Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
1990. május 21., hétfő - Magyarország számára napjainkban egyedülálló történelmi lehetőség kínálkozik arra, hogy olyan önálló, független országgá váljon, amely képes elkerülni bármiféle egyoldalú orientációt, s minden nagyhatalommal baráti kapcsolatokat tart fenn. A kínálkozó lehetőség megragadása a megújuló magyar külpolitika elsőrendű felelőssége - jelentette ki hétfőn Jeszenszky Géza, a külügyminiszteri poszt várományosa meghallgatásán az Országgyűlés Külügyi Bizottságában. Az Antall-kormány külügyi tárcájának jelöltje meghallgatásán nem hagyott kétséget afelől, hogy Magyarország a ,,létező szocializmus,, rendszerének szétesése láttán, a kelet-európai bomlásfolyamatok bizonytalanságai miatt felújítja azt az óvatos lavírozó politikát, amely a nagyhatalmak közé ékelődött középkori Erdélyt, illetve a második világháború előtti magyar diplomáciát is jellemezte. Az ország geopolitika lehetőségeivel messzemenően számoló egyensúlyozó politika kivitelezéséhez Jeszenszky - a Külügyi Bizottság véleménye szerint - jó adottságokkal rendelkezik, hiszen tudományos kutatóként, a közgazdaságtudományi egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetőjeként figyelme eddig is Magyarország európai viszonyrendszerének történeti vizsgálatára irányult. A külügyi tárca várományosa - a meghallgatás tapasztalatai szerint - kiemelt figyelmet szán a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszony fenntartásának, amiben Finnország példáját tartja követendőnek. A finn modell tanulmányozását ajánlja abban is, hogy az ország sorsát alapvetően meghatározó külpolitikai kérdésekben nemzeti konszenzust kell létrehozni. Az MDF-hez tartozó politikus emellett külpolitikai prioritásai közé sorolta a környező országokban élő magyar kisebbségek támogatását. Ebben együttműködést javasolt az érintett országok többségi nemzeteivel. Ami a tárca átvételével kapcsolatos gyakorlati tennivalókat illeti, a jelölt erről is egyensúlyozó politikushoz méltó árnyalt nyilatkozatot adott. Elmondta, hogy eddig együttműködésre kész lojalitást, nagyfokú szakmai hozzáértést tapasztalt a külügyminisztérium felső vezetői részéről az átadással kapcsolatos tennivalók során. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a külképviseletek gárdájának körében jelentős változásokat tervez; mintegy 15-20 nagykövet sürgős visszahívása válik szükségessé. (folyt.köv.) 1990. május 21., hétfő 16:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
Ugyancsak hétfői ülésén hallgatta meg a Külügyi Bizottság Kádár Bélát, akit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének tisztére jelölt Antall József. A jelölt rövid életrajzából és elképzeléseinek tömör összefoglalásából kitűnt, hogy a magyar gazdaság megújulását egyenes összefüggésben szemléli a nemzetközi gazdasági folyamatok alakulásával. Csaknem három évtizedes tudományos munkásságának gerincét egyes rágiók, országcsoportok, államok fejlődéstörténetének kutatása adja. Vizsgálódásai során arra kereste a választ, hogy a szűken vett gazdasági folyamatok alakulásában milyen hatása van az egyes országok eltérő kultúrájának; mivel magyarázható ezen országok eltérő fejlődése. Kutatásaira, külföldön szerzett oktatói tapasztalataira alapozva Kádár Béla rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság közép távú adaptációs törekvései csak a globális külgazdasági folyamatok elemzéséből vezethetőek le. A globális folyamatok figyelembe vétele különösen fontos Magyarország számára, amely nyitottsága miatt a külgazdaságilag sebezhető országok közé tartozik. Az újonnan felállítandó nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma ezen hatások átfogó elemzését, a követendő stratégia kidolgozását vállalja magára. Kádár Béla ezzel kapcsolatban a legsürgősebb tennivalók közé sorolta a KGST-kapcsolatok rendezését, az erőforrások gyors átcsoportosítását az exportképesség javítására, az exporttörekvések ,,megtámogatását,, erőteljes gazdasági diplomáciával, Magyarország és a különféle regionális szervezetek viszonyának javítását. Összefoglalva stratégiai elképzeléseit Kádár Béla egy gyors, ugyanakkor szakaszos gazdasági rendszerváltás mellett foglalt állást, amelynek végcélja egy jól működő szociális piacgazdaság felépítése. Mádl Ferenc, akit tárca nélküli miniszterként jelöltek a kormány tagjainak elmondta, hogy funkciója, tevékenységi köre még formálódik, egyelőre nincsenek pontosan kijelölt keretek. Mindenesetre a tárca nélküli miniszter leginkább abban vállalhat szerepet, hogy segítsen újrafogalmazni Magyarország nemzetközi törekvéseit, segítse a külkapcsolatok átépítését, újraformálását. Emellett bizonyos külföldi gazdasági, kulturális missziók teljesítésére is vállakozhat, tehermentesítve a szakminisztereket, illetve a miniszterelnököt. A tárca nélküli miniszter ezenkívül elláthatja a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos koordináció, képviselet feladatát is. Mádl Ferenc ennek kapcsán külön kiemelte az Európa Tanácshoz fűződő, mind sokrétűbbé váló kontaktusok ápolását, ami ugyancsak tárca nélküli miniszteri tevékenységi kör lehet. (MTI) 1990. május 21., hétfő 16:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »