|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-reformról (1. rész)
(OS)
|
1990. június 3., vasárnap - A Kiskunság mezőgazdasági szövetkezetei a kormánypártoknak a földtulajdon reformjára vonatkozó elképzeléseit hivatalosan nem ismerik. Mivel azonban életterüket, jövőjüket érintő kérdésről van szó, szükségesnek tartják, hogy az elnökség összegezze a tagság véleményét, hozza nyilvánosságra és továbbítsa a törvényhozásban résztvevőknek.
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnöksége tisztában van vele, hogy a piacgazdaságra való áttéréshez hozzátartozik a privatizáció. Egyetért a tulajdon tiszteletével és sérthetetlenségének garantálásával. Az a véleménye, hogy a földnek és a szövetkezeti közös vagyonnak tulajdonosra van szüksége.
Szükségesnek tartja az egykori földtulajdonosok rehabilitációját, de nem fogadja el szétválasztását a társadalomban tulajdoni sérelmet szenvedettek általános rehabilitálásától. Véleménye szerint a tulajdonsérelmet szenvedettek rehabilitációját jóvátételi törvény megalkotásával kellene rendezni. A földtulajdon különválasztása a föld fetisizálását jelenti és félő, hogy ha csak a földtulajdon rendezésére kerül sor, a társadalom egyéb károsultjai célpontnak tekintik a parasztságot.
Szövetkezeteink aggodalommal fogadják, ezért az elnökség nem támogatja az egykori földtulajdonosoknak a jelenleg is mezőgazdaságból élők hátrányára történő rehabilitálását. Az agrárpolitika atrocitásainak szenvedő alanyai nemcsak azok voltak, akiktől a földet elvették, padlását lesöpörték, a falvakból való elmenekülésre kényszerítették, elüldözték, hanem azok is, akik mindezek ellenére maradtak és megművelték a földet. Ennek figyelembevételével lehet az egykori tulajdonosokat visszahelyezni tulajdonukba.
A földtörvény nem lehet a rehabilitálás és jóvátétel eszköze. A földtulajdon reformja az általános tulajdonreformnak része, így a földtörvény a tulajdonreformról szóló törvény egyik része lehet, és mint ilyen, átmeneti. Fontosnak tartjuk a törvény mielőbbi meghozatalát. (folyt.köv.)
1990. június 3., vasárnap 16:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|