|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (4. rész)
|
Juhász Pál elfogadhatónak ítélte a kormányprogram általános kereteit, kivéve az agrár-részt. A kisgazdapárti hozzászólókkal vitába szállva kiemelte: az FKgP képviselői az ősiség elvét túlhangsúlyozó földtulajdon-koncepciójukkal a mai parasztság érdekei ellen lépnek fel. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az önmagát a parasztság képviselőjének feltüntető párt éppúgy fogja megszüntetni a mezőgazdaságot, mint annak idején a magát a munkásosztály kizárólagos képviselőjének nevező párt az ipart.
A programban kevés szó esik a bérből és fizetésből élőkről - hangoztatták az SZDSZ-esek, márpedig ők a lakosság túlnyomó részét adják. Ennek következtében a program nem néz szembe olyan koncepcionális kérdésekkel - vélekedett Tellér Gyula, hogy a pazarló nagyvállalatok helyén létrejövő magánvállalatok nem lesznek pazarlóak sem a munkaerővel, sem a munkabérrel, sem az anyagokkal és eszközökkel. Mindez magával vonja majd a tulajdonos és a munkavállaló érdekellentétének élesedését. Az pedig nyilvánvaló - fűzte hozzá -, hogy ez a konfliktus nem hatalmasodhat el, s az európai társadalmak gyakorlatához hasonló intézményrendszer kiépítését igényli. Erről az intézményrendszerről azonban legfeljebb címszavakban, vagy még úgy sem szól a program. Így például nem tudni, hogy a kormány miként próbálja kezelni a sztrájkot.
Az irányelvek szociálpolitikai elemeihez fűzött megjegyezéseket Havas Gábor. Üdvözölte, hogy a szociálpolitika el kíván mozdulni a toldozgató-foldozgató eseti segélyezés túlsúlyától, az alanyi jogon járó juttatások és a garantált minimumok felé. Egy modern európai államban azonban a szociális biztonság meghatározó eleme a szilárd alapokon nyugvó társadalombiztosítási rendszer - hangoztatta a szabaddemokrata-képviselő. A szöveg ugyan megemlíti, hogy a kívánatos út a valódi társadalombiztosítási önkormányzat megteremtése - tette hozzá -, de ennek várható üteméről semmit sem szól, és a jogalkotási programban sem szerepel a sürgős feladatok között az ehhez eleve szükséges jogi keretek megteremtése. Nem derül ki, hogy a kormány meg kívánjak-e határozni az állampolgári jogon garantált alapellátások körét, illetőleg lehetővé kívánja-e tenni a magánbiztosítást. Nem nyújt fogódzókat a szöveg ahhoz sem, hogy miként képzeli el a kormány a létminimum szintje alatt élő 1 millió ember kiemelését a szegénységből. (folyt. köv.)
1990. május 23., szerda 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|