 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
A nemzeti és etnikai kisebbségek az önkormányzati választásokon
|
1990. augusztus 12., vasárnap - Az önkormányzati
választójogi törvény megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok védelmére.
Hazánkban vannak olyan települések, amelyek lakosságának
többségét a nemzeti, etnikai kisebbségek alkotják. Ezeken a
településeken természetszerűleg az önkormányzati képviselők többsége
közülük kerül ki. Gondot okozhat viszont, ha egy-egy településen a
nemzeti és etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó választópolgárok
olyan szétszórtan élnek, hogy emiatt viszonylag egységes egyéni
választókerület nem alakítható ki. A törvény lehetőséget teremt
arra, hogy ilyen esetekben - a kislistás, illetve listás szavazás
révén - kevesebb szavazatszámmal is mandátumhoz jussanak
képviselőjelöltjeik. Listát nemzetiségi, kisebbségi szervezetek
önállóan vagy közösen indíthatnak. A települések egyéni
választókerületeiből a nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó jelöltek
kisebbségenként egy független listán is indulhatnak.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy az
ajánlóív megnyitásakor bejelenti, hogy ilyen minőségében indul - ezt
a szavazólapon fel kell majd tüntetni. A jelölt kívánságára nevét
anyanyelvén is ki kell írni a szavazólapra. A jelöltet állító
nemzeti és etnikai szervezet, kisebbség nevét saját anyanyelvén is
fel kell tüntetni a szavazólapon.
Ha az úgynevezett kislistás választásokon vagy a kisebbségi
független listán a kisebbségi jelöltek egyike sem szerez mandátumot,
akkor meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a
kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott jelöltre
leadott érvényes szavazatok kétharmadával. Ilyen esetben kisebbségi
jelöltként mandátumhoz jut az a jelölt, aki ezt a kétharmados
szavazatszámot eléri. Azonos kisebbséghez tartozó több jelölt közül
csak a legtöbb szavazat birtokosa jut mandátumhoz.
Ezekben az esetekben az ily módon elnyert mandátummal
megnövekszik a település képviselőtestületének egyébként törvényben
meghatározott létszáma. (MTI)
1990. augusztus 12., vasárnap 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|