|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megalakult a Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége
"Megalakult az ,,Alba Kör,, , a Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége.
A szervezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon
való választhatóságát, a szolgálatmegtagadók és a polgári
szolgálatot teljesítők érdekképviseletét, valamint a szolgálati
formák közötti diszkriminatív különbségek felszámolását.
Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkotmányos
eltöröltetése, Magyarország demilitarizációja és semlegessége.
"
SZER, Magyar híradó:
Az Antall-kormány külpolitikája
"A kádári korszakban azért volt igaz a mondás, mert a diplomáciai
testületnek sikerült elhitetnie országgal-világgal: politikai és
gazdasági életünk prosperál, érdemes további kölcsönöket folyósítani
Magyarországnak. Az eredmény ismeretében elmondhatjuk: kár, hogy
akkor sikerágazat volt a külpolitika.
Más a helyzet Horn Gyula - viszonylag rövid - szereplésével a
tárca élén. Ő valóban szerzett olyan erkölcsi hitelt az országnak,
amelyből utódai is meríthetnek. Személyes megbecsülését jelzi az a
múlt heti nyugatnémet kitüntetés, amelyhez utódát, Jeszenszky Gézát
is mérik majd.
Ennek - a jelek szerint - az új külügyminiszter is tudatában
van. Rokonszenves, hogy amikor bemutatkozott új hivatalában, talált
elismerő szavakat elődjéről. Jövendő munkatársainak megnyugtató
kijelentései is voltak: nem lesz a portásig ható tisztogatás. Ezt
támasztja alá az a - talán túlságosan is szerény - lista, amelyen
felsorolták a visszahívott nagyköveteket. Valóban: csak a
legbeilleszthetetlenebb nevekkel találkozunk - olyanokéval, akik
semmiesetre sem képviselhetik külföldön a demokratikus
Magyarországot."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú a kisebbségi jogokról - 1. folyt.
|
Ezért tehát úgy gondolta az új kormány, hogy különválasztja a két területet, és a miniszterelnök mellett működő egyik politikai államtitkárnak a feladata - vagyis az én apparátusomnak a feladata - lesz az, hogy a határon túli magyarok közösségeinek a problémáival, a velük való kapcsolattartás kérdésével foglalkozzon, és a hazai kisebbségekkel egy tárca nélküli miniszter - aki egyébként Kiss Gyula kigazdapárti (Sic ) miniszter - feladatkörébe utalja.
Mi természetesen arra törekszünk, hogy egy liberális jogállam keretei között a maximális szabadságjogokat biztosítsuk mindenkinek, így a kisebbségeknek is identitásuk megtartásához, és ahhoz, hogy ennek a megőrzésében, fejlesztésében öntevékenyen vehessenek részt.
- A legfontosabb kérdés, ami az Ön által igazgatott apparátusra vár, hogy a Romániában, az Erdélyben élő magyarság kérdése hogyan rendeződik. Milyen lépéseket kívánnak Önök tenni ebben az ügyben?
- Az erdélyi magyarság kérdése valóban az ott élő magyar közösség kulturális és számbeli súlyánál fogva is a legjelentősebb - természetesen nem alá- és fölérendeltségi viszonyban. Az egyes országokban élő magyar közösségekhez való viszonyunkban pont olyan fontos számunkra a kárpátaljai, vagy a csehszlovákiai, vagy a délvidéki magyarság. Sokszor meg szoktak feledkezni, egyszerűen csak a kis létszám miatt az ausztriai, a burgenlandi magyarságról - ezt természetesen nekünk nem szabad megtenni.
Ami a romániai körülbelül két és fél milliós magyar közösség további sorsát illeti, ez a tavaly decemberi, bukaresti fordulat után eléggé sok hullámzást mutatott. Különösen a Nemzeti Megmentés Frontjának a politikájában érzékeltük ezt a - szinte azt lehet mondani, hogy diagonálisnak tűnő - változást. A kezdeti, nagyon kedvező ígéretektől és nagyon nyílt politikai magatartástól eljutottunk egy olyan választási kampányig, illetve már a választási kampányt megelőző időszakban is egy olyan politikáig, amely úgy tűnt, hogy az ottani hatalom legitimitását részben a magyarellenességre is alapozza. (folyt.)
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|