Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. május 25. (BBC, kora reggeli híradás) Bush elnök kijelentette, Moszkva és a balti köztársaságok konfrontációja árnyékot vet közelgő csúcstalálkozójára Gorbacsov elnökkel. A radikális szovjet politikus, Borisz Jelcin tűzpróbájára legközelebb ma kerül sor, amikor eldől, megválasztják-e az Orosz Föderációs Köztársaság elnökévé. Az Egyesült Államok kongresszusában tiltakozások voltak, amiért Washington úgy döntött, meghosszabbítja Kína számára a maximális kereskedelmi kedvezményeket élvező ország státuszát. A lengyel vasutassztrájk megoldását célzó tárgyalások kudarcba fulladtak. Bush eelnök a BBC-nek adott tv-interjújában kijelentette, a balti államok helyzete feszültség felhőt borít Gorbacsov elnökkel a jövő héten tartandó csúcstalálkozójára. Az Egyesült Államokban sokakat nyugtalanaít, hogy nem jön létre párbeszéd Moszkva és Litvánia között - tette hozzá. A fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról azt mondta, előre akarja lendíteni a hagyományos fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat és jó hírekre lehet számítani a vegyi fegyverek dolgában. A hosszú-hatótávolságú nukleáris fegyverekkel kapcsolatos tárgyalások elég jó ütemben haladnak, de az egyezmény nem készül el a csúcstalálkozóra. Bush elnök úgy nyilatkozott, örömmel várja az őszinte tanácskozást Gorbacsov elnökkel, s dícsérettel illetve, - mondván, - olyan változások írandók javára, melyek a szabadságot és az emberiséget szolgálják. Gorbacsov elnök jelentések szerint új javaslatot tett Litvánia jövőjét illetően. A hivatalos litván személyek, akik Moszkvában tanácskoztak, erre azt mondják, Gorbacsov közölte, hogy 2-3 éven belül megkaphatják a balti köztársaságok a szuverinitást, ha felfüggesztik márciusi függetlenségi nyilatkozatukat. (folyt.) 1990. május 25., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Litvánia egyenlőre nem hajlandó visszavonni a nyilatkozatot, bár tegnap felajánlották, hogy felfüggesztik az azóta hozott törvényeket. A delegáció most közölte, fontolóra veszik Gorbacsov elnök új javaslatát. A Szovjetunió legnagyobb hatalommal bíró köztársasága az Orosz Föderáció elnökjelöltjei ma mennek át választási kampányuk követekző tűzpróbáján, amikor programjukat a köztársaság kongresszusa elé terjesztik. Az egyik elnökjelölt a radikális Borisz Jelcin. Fő vetélytársai Ivan Poloszkov konzervatív beállítottságú kommunista és a köztársaság miniszterelnöke Alekszander Vlaszov, aki Gorbacsov híve. Az angol rádió moszkvai tudósítója rámutat, ha Jelcin nyeri meg az elnökválasztást, félelmetes fórumot szerez Gorbacsovval szembeni bírálatainak folytatásához. Az Egyesült Államok kongresszusának demokrata szenátorai megbélyegezték Bush elnök ama döntését, hogy meghosszabbítja Kína legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket élvező ország státusát és lehet, hogy megpróbálják ezt megakadályozni. Alan Kranston(?) szenátor kijelentette, Kína csak kozmetikai változásokat eszközölt az emberi jogok terén a demokráciáért folytatott mozgalom júniusi leverése óta. Bush elnök azt mondta, véleménye szerint döntése az amerikaiak és a kínaiak legjobb érdekeit szolgálja, de ez nem jelenti azt, hogy egyetértene Peking politikájával az emberi jogok terén. Bush elnök kijelentette, mélységesen aggasztja az izraeliek és palesztinok közötti erőszakcselekmények fokozódása. Hozzátette, - a helyzetet bonyolítja, hogy a koalíció felbomlásával Izraelben jelenleg nincs erős kormány. Izrael részéről közben úgy nyilatkoztak, számítanak arra, hogy az Egyesült Államok vétót emel a Biztonsági Tanács genfi ülésén olyan határozatok ellen, melyek értelmében ENSZ megfigyelőket küldenének az Izrael által elfoglalt területekre. Washingtonban egy tisztségviselő azt mondta, az Egyesült Államok változatlanul ellenzi, hogy állandó megfigyelőket küldjenek a térségbe, bár támogatja, hogy kiküldjenek egy csoportot a helyzet felmérésére. (folyt.) 1990. május 25., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Kudarcba fulladtak a lengyel kormány és a szakszervezetek tárgyalásai arról a vitáról, mely a vasúti összeköttetésben mindenütt fennakadásokat okozott. A 4 szakszervezet közül 3 kivonult a tárgyalásokról, miután a kormány nem volt hajlandó engedményeket tenni. A nem hivatalos sztrájk - jelentések szerint - késedelmeket okozott a vasúti közlekedésben országszerte, s elvágta az összeköttetést az ország legforgalmasabb kikötőjével, Szczecinnel. A kormány menesztette a vasúthálózat igazgatóját Pomerániában, ahol a sztrájk elkezdődött. Tudósítók rámutatnak, hogy ez a sztrájka lengyel kormány eddigi legnagyobb konkrét problémája gazdasági reformprogramjának keresztülvitelében. Romániában több ezren tüntettek tegnap Bukarest belvárosában Iliescu ideiglenes államelnök és a Nemzeti Megmentési Front ellen. A Frontot váalsztási csalásokkal vádolták, és követelték, hogy vessenek véget az - úgymond - neokommunizmusnak Romániában. A vasárnapi választások végleges eredményét ma fogják közzétenni, de Iliescu és a Nemzeti Megmentési Front köztudomásúan nagy győzelmet aratott. Az Egyesült Államok kormány felkérte Iliescu eelnököt, gondolja meg még egyszer azt, hogy nem engedélyezi független vizsgálat megtartását a vasárnapi választásokkal kapcsolatban felmerült állítólagos szabálytalanságok ügyébeen. A külügyminisztérium szóvivője, Margaret Tutvailer(?) Washingtonban úgy nyilatkozott, nemzetközi megfigyelők által javasolt vizssgáló bizottság megnyugtató lenne mind a román lakosság, mind a világ közvéleménye szempontjából és megismételte, az Egyesült Államok támogatja, hogy független tévéállomást létesítsenek Romániában. Richard Sacher csehszlovák belügyminisztere közölte, a volt titkosrendőrség, az SZTB ügynökei még mindig a helyükön vannak. Be fog rendelni minden ismert ügynököt - mondta, - és közli velük, hogy kémkedés alapján bűnvádi eljárás várhat rájuk, de beismerte, hogy feladata nehéz lesz, mivel az SZTB sok aktájának nyoma veszett. Az angol rádió tudósítója Prágából rámutat, Sachert élesen bírálták, mert nem tudja az SZTB-t sikeresen felszámolni. (folyt.) 1990. május 25., péntek
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
Sacher a választások előtt két héttel tett nyilatkozatával most meg akarja győzni a lakosságot, nem hagyja, hogy SZTB ügynökök büntetlenül maradjanak. A csehszlovák kormány pedig bejelentette, hogy júliustól kezdve megszünteti az élelmiszer árak szubvencionálását. Az élelmiszer árak ennek következtében átlag 25 százalékkal fognak emelkedni. Ilyen áremelkedésre 1953 óta nem volt példa Csehszlovákiában. A csehszlovák munkaügyi miniszter Peter Mile megerősítette, hogy az ország 1991-re fel akarja oldani teljesen az árszabályozásokat. +++ 1990. május 25., péntek
Vissza »