén a tárca előtt álló legfontosabb tennivalókat, a miniszter kiemelte: célja, hogy visszaállítsa a nevelők, a tanárok, illetőleg a nevelés és oktatás szellemi szabadságát, társadalmi és anyagi megbecsülését, tekintélyét. Mindezt, mint mondta, a kormány programja is központi kérdésének tekinti, hisz az oktatásba fektetett szellemi és anyagi tőke a leghatékonyabban és leggyorsabban térül meg az ország számára.
A nevelés és oktatás műhelyeinek szerepét taglalva aláhúzta a család fontosságát. Kitért a fogyatékos gyermekek nevelésére és gondozására is: véleménye szerint az államnak meg kell teremtenie annak feltételeit, hogy - ha csak lehetséges - a számukra legmegfelelőbb otthoni környezetben nevelkedhessenek. Az állami gondozattak helyzetét elemezve szólt arról, hogy a gyerekek családokba való kihelyezésének anyagi rendezésén túl elő kell mozdítani e munka erkölcsi megbecsülését is.
A miniszter ismertette az iskolarendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Szükségesnek ítélte, hogy - az ésszerűség határain belül - felszámolják a központosítást, s a kis falvak visszakapják iskoláikat. Fontosnak vélte azt is, hogy a nevelési-oktatási intézmények a jövőben önálló, független önkományzattal rendelkezzenek; mint mondta, az állam vállalja az oktatás költségeit, de magát a tanítást rábízza a különféle szervezetekre, egyházakra, helyi önkormányzatokra - iskolaszékekre- és a magánszemélyekre. Az egyes iskolatípusok elvégeztével országosan mmegkövetelt tudásszintet állami vizsgarendszerrel ellenőrzik. Ezzel megindul a nemes verseny az iskolák között - hangoztatta. (folyt.köv.)
1990. június 2., szombat 17:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|