|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia - Együttélés (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. április 1. vasárnap (MTI-tud) - Alakuló
kongresszust tartott szombaton Pozsonyban a csehszlovákiai
nemzetiségek politikai mozgalma, az Együttélés. A demokráciáért és a
nemzeti kisebbségek jogaiért küzdő mozgalom kongresszusa úgy
döntött, hogy az Együttélés választási koalícióra lép a Szlovákiai
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Ezzel nagymértékben megnőtt
az esélye annak, hogy a júniusi választások után a magyar nemzetiség
képviselőket küldhet nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovák
szövetségi parlamentbe is. A pozsonyi kongresszuson az együttélés
elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé pedig Gyimesi Györgyöt és a
csehszlovákiai lengyel nemzetiség képviseletében Stanislaw Gawlikot
választották meg.
A Duray Miklós által kezdeményezett Együttélés a Csehszlovákiában élő nemzetiségek első közös mozgalma 1945 óta. Célja, hogy érvényt szerezzen a nemzeti kisebbségek kollektiv jogainak, képviseletüknek a parlamentben. Azért küzd, hogy a csehszlovákiai nemzetiségeknek joguk legyen saját ügyeikben dönteni, tevékenységében a nemzetközi emberi jogi szövetség nemzetiségi jogokról szóló prágai határozatából kíván kiindulni. A mozgalom demokratikus elveken alapul és nyitott mindenki számára.
A pozsonyi alakuló kongresszuson mondott bevezetőjében Duray Miklós egyebek között azt hangoztatta: Csehszlovákia csak akkor lehet egyenrangú tagja az európai államok közösségének, ha tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. Elmondotta, hogy február elején azért indítványozták a mozgalmat, mert félő volt, hogy az alakuló pluralista demokráciában a nemzetiségi kisebbségek nem jutnak kellő politikai képviselethez. A többségében magyarok alkotta mozgalmat támogatja a csehszlovákiai lengyel, német, ukrán és rutén nemzetiség is. Duray Miklós bevezetőjében azt is hangsúlyozta, hogy a mozgalom magyar indítványozói az Együttélés mozgalom létrehozásával el kívánták szigetelni a nacionalista szerveződéseket a magyarok körében, ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy ha nem szervezik meg az Együttélés mozgalmat, akkor kis magyar nacionalista pártok jöhettek volna létre. A másik fő szempont az volt, hogy megkeressék azt az integrációs tényezőt, amely a csehszlovákiai demokratikus folyamathoz kapcsolja a magyar nemzetiséget és ezt a közös nemzetiségi politikai mozgalomban találták meg. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|