Rendszerváltás és az MTI

	Az alkotmánymódosítás a rendszerváltás utján 3.
Szerepének súlypontja arra helyeződik, hogy utólag ellenőrzést végez, a végrehajtással kapcsolatos konkrét jogosítványai azonban nincsenek. Törvényhozó jogait az alkotmánymódosítás nem érintette. Elvileg tehát A PARLAMENT TOVÁBBRA IS JOGOSULT BÁRMILYEN KÉRDÉSBEN TÖRVÉNYT ALKOTNI. Az alkotmánymódosítás változtatott viszont a törvényalkotás formaságain azzal, hogy az 1989-ben bevezetett ún. alkotmányerejű törvények kategóriáját megszüntette. A csak az összes képviselő kétharmadának szavazatával elfogadható alkotmányerejű törvény ugyanis könnyen idézhetett volna elő olyan helyzetet, amelyben valamilyen döntés egyáltalán nem született meg, mert képviselők között az adott kérdésben ilyen mértékű egyetértés nem teremthető meg. A módosított alkotmány is ismeri a minősített többséggel elfogadandó törvények kategóriáját, de A KÉTHARMADOS TÖBBSÉG MOST MÁR CSAK A JELENLEVŐ KÉPVISELŐKHÖZ VALÓ VISZONYÍTÁST JELENTI. Egyébként az ilyen törvényekkel érintett szabályozási tárgyak száma is csökkent. Ez nyilvánvalóan növeli a parlament döntési képességét és döntési szabadságát, mert nem terheli lépten-nyomon a kompromisszumkötés kényszere. Az új parlament a pártok képviseletére és azok működésére épülő parlament. A parlament mozgásszabadsága ezért mindenekelőtt és alapvetően azoknak a pártoknak az akcióképességét szolgálja, amelyekből a Minisztertanács tagjai kikerülnek. Ha erre nem volna lehetőség, megfelelő parlamenti támogatás hiányában a kormány nem láthatná el feladatait, mert bármikor fenyegetné a leszavazás vagy a bukás veszélye. A módosított alkotmány kormányzati rendszerének tengelyében ezért a kormányt alkotó pártok koalíciója - mint többség - és maga a kormány áll. A KORMÁNYZATI MODELL TEHÁT A VALÓSÁGBAN ANNAK ELLENÉRE KÉTPÓLUSÚ, HOGY HARMADIK ÖSSZETEVŐKÉNT A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK IS JELEN VAN BENNE. Ezzel az összefüggéssel megmagyarázható, hogy az ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS A KORMÁNY POZÍCIÓJÁT JELENTŐSEN MEGERŐSÍTETTE. Alcím: A kormány és a miniszterelnök egysége A kormány hatalmának növekedésére mutat, hogy bizonyos keretek között a parlamenttől való függetlenedése is elképzelhető az alkotmánymódosítás alapján. A kormány ugyanis egyetlen szálon: a miniszterelnök személyén keresztül kapcsolódik a parlamenthez. A kormány tagjainak kiválasztására a képviselőknek közvetlen befolyásuk nincs. A MINISZTERELNÖK SAJÁT POLITIKAI SZEMPONTJAI SZERINT VESZI MAGA MELLÉ MINISZTERTÁRSAIT, s a válogatásban az a szempont vezérli, hogy kellően erős parlamenti többséget tudhasson az általa vezetett kormány mögött. /folyt./ 1990. május 17., csütörtök 13:49
Vissza » Folytatásokkal »