|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Szeged városi elnökségének nyilatkozata
" Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független
nemzetünk, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és
mások és mi valamennyien demokratikus otthonra lelünk e hazában.
Elodázhatatlan kötelességünk az Európa-ház felépítése, elsőként
itthoni, köznapi dolgainkban, - hogy az Országház valóban legyen az
ország háza."
SZER, Világhíradó:
Románia a választások küszöbén
"A választóknak nem lesz könnyű dolguk vasárnap. Nemcsak azért,
mert 53 évig egypártrendszerű uralom volt Romániában, hanem azért
is, mert nem kevesebb, mint 82 párt indul a választáson. Ezek közül
37-nek a nevében szerepel a demokrácia, vagy a demokratikus szó. Van
Demokratikus Párt, de van Románia Demokratikus Pártja is. Ezeket
meg kell különböztetni a Nemzeti Demokratikus Párttól és a Szabad
Demokratikus Párttól.
A másik gyakran előforduló szó az egység."
|
|
|
|
|
|
|
Az alkotmánymódosítás a rendszerváltás útján 5.
|
Az elnök így minden személyes és hivatali függetlensége ellenére mégiscsak inkább része annak a politikai klímának, amelyet az országgyűlés hordoz, s személyét illetően a parlamenti pártok hasonló elvek szerint állapodhatnak meg, mint a miniszterelnök esetében. Az a tény, hogy a parlament működésének időtartamára, azaz NÉGY ÉVRE VÁLASZTJA A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉT, szintén arra enged következtetni, hogy az elnök jogállását az alkotmánymódosítás elég határozottan A PARLAMENT POLITIKAI ERŐVISZONYAIHOZ KÖTÖTTE. Az alkotmánymódosítás szerint a köztársasági elnök jogkörét a parlament és a kormány közötti közvetítés igényei alakítják. Ennek a legmarkánsabb formáját jelenti, hogy az együttműködés lehetetlenné válása esetén e helyzetnek a felszámolását elvégezheti; elnöki jogkör a parlament feloszlatásának joga. Ha a köztársasági elnök ezzel a lehetőséggel szabad belátása szerint vagy kevés megkötöttség alapján élhet, akkor jelentős politikai hatalommal rendelkező elnökről beszélhetünk. Az alkotmánymódosítás szerint AZ ELNÖK AKKOR GYAKOROLHATJA A HÁZFELOSZLATÁS JOGÁT, HA AZ ORSZÁGGYŰLÉS EGY ÉVEN BELÜL LEGALÁBB NÉGY ALKALOMMAL MEGVONTA A BIZALMAT A KORMÁNYTÓL vagy ha a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg. Lényegében mindkét esetben arról van szó, hogy az országgyűlés nem tud olyan kormányt felállítani, amellyel eredményesen és folyamatosan együttműködhetne. Ilyenkor a parlament feloszlatása utáni választásokon a választópolgároknak ismét - soron kívüli - lehetőségük nyílik a parlament politikai összetételének meghatározására. A köztársasági elnök tehát a parlament és a kormány közötti kiegyenlített és harmónikus kapcsolat megteremtése érdekében az újrakezdés lehetősége előtt is megnyithatja az utat. (MTI-Press)
A szerkesztőségek figyelmébe: a nagybetűs sorok - technikai okokból - a kiemelést jelzik
1990. május 17., csütörtök 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|