|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (2.rész)
|
A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki megbizatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a leadott érvényes szavazatok kétharmada kell.
A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. Önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5 százalékának ajánlására lesz szükség.
Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején tartják meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió forint. Végezetül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a törtvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a képviselő testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plakátok elhelyezésének feltételeiről. (MTI)
1990. június 1., péntek 11:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|