|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Osztrák aggodalmak - csehszlovák atomenergia
|
--------------------------------------------
München, 1990. május 25. (SZER, A mai nap) - A prágai kormány határozottan visszautasította azokat az osztrák sajtójelentéseket, amelyek szerint atomkatasztrófa veszélyét idézi fel a csehszlovákiai nukleáris energiaprogram kibővítése, különösképp a tremlini atomerőmű felépítése Dél-Csehországban. Hanák Tibor jelenti Bécsből:
- Hogy a közép-európai együttműködés sem egészen probléma- és súrlódásmentes, látható az Ausztria és Csehszlovákia között kipattant nézeteltérésekből. Az Adria-Duna Munkaközösség a legutóbbi ülésén, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Olaszország külügyminisztereinek találkozóján csehszlovák részről hangzott el az a kijelentés, hogy mivel más lehetőség nincs, a prágai kormány kitart az előző rezsim energiaprogramja mellett, és 2000-ig további 8 atomreaktort fog üzembe helyezni.
Az osztrákok erre felhorkantak, már csak azért is, mert a csehszlovák atomerőművek túlnyomó része az osztrák határ közelében épült. Főképp a csernobili katasztrófa óta állandó törekvése Ausztriának, hogy szót értsen az északi szomszéddal az energiakérdésekben, s ezért ezt az új bejelentést úgy fogják fel a politika, de a lakosság köreiben is, hogy hiába való volt az összes eddigi fáradozás, Csehszlovákia elengedi füle mellett Ausztria érveit.
Franz Vranitzky kancellár most levelet írt Marian Calfa miniszterelnöknek, melyben kifejezi az osztrák kormány mélyről jövő nyugtalanságát a csehszlovák tervek miatt, melyek további 8 atomreaktor üzembevételét helyezik kilátásba.
Az osztrák kormányfő levelében olyan kitételek is szerepelnek, hogy személyes csalódás számára az atomenergia fokozott felhasználásának szándéka. Persze az osztrák kormány megérti, hogy Csehszlovákia energiagazdálkodása szorult helyzetbe került, s ezért felajánlja segítségét - az átállításban új technológiát és szakembereket bocsát rendelkezésre, sőt arról is szó van, hogy Ausztria 8 milliárd schillinges kölcsönt kínál Csehszlovákiának arra az esetre, ha kiszáll az atomerőgazdaságból. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Csehszlovák atomerőmű - 1. folyt.
|
Vranitzky kancellár azt javasolja, hogy osztrák közreműködéssel dolgozzanak ki egy új energiakoncepciót, és ebben az ügyben mielőbb kezdjenek tárgyalásokat. Már azt is közölték, hogy osztrák részről a megbeszéléseken a környezetvédelmi, gazdasági és közlekedésügyi, illetőleg az állami vállalatok miniszterei vesznek részt.
Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy az atomenergia legkevésbé környezetromboló. A radioaktív anyagoknak nincs alternatívájuk, és a csehszlovák gazdaságnak nincs devizája a behozatali energia megfizetésére.
Az átállás meglehetősen költséges lenne, ha meggondoljuk, hogy az ország energiaszükségletének 28 százaléka máris atomerőművekből származik, s Csehszlovákiának évről-évre több villamosenergiára lesz szüksége.
Olyan érvek ezek, melyekkel szemben Ausztria vajmi kevés hasonló súlyú ellenérvet tud állítani. Az egyetlen valódi argumentum az, hogy a csehszlovák atomerőművek egy része elavult, hasonló technikával készült, mint a katasztrófát előidézett csernobili erőmű. Ilyen atomerőművekre aligha lehet hivatkozni, mondván, hogy a legkevésbé veszélyeztetik a környezetet.
Egyébként azonban a nyugati országoknak sem sikerült alternatív megoldásokat találni, melyek lehetővé tennék az atomerőművek felszámolását. Csehszlovákia arra is joggal hivatkozik, hogy a vízierőművek kiépítése számára nem járható út, még ha valamilyen formában megépítik is a bősi vízlépcsőt, a magyar részvétel, azaz a nagymarosi gát nélkül Bős nem termeli a tervezett energiamennyiséget.
Az osztrák-csehszlovák erőmű elkészítése valahol Dévény táján szintén problematikus, éppúgy, mint az északi határfolyón tervezett erőművé. A környezetvédők közbelépnének, de a hőerőművek füstje meg máris elpusztította a csehszlovák és az osztrák erdők egy részét. Mi hát a megoldás? - kérdezik azt hiszem nemcsak Csehszlovákiában és Ausztriában, de világszerte is. +++
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|