|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar koalíció kérdése
"- Vida Istvánt magyar történészkörökben sokan ismerik. Tudják,
hogy a háború utáni koalícónak, például a koalíciós időknek
szakértője, és könyvet írt a Kisgazdapártról, tehát behatóan
tanulmányozta ezt a pártot, amely ma is fontos szerepet játszik a
politikai életben.
Én arra szeretném élezni ezt a beszélgetést, hogy milyen
tanúságok vonhatók le a háború utáni koalíció viselkedéséből egészen
addig, amíg önmaga volt és nem hatottak azok az erők, amelyek a
felbomlásához, a tönkretételéhez vezettek. És ha akarod, akkor
élezzük ezt a beszélgetést a Kisgazdapártra is, annál is inkább,
mert a Kisgazdapárt az, amelyiknek a régi politikusai ma is
szerepelnek.
Egy táblázat fekszik előttünk az 1947-es, 1945-ös és a mai
koalícióról. A negyvenötös koalíción az látszik, hogy egy nagyon
erős balszárnya volt, jóformán nem volt közepe, és erős volt a
jobbszárnya is. A balszárnyon volt a Kommunista Párt - amit akkor
még Kommunista Pártnak hívtak -, a Szociáldemokrata Párt és a
Parasztpárt. És a jobbszárnyon mi volt?
- A Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt, illetve a Polgári
Demokrata Párt.
- És középen?
- Középen a Magyar Radikális Párt. "
|
|
|
|
|
|
|
Európai bank
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. május 19. szombat (MTI-tud) - Párizsban
szombaton újabb tanácskozásra ültek össze az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bank 42 alapítójának küldöttei, hogy végső formába
öntsék a közép- és kelet-európai országok gazdasági megsegítésére
szánt új nemzetközi bank alapokmányát. A munkában dr. Bartha ferenc,
az MNB elnöke vezetésével magyar küldöttség is részt vesz.
Bár az alapító okmány aláírását elvben már kitűzték május 29-ére, a tanácskozás előtt még két megoldatlan kérdés van, amely főként az EGK tagállamok közötti vita következménye: a kisebb közös piaci tagországok azt állítják, hogy a hét vezető tőkés ország ,,a fejük felett,, egyezett meg az új bank székhelyéről és elnökének személyéről. A hírek szerint az új bank Londonban működik majd, elnöke viszont francia lesz: Jacques Attali, Mitterrand elnök tanácsadója, aki az előkészítő tanácskozásokat is vezette. Az EGK kisebb tagállamai azt akarják, hogy a székhely valamelyikük fővárosa legyen, Hollandia pedig kezdettől fogva ellenjelöltet állított az elnöki tisztre: saját volt pénzügyminiszterét, Onno Rudingot. Bár Ruud Lubbers holland miniszterelnök az értesülések szerint most hajlandó visszavonni a jelölést, továbbra is ellenzi, hogy az új bank székhelye London legyen s azt sürgeti, hogy erről az EGK tagállamok külön tanácskozzanak.
Francia részről korábban cáfolták, hogy a hét vezető tőkés ország különmegállapodást kötött volna, vagyis a bank alaptőkéjében többségi - 51 százalékos - részesedésű EGK megkérdezése nélkül egyeztek volna meg a két kérdésben. Ugyanakkor párizsi források változatlanul azt hangoztatják, hogy az alapítók többsége hajlandó elfogadni mind a londoni székhelyet, mind Attali elnökségét. +++
1990. május 19., szombat 12:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|