 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés
áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1990. június 14., csütörtök - A termelőszövetkezeti tagok
döntő többsége azzal ért egyet, hogy a tulajdonosi sérelmet
szenvedett valamennyi állampolgárnak egységes erkölcsi és anyagi
kártalanítást kell kapnia. Ezért nem helyeslik, hogy több párt,
szervezet és ezek képviselői az általános rehabilitációtól
elkülönítetten kezelik az egykori földtulajdonosokat. Ebben ugyanis
annak a reális veszélye rejlik, hogy az elmúlt évtizedekben a
munkában becsülettel helytállt szövetkezeti parasztságot és az
alkalmazottakat méltatlanul szembeállítják - az általuk többnyire
nem is ismert - egykori tulajdonosokkal, vagy éppen utódaikkal - így
summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Országos
Tanácsának csütörtöki ülése fogadott el.
Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a szövetkezetiek
álláspontja szerint a pártállam viszonyai között nem a tagságon
múlott a földek állami tulajdonba vétele, illetve a szövetkezeti
használatba adott állami és tagi földek megváltása. E földek
megművelése hosszú időn át ugyanis csak magasabb költséggel, a tagok
jövedelmének rovására valósulhatott meg. A rossz falusi
infrastruktúra szülte hátrányos helyzetből, a jövedelmek, a
nyugdíjak átlagosnál alacsonyabb szintjéből eredő nehézségeik
eltűrése miatt inkább elismerést, mintsem a napjainkban
megnyilvánuló méltánytalan támadást érdemelné ki ez a falusi réteg.
Éppen ezért a szövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak
érdekeit képviselő szövetségben olyan álláspont alakult ki, hogy az
1947-es földtulajdoni viszonyok kiinduló alapként való elfogadása a
szövetkezetek közösségei számára igazságtalanságot szülne. A
felszólalók többsége is azzal érvelt, hogy a 47-es tulajdoni állapot
elismerését csak abban az esetben tarthatnák elfogadhatónak, ha a
velejáró anyagi követeléseket nem a szövetkezés gyakorlatát valódi
összefogással megújítani kész tagsággal, hanem az állammal szemben
akarnak érvényesiteni az illetékesek. (folyt. köv.)
1990. június 14., csütörtök 20:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|