Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › május 25.
1989  1990
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása

"A Magyar Közigazgatási Kamara szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt. "
SZER, Magyar híradó:

Újabb megújulás az MSZP soraiban?

"... nem lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának. Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig sincs annyi. Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan területek, ahol meg sem próbálta."

Osztrák aggodalmak - csehszlovák atomenergia


--------------------------------------------


München, 1990. május 25. (SZER, A mai nap) - A prágai kormány
határozottan visszautasította azokat az osztrák sajtójelentéseket,
amelyek szerint atomkatasztrófa veszélyét idézi fel a csehszlovákiai
nukleáris energiaprogram kibővítése, különösképp a tremlini
atomerőmű felépítése Dél-Csehországban. Hanák Tibor jelenti Bécsből:

    - Hogy a közép-európai együttműködés sem egészen probléma- és
súrlódásmentes, látható az Ausztria és Csehszlovákia között
kipattant nézeteltérésekből. Az Adria-Duna Munkaközösség a legutóbbi
ülésén, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és
Olaszország külügyminisztereinek találkozóján csehszlovák részről
hangzott el az a kijelentés, hogy mivel más lehetőség nincs, a
prágai kormány kitart az előző rezsim energiaprogramja mellett, és
2000-ig további 8 atomreaktort fog üzembe helyezni.

    Az osztrákok erre felhorkantak, már csak azért is, mert a
csehszlovák atomerőművek túlnyomó része az osztrák határ közelében
épült. Főképp a csernobili katasztrófa óta állandó törekvése
Ausztriának, hogy szót értsen az északi szomszéddal az
energiakérdésekben, s ezért ezt az új bejelentést úgy fogják fel a
politika, de a lakosság köreiben is, hogy hiába való volt az összes
eddigi fáradozás, Csehszlovákia elengedi füle mellett Ausztria
érveit.

    Franz Vranitzky kancellár most levelet írt Marian Calfa
miniszterelnöknek, melyben kifejezi az osztrák kormány mélyről jövő
nyugtalanságát a csehszlovák tervek miatt, melyek további 8
atomreaktor üzembevételét helyezik kilátásba.

    Az osztrák kormányfő levelében olyan kitételek is szerepelnek,
hogy személyes csalódás számára az atomenergia fokozott
felhasználásának szándéka. Persze az osztrák kormány megérti, hogy
Csehszlovákia energiagazdálkodása szorult helyzetbe került, s ezért
felajánlja segítségét - az átállításban új technológiát és
szakembereket bocsát rendelkezésre, sőt arról is szó van, hogy
Ausztria 8 milliárd schillinges kölcsönt kínál Csehszlovákiának arra
az esetre, ha kiszáll az atomerőgazdaságból. (folyt.)



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Csehszlovák atomerőmű - 1. folyt.


Vranitzky kancellár azt javasolja, hogy osztrák közreműködéssel
dolgozzanak ki egy új energiakoncepciót, és ebben az ügyben mielőbb
kezdjenek tárgyalásokat. Már azt is közölték, hogy osztrák részről a
megbeszéléseken a környezetvédelmi, gazdasági és közlekedésügyi,
illetőleg az állami vállalatok miniszterei vesznek részt.

    Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy az atomenergia legkevésbé
környezetromboló. A radioaktív anyagoknak nincs alternatívájuk, és a
csehszlovák gazdaságnak nincs devizája a behozatali energia
megfizetésére.

    Az átállás meglehetősen költséges lenne, ha meggondoljuk, hogy
az ország energiaszükségletének 28 százaléka máris atomerőművekből
származik, s Csehszlovákiának évről-évre több villamosenergiára lesz
szüksége.

    Olyan érvek ezek, melyekkel szemben Ausztria vajmi kevés hasonló
súlyú ellenérvet tud állítani. Az egyetlen valódi argumentum az,
hogy a csehszlovák atomerőművek egy része elavult, hasonló
technikával készült, mint a katasztrófát előidézett csernobili
erőmű. Ilyen atomerőművekre aligha lehet hivatkozni, mondván, hogy a
legkevésbé veszélyeztetik a környezetet.

    Egyébként azonban a nyugati országoknak sem sikerült alternatív
megoldásokat találni, melyek lehetővé tennék az atomerőművek
felszámolását. Csehszlovákia arra is joggal hivatkozik, hogy a
vízierőművek kiépítése számára nem járható út, még ha valamilyen
formában megépítik is a bősi vízlépcsőt, a magyar részvétel, azaz a
nagymarosi gát nélkül Bős nem termeli a tervezett
energiamennyiséget.

    Az osztrák-csehszlovák erőmű elkészítése valahol Dévény táján
szintén problematikus, éppúgy, mint az északi határfolyón tervezett
erőművé. A környezetvédők közbelépnének, de a hőerőművek füstje meg
máris elpusztította a csehszlovák és az osztrák erdők egy részét. Mi
hát a megoldás? - kérdezik azt hiszem nemcsak Csehszlovákiában és
Ausztriában, de világszerte is. +++



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Ellenzéki pártok - 8. folyt.


A másik, és ebben Magyarország viszont kivétel volt, hogy azért
a szomszédos országok mindegyike a nacionalizmusnak valamiféle
formáját legitimációra felhasználta. Ennek a leglehetetlenebb
formája a Ceausescu-rezsim volt, de azért egyfajta ilyen
nacionalista felhangoktól azt hiszem, más országok sem voltak
mentesek.

    - Igen, de ha jól vettem észre, Vágvölgyi B. András épp arra
hívta fel a figyelmet, hogy jó volna, hogyha mi ezután a
nemzetietlen kurzus után nagyon csínyján bánnánk azzal, hogy milyen
módon adjuk vissza a nemzetnek az önérzetét - ha jól értettem ez
volt az érvelés lényege.

    - Én úgy gondolom, hogy nem szabadna, hogy az inga végig
kilengje az útját és ebből az egyfajta nemzetietlenségből nagyon
erősen nemzeti nacionalisztikus irányba torzuljon. Amennyiben a
Nyugat felé akarunk haladni, úgy egy ilyen integrált európai
tudattal kell rendelkeznünk, amiben azonban egy tudatos nemzeti
tudatnak is van szerepe.

    - Igen. Szabó Miklós


    - Én úgy látom a feltett kérdésre vonatkozóan, hogy a Keresztény
Nemzeti Koalíció által alakított kormány a kisebbségekkel
kapcsolatos, most már teljesen kialakult és divattá lett sérelmi
politikát inkább fékezni tudja, mint tovább szítja. Ugyanis csak ő
tudja fékezni. Ha ezt egy liberális kormány próbálja meg, akkor ez
hazafiatlan, bitangok, nemzetellenes és nemzetgyalázó tevékenység
lett volna. Ha azonban - most nem bántani akarom a leendő kormányt
-, ha ezt a nacionalisták teszik, akkor ők megengedhetik maguknak,
rájuk talán ez a felpörgő sérelmi hangulat hallgat és meg tudja
fékezni. (folyt.)



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Ellenzéki pártok - 9. folyt.


Példának említhetem De Gaulle szerepét az 1958 utáni
történelemben: csak De Gaulle adhatta le a zsírt. Egy baloldali
kormánytól nem tűrte volna el Franciaország. De Gaulle tehette meg,
hogy jelszavával Franciaországot egy nemlétező nagyhatalmiságból
átvezette a kishatalmiságba.

    - Ehhez van Lábodi Lászlónak megjegyzése.

    - Nagyon nagy hangsúlyt helyeznék a stílus kérdésére, amiről
Vágvölgyi B. András beszélt. Nem is feltétlenül a kormánypolitika
szintjén, hanem az új politizálás egyik sajátossága lesz, hogy az
eddiginél jóval nagyobb mértékben szétválódik, differenciálódik a
külpolitizálás, az állami politika, a pártpolitika, a népi
diplomácia és így tovább, és így tovább.

    Feltételezem, hogy a kormány mértéktartó és óvatos lesz, ámde
hogy a politikai erők a maguk módján, ahol állami kötelezettségek
nem terhelik őket, avagy itt az irodalom, a kultúra, a művészet
területén mi történik. Itt van nagyon nagy szükség az önfegyelemre
abban az értelemben, ahogy Vágvölgyi B. András említette.

    - Így van, és nagyon jó, hogy ezt Lábodi László említi, hiszen
három olyan párt képviselői ülnek itt, amelyek egyik még a
kormányzópárti múltjából eredendően, másik kettő pedig épp az
ellenzéki múltjából eredendően kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal
rendelkezik. Ezeket a kapcsolatokat lehet-e gyümölcsöztetni illetve
kívánják-e a leendő ellenzéki pártok gyümölcsöztetni egy helyeslendő
külpolitikai hivatalos irányvonal megtámogatására? Szabó Miklós


    - A megtámogatás még olyan kérdés, amit legalábbis a Szabad
Demokraták Szövetségében politikailag így nem döntöttek el.
Lehetséges, és én nem vagyok feltétlenül ellene, hogy
megkülönböztetünk egy átmeneti időszakra konszenzus-területeket,
ahol nagyjából egységes országos politikát kell kialakítani, és a
külpolitika lehet egy ilyen. A szociálpolitika a másik, mert ott
nagyon nagyok a feszültségek, és a külpolitikába beépülve esetleg
még a katonapolitika is, és konfliktusterületeket, ami a gazdaság,
kultúra és más közigazgatási autonómia, ahol nincs egységes nemzeti
álláspont, hanem kormány és ellenzék, pártok egymással ellentétes
álláspontokat egymással szemben igyekeznek érvényesíteni. (folyt.)



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Ellenzéki pártok - 10. folyt.


Amennyiben egy ilyen konszenzus-terület a külpolitika, akkor
mintegy közreműködik a hivatalos külügyi kormányzattal az ellenzék.
Ha nem, akkor is a maga módján a közösség érdekében érvényesíti
azokat az ellenzéki eredetű szomszéd országokbeli mozgalmakkal,
pártokkal, szervezetekkel való kapcsolatokat, amelyek fennálltak.
Romániában is liberális beállítottságú párt indul a választáson,
indul az elnökválasztáson, Szlovákiában is, ha elég gyenge, van
ilyen párt, amit módunk van természetesen megteszünk arra, hogy
ezeket erősítsük és nem a magyarellenes beállítottságú nacionalista
pártokat.

    - Vágvölgyi B. András


    - A Fidesz politizálásában mindig fontos szerepet kapott a
külpolitika és mindig nagy teret engedtünk a diplomácia
módszereinek. És azt hiszem, hogy - ironikusan fogalmaznék - ez a
Fidesznek az egyik sikerágazata is volt. Mi ebből nem akarunk leadni
annak ellenére, hogy parlamenti párttá lettünk. A külpolitikánkat
szeretnénk két szinten megvalósítani: egyrészt maradna ez a korábbi,
a népi diplomáciára épülő mozgalmi szint és ezzel nem feltétlenül
szimbiózisban, de nem is feltétlenül ellentétben volna egy, a
parlamenti frakcióhoz kapcsolódó nagypolitikai diplomáciai szint.

    Nekünk is vannak, noha jóval későbbre lejegyezhetőek azok a
kapcsolataink, amik a Szabad Demokraták Szövetségének az ellenzéki
kapcsolatait jellemzik elsősorban a környező országokban.
Természetesen mi is szeretnénk ezeket használni, és mi is el tudjuk
képzelni azt, hogy a külpolitika egyfajta konszenzus-terület legyen
az új kormányzattal, el tudjuk képzelni azt, hogy támogatnánk őket,
bár nem mondanám azt, hogy feltétlenül támogatnánk a külpolitikai
lépéseit az új kormányzatnak. De elképzelhetőnek tartjuk, hogy
külpolitikai szinten is más dolgokat másként látunk. Azt gondolom,
hogy mindenképpen felhasználnánk a kapcsolatainkat. (folyt.)



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Ellenzéki pártok - 11. folyt.


- Lábodi László


- Nem tudom, hogy lehet-e egyértelmű választ adni a kérdésre.
Talán azt mondanám, hogy attól függ, hogy mit lép az új kormány.
Hogy egy párt ellenzéki, nem azt jelenti, hogy feltétlenül mindent
és mindenkor bírálnia kell.

    - A zárókérdésemet megelőlegezte: mit várnak el az ellenzéki
pártok az új bemutatkozó külpolitikától, függetlenül attól, hogy ki
lesz a személy?

    - A száznapos program során mindenképpen azt, hogy ott
folytassa, ahol elődje abbahagyta. Gondolok itt először is az Európa
Tanácssal kapcsolatos politikára, gondolok itt a nyugat-európai
integrációra, gondolok itt a fegyverzetkorlátozási folyamatban való
elkötelezettségre és gondolok a szomszédos országokkal kapcsolatos
felelősségteljes politizálásra.

    - Fidesz?

    - Nagyjából egyetértek. Én azért megjegyzném azt, hogy Szabó
Miklóshoz hasonlóan a Horn-kabinetet, mint külügyi kabinetet nagyon
is sikeres kabinetnek tartjuk. Ugyanakkor a külpolitika
intézményrendszerében jelentősek azok a pozíciók, amik még egy
korábbi struktúrára emlékezhetnek, a diplomáciai karban, a
Külügyminisztérium állományában. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy
egyrészt ez valahogy felfrisszüljön. Egyre kevésbé titok az, hogy a
magyar külkapcsolatokban nemcsak egyoldalú, hanem kettős
elkötelezettségű dolgozók is voltak. Szeretnénk, hogyha itt csak
egyes elkötelezettségű dolgozók lennének.

    - Ez mire vonatkozik?

    - Én arra gondolok, hogy némelyeknek azért a szovjet
elhárításhoz is volt kapcsolatuk, ezt szeretnénk, hogyha nem lenne a
továbbiakban.

    - Szabaddemokraták
(folyt.)



1990. május 25., péntek


Vissza »


- Ellenzéki pártok - 12. folyt.


- Mi az új kormány külpolitikájától azt várjuk elsősorban és
mindenekelőtt, hogy minél határozottabban és minél gyorsabban tegye
meg a lehetséges lépéseket az ország teljes értékű függetlenségének
elnyeréséhez. Itt a veszély kevésbé az elhamarkodás és a
kalandorság, inkább a túlóvatosság és a halogatás is, hogy még
egyszer megismételjem, Horn miniszter úrra vonatkozó elismerésemet.
Abban kövessék politikáját, hogy egyike volt az egész ritka
eseteknek a magyar külpolitikában, és egyáltalán az egész magyar
politikában, tulajdonképpen kétszáz évre visszamenően az ő
politikája oly bátor volt.

    - Köszönöm a beszélgetést Lábodi Lászlónak, Vágvölgyi B.
Andrásnak és Szabó Miklósnak. Szilágyi Sándort hallották
Budapestről. +++



1990. május 25., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD