|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Osztrák aggodalmak - csehszlovák atomenergia
|
--------------------------------------------
München, 1990. május 25. (SZER, A mai nap) - A prágai kormány határozottan visszautasította azokat az osztrák sajtójelentéseket, amelyek szerint atomkatasztrófa veszélyét idézi fel a csehszlovákiai nukleáris energiaprogram kibővítése, különösképp a tremlini atomerőmű felépítése Dél-Csehországban. Hanák Tibor jelenti Bécsből:
- Hogy a közép-európai együttműködés sem egészen probléma- és súrlódásmentes, látható az Ausztria és Csehszlovákia között kipattant nézeteltérésekből. Az Adria-Duna Munkaközösség a legutóbbi ülésén, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Olaszország külügyminisztereinek találkozóján csehszlovák részről hangzott el az a kijelentés, hogy mivel más lehetőség nincs, a prágai kormány kitart az előző rezsim energiaprogramja mellett, és 2000-ig további 8 atomreaktort fog üzembe helyezni.
Az osztrákok erre felhorkantak, már csak azért is, mert a csehszlovák atomerőművek túlnyomó része az osztrák határ közelében épült. Főképp a csernobili katasztrófa óta állandó törekvése Ausztriának, hogy szót értsen az északi szomszéddal az energiakérdésekben, s ezért ezt az új bejelentést úgy fogják fel a politika, de a lakosság köreiben is, hogy hiába való volt az összes eddigi fáradozás, Csehszlovákia elengedi füle mellett Ausztria érveit.
Franz Vranitzky kancellár most levelet írt Marian Calfa miniszterelnöknek, melyben kifejezi az osztrák kormány mélyről jövő nyugtalanságát a csehszlovák tervek miatt, melyek további 8 atomreaktor üzembevételét helyezik kilátásba.
Az osztrák kormányfő levelében olyan kitételek is szerepelnek, hogy személyes csalódás számára az atomenergia fokozott felhasználásának szándéka. Persze az osztrák kormány megérti, hogy Csehszlovákia energiagazdálkodása szorult helyzetbe került, s ezért felajánlja segítségét - az átállításban új technológiát és szakembereket bocsát rendelkezésre, sőt arról is szó van, hogy Ausztria 8 milliárd schillinges kölcsönt kínál Csehszlovákiának arra az esetre, ha kiszáll az atomerőgazdaságból. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Csehszlovák atomerőmű - 1. folyt.
|
Vranitzky kancellár azt javasolja, hogy osztrák közreműködéssel dolgozzanak ki egy új energiakoncepciót, és ebben az ügyben mielőbb kezdjenek tárgyalásokat. Már azt is közölték, hogy osztrák részről a megbeszéléseken a környezetvédelmi, gazdasági és közlekedésügyi, illetőleg az állami vállalatok miniszterei vesznek részt.
Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy az atomenergia legkevésbé környezetromboló. A radioaktív anyagoknak nincs alternatívájuk, és a csehszlovák gazdaságnak nincs devizája a behozatali energia megfizetésére.
Az átállás meglehetősen költséges lenne, ha meggondoljuk, hogy az ország energiaszükségletének 28 százaléka máris atomerőművekből származik, s Csehszlovákiának évről-évre több villamosenergiára lesz szüksége.
Olyan érvek ezek, melyekkel szemben Ausztria vajmi kevés hasonló súlyú ellenérvet tud állítani. Az egyetlen valódi argumentum az, hogy a csehszlovák atomerőművek egy része elavult, hasonló technikával készült, mint a katasztrófát előidézett csernobili erőmű. Ilyen atomerőművekre aligha lehet hivatkozni, mondván, hogy a legkevésbé veszélyeztetik a környezetet.
Egyébként azonban a nyugati országoknak sem sikerült alternatív megoldásokat találni, melyek lehetővé tennék az atomerőművek felszámolását. Csehszlovákia arra is joggal hivatkozik, hogy a vízierőművek kiépítése számára nem járható út, még ha valamilyen formában megépítik is a bősi vízlépcsőt, a magyar részvétel, azaz a nagymarosi gát nélkül Bős nem termeli a tervezett energiamennyiséget.
Az osztrák-csehszlovák erőmű elkészítése valahol Dévény táján szintén problematikus, éppúgy, mint az északi határfolyón tervezett erőművé. A környezetvédők közbelépnének, de a hőerőművek füstje meg máris elpusztította a csehszlovák és az osztrák erdők egy részét. Mi hát a megoldás? - kérdezik azt hiszem nemcsak Csehszlovákiában és Ausztriában, de világszerte is. +++
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ellenzéki pártok - 8. folyt.
|
A másik, és ebben Magyarország viszont kivétel volt, hogy azért a szomszédos országok mindegyike a nacionalizmusnak valamiféle formáját legitimációra felhasználta. Ennek a leglehetetlenebb formája a Ceausescu-rezsim volt, de azért egyfajta ilyen nacionalista felhangoktól azt hiszem, más országok sem voltak mentesek.
- Igen, de ha jól vettem észre, Vágvölgyi B. András épp arra hívta fel a figyelmet, hogy jó volna, hogyha mi ezután a nemzetietlen kurzus után nagyon csínyján bánnánk azzal, hogy milyen módon adjuk vissza a nemzetnek az önérzetét - ha jól értettem ez volt az érvelés lényege.
- Én úgy gondolom, hogy nem szabadna, hogy az inga végig kilengje az útját és ebből az egyfajta nemzetietlenségből nagyon erősen nemzeti nacionalisztikus irányba torzuljon. Amennyiben a Nyugat felé akarunk haladni, úgy egy ilyen integrált európai tudattal kell rendelkeznünk, amiben azonban egy tudatos nemzeti tudatnak is van szerepe.
- Igen. Szabó Miklós
- Én úgy látom a feltett kérdésre vonatkozóan, hogy a Keresztény Nemzeti Koalíció által alakított kormány a kisebbségekkel kapcsolatos, most már teljesen kialakult és divattá lett sérelmi politikát inkább fékezni tudja, mint tovább szítja. Ugyanis csak ő tudja fékezni. Ha ezt egy liberális kormány próbálja meg, akkor ez hazafiatlan, bitangok, nemzetellenes és nemzetgyalázó tevékenység lett volna. Ha azonban - most nem bántani akarom a leendő kormányt -, ha ezt a nacionalisták teszik, akkor ők megengedhetik maguknak, rájuk talán ez a felpörgő sérelmi hangulat hallgat és meg tudja fékezni. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ellenzéki pártok - 9. folyt.
|
Példának említhetem De Gaulle szerepét az 1958 utáni történelemben: csak De Gaulle adhatta le a zsírt. Egy baloldali kormánytól nem tűrte volna el Franciaország. De Gaulle tehette meg, hogy jelszavával Franciaországot egy nemlétező nagyhatalmiságból átvezette a kishatalmiságba.
- Ehhez van Lábodi Lászlónak megjegyzése.
- Nagyon nagy hangsúlyt helyeznék a stílus kérdésére, amiről Vágvölgyi B. András beszélt. Nem is feltétlenül a kormánypolitika szintjén, hanem az új politizálás egyik sajátossága lesz, hogy az eddiginél jóval nagyobb mértékben szétválódik, differenciálódik a külpolitizálás, az állami politika, a pártpolitika, a népi diplomácia és így tovább, és így tovább.
Feltételezem, hogy a kormány mértéktartó és óvatos lesz, ámde hogy a politikai erők a maguk módján, ahol állami kötelezettségek nem terhelik őket, avagy itt az irodalom, a kultúra, a művészet területén mi történik. Itt van nagyon nagy szükség az önfegyelemre abban az értelemben, ahogy Vágvölgyi B. András említette.
- Így van, és nagyon jó, hogy ezt Lábodi László említi, hiszen három olyan párt képviselői ülnek itt, amelyek egyik még a kormányzópárti múltjából eredendően, másik kettő pedig épp az ellenzéki múltjából eredendően kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Ezeket a kapcsolatokat lehet-e gyümölcsöztetni illetve kívánják-e a leendő ellenzéki pártok gyümölcsöztetni egy helyeslendő külpolitikai hivatalos irányvonal megtámogatására? Szabó Miklós
- A megtámogatás még olyan kérdés, amit legalábbis a Szabad Demokraták Szövetségében politikailag így nem döntöttek el. Lehetséges, és én nem vagyok feltétlenül ellene, hogy megkülönböztetünk egy átmeneti időszakra konszenzus-területeket, ahol nagyjából egységes országos politikát kell kialakítani, és a külpolitika lehet egy ilyen. A szociálpolitika a másik, mert ott nagyon nagyok a feszültségek, és a külpolitikába beépülve esetleg még a katonapolitika is, és konfliktusterületeket, ami a gazdaság, kultúra és más közigazgatási autonómia, ahol nincs egységes nemzeti álláspont, hanem kormány és ellenzék, pártok egymással ellentétes álláspontokat egymással szemben igyekeznek érvényesíteni. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ellenzéki pártok - 10. folyt.
|
Amennyiben egy ilyen konszenzus-terület a külpolitika, akkor mintegy közreműködik a hivatalos külügyi kormányzattal az ellenzék. Ha nem, akkor is a maga módján a közösség érdekében érvényesíti azokat az ellenzéki eredetű szomszéd országokbeli mozgalmakkal, pártokkal, szervezetekkel való kapcsolatokat, amelyek fennálltak. Romániában is liberális beállítottságú párt indul a választáson, indul az elnökválasztáson, Szlovákiában is, ha elég gyenge, van ilyen párt, amit módunk van természetesen megteszünk arra, hogy ezeket erősítsük és nem a magyarellenes beállítottságú nacionalista pártokat.
- Vágvölgyi B. András
- A Fidesz politizálásában mindig fontos szerepet kapott a külpolitika és mindig nagy teret engedtünk a diplomácia módszereinek. És azt hiszem, hogy - ironikusan fogalmaznék - ez a Fidesznek az egyik sikerágazata is volt. Mi ebből nem akarunk leadni annak ellenére, hogy parlamenti párttá lettünk. A külpolitikánkat szeretnénk két szinten megvalósítani: egyrészt maradna ez a korábbi, a népi diplomáciára épülő mozgalmi szint és ezzel nem feltétlenül szimbiózisban, de nem is feltétlenül ellentétben volna egy, a parlamenti frakcióhoz kapcsolódó nagypolitikai diplomáciai szint.
Nekünk is vannak, noha jóval későbbre lejegyezhetőek azok a kapcsolataink, amik a Szabad Demokraták Szövetségének az ellenzéki kapcsolatait jellemzik elsősorban a környező országokban. Természetesen mi is szeretnénk ezeket használni, és mi is el tudjuk képzelni azt, hogy a külpolitika egyfajta konszenzus-terület legyen az új kormányzattal, el tudjuk képzelni azt, hogy támogatnánk őket, bár nem mondanám azt, hogy feltétlenül támogatnánk a külpolitikai lépéseit az új kormányzatnak. De elképzelhetőnek tartjuk, hogy külpolitikai szinten is más dolgokat másként látunk. Azt gondolom, hogy mindenképpen felhasználnánk a kapcsolatainkat. (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ellenzéki pártok - 11. folyt.
|
- Lábodi László
- Nem tudom, hogy lehet-e egyértelmű választ adni a kérdésre. Talán azt mondanám, hogy attól függ, hogy mit lép az új kormány. Hogy egy párt ellenzéki, nem azt jelenti, hogy feltétlenül mindent és mindenkor bírálnia kell.
- A zárókérdésemet megelőlegezte: mit várnak el az ellenzéki pártok az új bemutatkozó külpolitikától, függetlenül attól, hogy ki lesz a személy?
- A száznapos program során mindenképpen azt, hogy ott folytassa, ahol elődje abbahagyta. Gondolok itt először is az Európa Tanácssal kapcsolatos politikára, gondolok itt a nyugat-európai integrációra, gondolok itt a fegyverzetkorlátozási folyamatban való elkötelezettségre és gondolok a szomszédos országokkal kapcsolatos felelősségteljes politizálásra.
- Fidesz?
- Nagyjából egyetértek. Én azért megjegyzném azt, hogy Szabó Miklóshoz hasonlóan a Horn-kabinetet, mint külügyi kabinetet nagyon is sikeres kabinetnek tartjuk. Ugyanakkor a külpolitika intézményrendszerében jelentősek azok a pozíciók, amik még egy korábbi struktúrára emlékezhetnek, a diplomáciai karban, a Külügyminisztérium állományában. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy egyrészt ez valahogy felfrisszüljön. Egyre kevésbé titok az, hogy a magyar külkapcsolatokban nemcsak egyoldalú, hanem kettős elkötelezettségű dolgozók is voltak. Szeretnénk, hogyha itt csak egyes elkötelezettségű dolgozók lennének.
- Ez mire vonatkozik?
- Én arra gondolok, hogy némelyeknek azért a szovjet elhárításhoz is volt kapcsolatuk, ezt szeretnénk, hogyha nem lenne a továbbiakban.
- Szabaddemokraták (folyt.)
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ellenzéki pártok - 12. folyt.
|
- Mi az új kormány külpolitikájától azt várjuk elsősorban és mindenekelőtt, hogy minél határozottabban és minél gyorsabban tegye meg a lehetséges lépéseket az ország teljes értékű függetlenségének elnyeréséhez. Itt a veszély kevésbé az elhamarkodás és a kalandorság, inkább a túlóvatosság és a halogatás is, hogy még egyszer megismételjem, Horn miniszter úrra vonatkozó elismerésemet. Abban kövessék politikáját, hogy egyike volt az egész ritka eseteknek a magyar külpolitikában, és egyáltalán az egész magyar politikában, tulajdonképpen kétszáz évre visszamenően az ő politikája oly bátor volt.
- Köszönöm a beszélgetést Lábodi Lászlónak, Vágvölgyi B. Andrásnak és Szabó Miklósnak. Szilágyi Sándort hallották Budapestről. +++
1990. május 25., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|