|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megalakult a Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége
"Megalakult az ,,Alba Kör,, , a Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége.
A szervezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon
való választhatóságát, a szolgálatmegtagadók és a polgári
szolgálatot teljesítők érdekképviseletét, valamint a szolgálati
formák közötti diszkriminatív különbségek felszámolását.
Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkotmányos
eltöröltetése, Magyarország demilitarizációja és semlegessége.
"
SZER, Magyar híradó:
Az Antall-kormány külpolitikája
"A kádári korszakban azért volt igaz a mondás, mert a diplomáciai
testületnek sikerült elhitetnie országgal-világgal: politikai és
gazdasági életünk prosperál, érdemes további kölcsönöket folyósítani
Magyarországnak. Az eredmény ismeretében elmondhatjuk: kár, hogy
akkor sikerágazat volt a külpolitika.
Más a helyzet Horn Gyula - viszonylag rövid - szereplésével a
tárca élén. Ő valóban szerzett olyan erkölcsi hitelt az országnak,
amelyből utódai is meríthetnek. Személyes megbecsülését jelzi az a
múlt heti nyugatnémet kitüntetés, amelyhez utódát, Jeszenszky Gézát
is mérik majd.
Ennek - a jelek szerint - az új külügyminiszter is tudatában
van. Rokonszenves, hogy amikor bemutatkozott új hivatalában, talált
elismerő szavakat elődjéről. Jövendő munkatársainak megnyugtató
kijelentései is voltak: nem lesz a portásig ható tisztogatás. Ezt
támasztja alá az a - talán túlságosan is szerény - lista, amelyen
felsorolták a visszahívott nagyköveteket. Valóban: csak a
legbeilleszthetetlenebb nevekkel találkozunk - olyanokéval, akik
semmiesetre sem képviselhetik külföldön a demokratikus
Magyarországot."
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|