Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › május 25.
1989  1990
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása

"A Magyar Közigazgatási Kamara szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt. "
SZER, Magyar híradó:

Újabb megújulás az MSZP soraiban?

"... nem lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának. Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig sincs annyi. Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan területek, ahol meg sem próbálta."

Osztrák aggodalmak - csehszlovák atomenergia


--------------------------------------------


München, 1990. május 25. (SZER, A mai nap) - A prágai kormány
határozottan visszautasította azokat az osztrák sajtójelentéseket,
amelyek szerint atomkatasztrófa veszélyét idézi fel a csehszlovákiai
nukleáris energiaprogram kibővítése, különösképp a tremlini
atomerőmű felépítése Dél-Csehországban. Hanák Tibor jelenti Bécsből:

    - Hogy a közép-európai együttműködés sem egészen probléma- és
súrlódásmentes, látható az Ausztria és Csehszlovákia között
kipattant nézeteltérésekből. Az Adria-Duna Munkaközösség a legutóbbi
ülésén, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és
Olaszország külügyminisztereinek találkozóján csehszlovák részről
hangzott el az a kijelentés, hogy mivel más lehetőség nincs, a
prágai kormány kitart az előző rezsim energiaprogramja mellett, és
2000-ig további 8 atomreaktort fog üzembe helyezni.

    Az osztrákok erre felhorkantak, már csak azért is, mert a
csehszlovák atomerőművek túlnyomó része az osztrák határ közelében
épült. Főképp a csernobili katasztrófa óta állandó törekvése
Ausztriának, hogy szót értsen az északi szomszéddal az
energiakérdésekben, s ezért ezt az új bejelentést úgy fogják fel a
politika, de a lakosság köreiben is, hogy hiába való volt az összes
eddigi fáradozás, Csehszlovákia elengedi füle mellett Ausztria
érveit.

    Franz Vranitzky kancellár most levelet írt Marian Calfa
miniszterelnöknek, melyben kifejezi az osztrák kormány mélyről jövő
nyugtalanságát a csehszlovák tervek miatt, melyek további 8
atomreaktor üzembevételét helyezik kilátásba.

    Az osztrák kormányfő levelében olyan kitételek is szerepelnek,
hogy személyes csalódás számára az atomenergia fokozott
felhasználásának szándéka. Persze az osztrák kormány megérti, hogy
Csehszlovákia energiagazdálkodása szorult helyzetbe került, s ezért
felajánlja segítségét - az átállításban új technológiát és
szakembereket bocsát rendelkezésre, sőt arról is szó van, hogy
Ausztria 8 milliárd schillinges kölcsönt kínál Csehszlovákiának arra
az esetre, ha kiszáll az atomerőgazdaságból. (folyt.)



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Csehszlovák atomerőmű - 1. folyt.


Vranitzky kancellár azt javasolja, hogy osztrák közreműködéssel
dolgozzanak ki egy új energiakoncepciót, és ebben az ügyben mielőbb
kezdjenek tárgyalásokat. Már azt is közölték, hogy osztrák részről a
megbeszéléseken a környezetvédelmi, gazdasági és közlekedésügyi,
illetőleg az állami vállalatok miniszterei vesznek részt.

    Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy az atomenergia legkevésbé
környezetromboló. A radioaktív anyagoknak nincs alternatívájuk, és a
csehszlovák gazdaságnak nincs devizája a behozatali energia
megfizetésére.

    Az átállás meglehetősen költséges lenne, ha meggondoljuk, hogy
az ország energiaszükségletének 28 százaléka máris atomerőművekből
származik, s Csehszlovákiának évről-évre több villamosenergiára lesz
szüksége.

    Olyan érvek ezek, melyekkel szemben Ausztria vajmi kevés hasonló
súlyú ellenérvet tud állítani. Az egyetlen valódi argumentum az,
hogy a csehszlovák atomerőművek egy része elavult, hasonló
technikával készült, mint a katasztrófát előidézett csernobili
erőmű. Ilyen atomerőművekre aligha lehet hivatkozni, mondván, hogy a
legkevésbé veszélyeztetik a környezetet.

    Egyébként azonban a nyugati országoknak sem sikerült alternatív
megoldásokat találni, melyek lehetővé tennék az atomerőművek
felszámolását. Csehszlovákia arra is joggal hivatkozik, hogy a
vízierőművek kiépítése számára nem járható út, még ha valamilyen
formában megépítik is a bősi vízlépcsőt, a magyar részvétel, azaz a
nagymarosi gát nélkül Bős nem termeli a tervezett
energiamennyiséget.

    Az osztrák-csehszlovák erőmű elkészítése valahol Dévény táján
szintén problematikus, éppúgy, mint az északi határfolyón tervezett
erőművé. A környezetvédők közbelépnének, de a hőerőművek füstje meg
máris elpusztította a csehszlovák és az osztrák erdők egy részét. Mi
hát a megoldás? - kérdezik azt hiszem nemcsak Csehszlovákiában és
Ausztriában, de világszerte is. +++



1990. május 25., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD