|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
|
Horn Gyula bevezető szavai után a bizottság tagjait az ,,osztotta meg,,, hogy a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát melyik párt fogalmazta meg elsőként programjában. A szópárbajnak Vásárhelyi Miklós vetett véget azzal, hogy az elsődlegesség érdemén felesleges vitatkozni, arról kellene dönteni, hogy a bizottság tagjai a kilépés célszerűségével egyáltalán egyetértenek-e. Közös óhajként fogalmazódott meg, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. Abban megoszlottak a vélemények, hogy van-e értelme a VSZ politikai szervezetté való átalakításának. E megoldást Horn Gyula azért nem támogatta, mert így előfordulhat, hogy a szervezet bele kíván szólni az ország külpolitikai lépéseibe, s így szuverenitásunk csorbulhat. Kovács László (MSZP) előrebocsátva, hogy nincs a kilépés ellen, annak következményeire hívta fel a figyelmet. Miként rámutatott: a hadsereg ,,átfegyverezése,, hatalmas összegbe kerül, s a magyar gazdaság nem biztos, hogy elbírná e terhet. Szerinte különösebb támogatásra a NATO részéről sem számíthat az ország, mert a VSZ instabilitása a NATO létét veszélyezteti. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) kijelentette: Magyarországnak komoly nemzeti érdeke fűződik ahhoz, hogy kilépjen a szerződésből, hiszen egyáltalán nem érdeke részt venni olyan tömörülésben, ahol ellenfelei is jelen vannak. Szerinte az SZDSZ már ismert javaslata óvatos, körültekintő, mindenféle kiútra lehetőséget adó tervezet, amely a kormányzatot nem gátolja mozgásszabadságában. Demszky Gábor (SZDSZ) felvetése szerint a kormánynak meg kell vizsgálnia: milyen lehetőség van a katonai szervezeti tagság felfüggesztésére. Felhívta a figyelmet a VSZ katonai szabályai és a magyar jogrend közötti ellentmondásokra, s szorgalmazta a tárgyalások mielőbbi megkezdését az aláíró tagállamokkal a menetrend kialakítására, első lépésként politikai szervezetté alakítására, másodsorban pedig a szerződés felbontására. Felvetette azt is, hogy a Külügyi Bizottság a következő ülésére hívjon meg valakit a vezérkarból, aki beszámolna a VSZ gyakorlati működéséről, a tagállamok közötti szabályozás részleteiről.
A bizottság egyetértett a felvetéssel, s azzal is, hogy következő ülését követően e témát együttes ülésen vitatják meg a Honvédelmi, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság tagjaival. A házszabályból adódóan az országgyűlés június első felében tűzi napirendre a Varsói Szerződés és a Magyar Köztársaság viszonyáról szóló törvénytervezetet. (MTI)
1990. május 22., kedd 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|