Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › május 25.
1989  1990
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása

"A Magyar Közigazgatási Kamara szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt. "
SZER, Magyar híradó:

Újabb megújulás az MSZP soraiban?

"... nem lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának. Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig sincs annyi. Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan területek, ahol meg sem próbálta."

Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? (1.rész)

1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege, hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő testületnek lehet.


A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb
lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni
választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési
választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet
alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100
ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek
szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben,
egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról
választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő
választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni
választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek,
pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a
társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön
is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a
mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más
választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás,
amelyen a független jelöltek is indulhatnak.

    Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a
nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen
nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a
kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati
képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy
választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)



1990. június 1., péntek 10:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? (2.rész)


A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a
polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester
a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki
megbizatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért
elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a
későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a
polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek
kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai
egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a
leadott érvényes szavazatok kétharmada kell.

    A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői
választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell
gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek
az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek
majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken
a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. Önkormányzati
képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület
választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott.
Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen
is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár
hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5
százalékának ajánlására lesz szükség.

    Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett
időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején
tartják meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az önkormányzati
képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját
megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első
forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió
forint. Végezetül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a
törtvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a
képviselő testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plakátok
elhelyezésének feltételeiről. (MTI)



1990. június 1., péntek 11:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD