|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Miért nincs kormányprogram Magyarországon?
"Orbán Viktor joggal állapította meg a parlament keddi ülésén,
hogy Antall József expozéja nem tekinthető kormányprogramnak.
Kezdetben alapelveket sorolt fel Antall, amelyeket el lehet fogadni
- de amelyekből konkrét tennivalók nem következnek.
Ezután tért volna át magára a programra, első fejezetként ember
és környezet viszonyára. Beszélt a halálozások számáról, arról, hogy
az idősek létbizoyntalanságban élnek, és milliónyi ember él a
létminimum alatt. A későbbiekben azonban egyetlen szóval sem tért ki
arra, hogy ezeken a bajokon hogyan akar a kormány segíteni. Hasonló
eljárást követett az egészségügy, a lakás és a művelődésügy
viszonylatában is.
Óhajok felsorolására szorítkozott a gazdasági fejezetben is, és
nem jelölte meg, hogy eszközök felhasználásával akarják ezeket az
óhajokat megvalósítani. Nagyobb baj ennél, hogy a felsorolt óhajok
egyrésze önmagában sem valósítható meg. Másrészük esetében a
megvalósításra irányuló törekvés bajt okozna, és a legnagyobb baj
az, hogy óhajok összeegyeztethetetlen egymással.
Az első óhaj szerint, a kormány a nemzetközi fizetési
kötelezettségek mindenkori teljes megtartása mellett arra törekszik,
hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg gyarapodását.
A második óhaj szerint, kétéves átalakulás után évi 3-4
százalékos gazdasági növekedést kell elérni. Ez az óhaj
megvalósíthatatlan, és a megvalósítására irányuló törekvés
lehetetlenné teszi az első óhaj megvalósítását.
A harmadik óhaj szerint, egy éven belül megállítják az inflációt
és további két év alatt egy számjegyűre szorítják le. Nagyon jó
lenne ha ez megtörténnék, és ha csak önmagában nézzük, megvalósulása
nem is teljesen lehetetlen. Határozott megígérése azonban, nem
vehető komolyan, és semmi esetre sem egyeztethető össze az évi 3-4
százalékos növekedés ígéretével."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött a nemzeti alaptanterv első fogalmazványának vitája
|
1990. május 26., szombat - A nemzeti alaptanterv első
fogalmazványának. - Székesfehérvárott megtartott háromnapos vitája
szombaton befejeződött. A résztvevők - 1500 pedagógus, az
oktatáspolitikában, a tanárképzésben és továbbképzésben dolgozó
szakember, a pártok és az egyházak képviselői - tizenkét szekcióban
vitatták meg a magyar közoktatás és pedagógia megújításának
dokumentumában rögzítetteket, az alaptanterv általános és szakmai
kérdéseit.
A mindvégig élénk érdeklődés mellett zajló vitában többen úgy foglaltak állást, hogy a nemzeti alaptanterv megfogalmazza a mindenki által állampolgári jogon megszerezhető alapműveltséget, annak kritériumait, s meghatározza azokat az értékeket, amelyek alapján az oktatást szervezik, ezen túl szükség lenne egy követelményrendszer megfogalmazására is. Javasolták: ne egy későbbi időpontban - mint azt a nemzeti alaptanterv alkotói eredetileg tervezték -, hanem már az alaptantervvel egyidőben határozzák meg az egyes iskolázottsági szakaszok végén megkövetelhető tudásszintet. Ezért, amennyiben arra az oktatási kormányzat megbizatást ad, már az alaptanterv második fogalmazványában kidolgoznak egy vizsgarendszerre vonatkozó javaslatot is.
Nagy érdeklődést váltott ki az iskolai és pedagógiai önállóság kérdése. Ezzel kapcsolatban többen javasolták, hogy a nemzeti alaptantervben rögzített célok megvalósításához pedagógiai programokkal, kiadványokkal, szakirodalommal nyújtsanak minél több segítséget. Szükségesnek tartották a tanácskozás résztvevői az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek a javítását, s többen felvetették, hogy mivel a nemzeti alaptantervben rögzített célok megvalósításának kulcsfigurái a pedagógusok lesznek, számukra is biztosítani kellene a jelenleginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést. Javasolták a tanácskozáson résztvevők azt is, hogy a nemzeti alaptantervet terjesszék ki a felnőttoktatásra is. (MTI)
1990. május 26., szombat 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|