 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
Vita a nemzeti alaptantervről
|
-----------------------------
München, 1990. május 25. (SZER, Magyar híradó) - Győriványi
Sándor munkaügyi miniszternek igaza van: a kelet-ázsiai országok
példája mutatja, hogy a gazdasági sikerek tekintélyes részben
köszönhetők a nevelésre, oktatásra szánt beruházásoknak és ezt igen
hasznos lenne nálunk is figyelembe venni - mondta a miniszter a
nemzeti alaptanterv Székesfehérváron zajló vitáján.
Két napon át, mintegy 1.700 gyakorló tanár és pedagógiai
szakember foglalkozik az első vázlatában 140 oldalas alaptanterv
megvitatásával. Az előzetes hírek szerint a nemzeti alaptanterv első
lépés lesz az oktatás szabadsága felé: felszabadítja az iskolát a
központi állami befolyás alól és módot ad - sőt megkívánja - a
tanári önállóság kiterjesztését.
Ez nagyon ígéretesen hangzik. De vajon a négy évtized alatt
ennek ellenkezőjéhez szoktatott pedagógusok autonómiájának
kialakalásához elegendő lesz-e az új tanterv irányelveinek a hatása?
- ezt kérdeztem telefonon Székesfehérvárról Báthori Zoltántól, aki
az alaptanterv egyik kidolgozója, az előkészítő bizottság vezetője.
- Való igaz az, hogy az elmúlt 40 évben kontraszelektálódott a
magyar tanítóság és tanárság is, más értelmiségi rétegekhez
hasonlóan. Tehát a magyar pedagógusok önállósága, ennek
visszaállítása tényleg megkérdőjelezhető. Azt gondolom azonban, hogy
a tanári önállóság, ha nem is teljes mértékben rendeződik a
közeljövőben, de helyreállhat.
Talán elsőként azt mondanám, hogy a politikai rendszerváltozás
Magyarországon olyan elemi erejű változásokat okoz az értelmiség
soraiban és így feltehetően a tanárság soraiban is, hogy ez
egyszerűen arra késztet minket, hogy feltételezzük azt, hogy nagyon
sok tanárkollégánk hajlandó a hivatalnoki köpenyt levenni és egy
független értelmi szerepkörbe kerülni. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vita a nemzeti alaptantervről - 1. folyt.
|
A tanári önállóság irányába mutatnak az utóbbi 10 évben végzett
kísérletek, alternatív programok szerint szerveződő iskolák. Hogy a
különböző pályázatokon a magyar tanítóságnak körülbelül a 10
százaléka vesz részt. Ez tehát egy aktív innovációra beállított
réteg.
- Mennyire lesz kötelező ez a nemzeti alaptanterv? Lesz-e
valamilyen ellenőrzési rendszer, hogy betartják-e a tanárok?
- Javasolni fogjuk az oktatáspolitikának azt, hogy minden
iskolafenntartó számára írja elő az alaptanterv szerint való
tanítást. Ami tehát nem azt jelenti, hgoy beleszól az állam a
különböző iskolafenntartók - egyházak, alapítványok, magánszemélyek
- iskoláiba, hanem azt jelenti, hogy lerögzíti, hogy mi az minimális
tudás, amit minden iskolában tanítani kell.
Az egyik vita éppen az ellenőrzés körül folyik, hogy sokan már
itt, a mai délelőtti vitákban azt mondták, hogy egy vizsgarendszert
kellene hozzászervezni. Tehát hogy az alaptantervben leírt
alapműveltséghez hozzá kellene írni a fontosabb követelményeket. Azt
gondolom, hogy a második fogalmazványban már ezeket a
követelményeket is be kell fogalmazni.
- Az ellenőrzési rendszer a diákok tudását ellenőrizné, vagy
pedig a tanárok tanítási módszerét?
- Nem. A diákok tanulási eredményeit. Úgy tervezzük, hogy
javasolni fogjuk az oktatási kormányzatnak, hogy hozzon létre egy
szolgáltató rendszert, amelyben tankönyvek, programok készülnek és
ezt adják a tanárok és az iskolák segítségére. De ugye ez önmagában
még csak a tanítást jelenti, nem jelenti az ellenőrzést. Mi tehát
azt képzeljük, hogy az alaptantervben leírt tartalmakhoz
követelményeket írunk, a követelményekre egy vizsgarendszert
szervezünk meg és ilyen módon a tanulók tudása - legalábbis a
fontosabb tantárgyi körökben - ellenőrizhetővé válik. Tehát nem
kívánjuk a tanárokat különösebben ellenőrizni, értékelni, csak a
tanítványaiknak a tanulási eredményei alapján. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vita a nemzeti alaptantervről - 2. folyt.
|
- Mi a jelentősége annak, hogy mindig hozzáteszik a "nemzeti"
jelzőt az alaptanterv elé?
- Igen, ez egy némileg félreérthető jelző. Nemzetinek azért
hívjuk, mert azt gondoljuk, hogy csak akkor legitimálódik, csak
akkor fogadható el ez az alaptanterv, hogyha az iskolázásban
érdekelt minden lényeges szervezet, társaság, politikai párt, egyház
egyetért vele. Tehát a konszenzusra értjük azt, hogy nemzeti. +++
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|