|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Végzetes lenne a 47-es állapot visszaállítása
|
---------------------------------------------
London, 1990. május 23. (BBC, Panoráma) - Budapesti különtudósítónk interjúja következik, amelyet Juhász Pál képviselővel, a mezőgazdasági ügyek szakértőjével készített a miniszterelnöki expozéban tegnap említett földreform kérdéséről.
Ismeretes, hogy a kisgazdák a negyvenhetes tulajdoni állapotok helyreállítását szorgalmazzák, míg a szabaddemokraták úgy találják, hogy ez veszélyeztetné a magyar élelmiszer-termelést. Juhász Pál álláspontja:
- Természetesen én is úgy látom, hogy a negyvenhetes tulajdonviszonyok szerinti újjárendezés végzetesen megzavarná a magyar agrártermelést, és nagyon feszült társadalmi viszonyokat hozna létre. De hozzá kell tennem, hogy a kormányprogram nem is mondja ezt így határozottan. Ő csak azt mondja, hogy a tulajdonviszonyok rendezésénél a negyvenhetes állapotból kell kiindulni.
A mi kritikánk is azért volt inkább aggályokat hangsúlyozó, mint keményen elutasító, mert érezzük a programban azt a lehetőséget, hogy úgy kötik meg a kompromisszumot a kisgazdákkal, miszerint mindazok, akik csupán a tulajdonra a földhasználatnál nem tartanak igényt, ne kapjanak tényleges földbirtokot.
Ami veszélyessé teszi mégis a programot, az az, hogy az illetékes miniszterek a meghallgatáson azt fejtették ki: a Kisgazdapárt legdogmatikusabb, legszélsőségesebb frakciójának véleményét képviselik, és ők mindenképpen a tulajdonjog és a használati jog széles körű elválasztását akarják ebbe a rekonstrukcióba, vagyis azt, hogy a földterület fele olyan városi középosztálybeliek kezébe kerüljön, akiknek semmi közük a mezőgazdasághoz, és nem is óhajtanak parasztkodni. S hogy a parasztság többi része egyrészt haszonbérlővé válik, másrészt a szövetkezetek egy olyan kényszerhelyzetbe kerülnek, hogy kénytelenek használni az idegen tulajdont mindaddig, amíg ők nem találnak jobb boltot a földükhöz, ezzel halálra vannak ítélve. (folyt.)
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Juhász Pállal - 1. folyt.
|
- Ilyenek érkeznek mostanában vidékről, ugye? A termelőszövetkezetek és a gazdálkodók nem tudják, mi lesz a következő hónapokban, években, és ezért szinte megbénul a mezőgazdasági termelés, nem mernek rendelni, nem tudják, honnan mit rendeljenek. Ilyen gerjesztő folyamat indulhat ezek szerint be, olyan félelem, olyan bizonytalanság, ami esetleg a távolabbi jövőre is kihat. Egyetért ezzel?
- Igen, ez így van. Igazából már tavaly tél eleje óta látszik, hogy a beruházás leállt a mezőgazdaságban, és az is látszik, hogy az utóbbi hónapokban már nagyon is hiányoznak. Ebben nemcsak a földprogram bizonytalansága van benne, hanem az a nagyon erős hangulatkeltés, ami minden nagyüzemi üzeleti akcióval szemben ma van.
Ennek a hangulatkeltésnek az egyik gyökere teljesen érthető: minden olyan gazdasági vezetőt bizalmatlanul kezel a közvélemény jelentős része, akik a helyi szervezetekben váltak gazdasági vezetővé. De itt még hozzátevődik egy másfajta bizalmatlanság, amit a kisgazdák gerjesztenek, hogy mindeenki, aki egy nagyüzem nevében lép fel, még akkor is, ha egyértelműen a tagság felhatalmazásával és a tagság érdekében, kétségbe vonják a cselekvés legitimitását, hiszen ők a tsz-tagok, tulajdonnal való rendelkezés, földdel való rendelkezésnek a legitimitását is kétségbe vonják.
- Ön szerint mit lehetne tenni ebben a helyzetben, hogy ez a bénult állapot megszűnjön, s a bizalom helyreálljon a parasztság körében és a gazdálkodók körében is? (folyt.)
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Juhász Pállal - 2. folyt.
|
- A kormánynak nagyon határozottan kellene értelmeznie a saját programját, amelyben azt is kifejezi, hogy a földhasználót védelemben részesítik, és a tulajdont kedvezményesen csak akkor engedné mozogni, ha a földhasználati változással jár együtt.
És szembe kellene szállni, az általában a gazdasági vezetők elleni demagógiával, mert igaz ugyan, hogy a gazdasági vezetők egy része önösen jár el - mint ahogy ez természetes is, hogy a saját érdekét senki sem felejti el -, de ha a gazdaságban nincs cselekvés, nincsenek újabb döntések, ha a gazdasági átalakulás megáll a félelmek miatt, akkor sokkal nagyobb kára lesz az országnak, mint ahogy abból fakadna, hogy valakik esetleg át tudják játszani a tagság ellenőrzését.
- Juhász Pállal, a Pénzügykutató Rt. munkatársával beszélgetett Szakonyi Péter munkatársunk. +++
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|