Rendszerváltás és az MTI

	Románia - választás, Iliescu (1. rész)
Oltványi Ottó, az MTI tudósítói jelentik: Bukarest, 1990. május 22. kedd /MTI-tud./ - Kedden reggel hat órai összesítés szerint Ion Iliescu megszerezte a köztársasági elnöki tiszthez szükséges szavazatokat, azaz a szavazatok több mint felét. A bejelentést a központi választási iroda tette, közölve, hogy ezzel Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelöljeként a megszámlált 11 millió 640 ezer szavazatból több mint 9 millió voksot kapott, s így törvényesen a Román Köztársaság elnöke lett. A választójogi törvény értelmében Románia elnökévé azt a jelöltet nyilvánítják, aki a választási névjegyzékbe felvett választóknak legalább fele, plusz egy szavazatát megkapta. Hivatalosan 16 millió 83 ezer választópolgárt vettek fel a névjegyzékbe, s a reggeli órákig megszámlált szavazatokkal Iliescu a szükséges szavazatok számát jóval túlszárnyalta és változatlanul 80 százalék fölötti eredménnyel vezet. A másik két jelölt közül a liberális Campeanu még a 10 százalékot sem érte el, a paarasztpárti Ratiu pedig csak ,,a futottak még,, listáján van. Mivel az elnökválasztás eldőlt, nem kerül sor második fordulóra. Ha a három jelölt közül egyik sem érte volna el az abszolút többséget, június 3-án tartották volna az elnökválasztás második fordulóját az első fordulóban legeredményesebben szerepelt két jelölt között. Ebben a második fordulóban a győzelmet az szerezte volna meg, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az elnök megválasztásának igazolását a legfelsőbb törvényszék elnöke végzi el a választások időpontjától számított 20 napon belül. A törvényszék határozatát a képviselőzáz és a szenátus együttes ülése elé terjesztik. Ettől kezdve tekintik a megválasztottat törvényesen Románia elnökének. Iliescunak meg kell válnia a Nemzeti Megmentési Front elnöki tisztétől, mert az elnök nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak vagy alakulatnak sem. A törvény szerint amennyiben az elnöki tisztség megüresedik, vagy az elnök képtelen ellátni jogkörét, akkor azt ideiglenesen a szenátus elnöke látja el. Ha az elnöki tisztség megüresedik, három hónapon belül új elnökválasztást kell kiírni. (folyt.) 1990. május 22., kedd 09:16
Vissza »

	Románia - választás, Iliescu (2. rész)
A választójogi törvény szerint Románia elnöke különleges jogokkal rendelkezik. Hatásköréhez tartozik, hogy miniszterelnöknek jelöli annak a pártnak vagy politikai alakulatnak a képviselőjét, amely a választásokon megszerezte a parlamenti mandátumok többségét. Elnöki jogkör az is, hogy jóváhagyja a kormány összetételét, és azt a képviselőház és a szenátus elé terjeszti. Kinevezi a legfelsőbb törvényszék elnökét és tagjait, valamint a legfőbb ügyészt. Az elnök rendkívüli ülésszakra hívhatja össze a parlamentet, de egyben a képviselőház és a szenátus elnökének hozzájárulásával fel is oszlathatja azt. Az eddigi román joggyakorlattól eltérően újítás az elnöki jogkörben az, hogy évente üzeneteket terjeszt a parlament elé a nemzetet érintő fő politikai kérdésekről. A parlament előzetes jóváhagyásával elrendelheti a hadsereg részleges vagy általános mozgósítását, rendkívüli állapotot vezethet be az ország egész területén, vagy egyes helységekben. Nemzetközi szerződéseket köt, és azokat a törvényhozás elé terjeszti ratifikálásra, ezenkívül jogköre kiterjed rendeletek kibocsátására is. Közkegyelmet gyakorol, s ítéleteket módosíthat. Tábornoki, tengernagyi és marsalli rendfokozatokat adományoz a kitüntetéseken és tiszteletbeli címeken kívül. Az érvényben levő választójogi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a köztársasági elnököt méltatlan cselekmények elkövetése esetén a képviselőház és a szenátus közös szavazatával felfüggesszék tisztségéből. A felfüggesztett elnököt viszont csak egy hónapon belül kiírt népszavazással lehet eltávolítani. A 60 éves Ion Iliescu aktív politikai pályát futott be. Különböző párttisztségeket töltött be, majd eltávolították, mellőzték. Vízügyi mérnökként vezette az országos vízügyi szolgálatot is, de a diktatúra utolsó éveiben a műszaki könyvkiadó igazgatójaként dolgozott. A forradalom első pillanatától vezette az ország demokratizálódását, és munkája sikeresnek, a választások bizonysága szerint népszerűnek bizonyult. A politikai harcokban eredményesen irányította a Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek elnöki tisztét látta el. Ő volt az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke is, amely, ha ideiglenes jelleggel is, de majdnem államfői feladatört jelentett. +++ 1990. május 22., kedd 09:31
Vissza »