|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Szeged városi elnökségének nyilatkozata
" Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független
nemzetünk, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és
mások és mi valamennyien demokratikus otthonra lelünk e hazában.
Elodázhatatlan kötelességünk az Európa-ház felépítése, elsőként
itthoni, köznapi dolgainkban, - hogy az Országház valóban legyen az
ország háza."
SZER, Világhíradó:
Románia a választások küszöbén
"A választóknak nem lesz könnyű dolguk vasárnap. Nemcsak azért,
mert 53 évig egypártrendszerű uralom volt Romániában, hanem azért
is, mert nem kevesebb, mint 82 párt indul a választáson. Ezek közül
37-nek a nevében szerepel a demokrácia, vagy a demokratikus szó. Van
Demokratikus Párt, de van Románia Demokratikus Pártja is. Ezeket
meg kell különböztetni a Nemzeti Demokratikus Párttól és a Szabad
Demokratikus Párttól.
A másik gyakran előforduló szó az egység."
|
|
|
|
|
|
|
Az alkotmánymódosítás 2.
|
Az alkotmány mostani módosításának középpontjában a kormányzati rendszer alapelemei: az országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács működésének, illetve jogköreinek átalakítása áll. Az új rendszer logikája arra a megfontolásra épül, hogy a többpárt- rendszer bonyolult és változékony politikai viszonyainak kifejezésére olyan kormányzati mechanizmus alkalmas, amelyet sokrétű kapcsolatok fűznek össze, és amelynek politikai érzékenységét egyes elemeinek nagyfokú önállósága biztosítja. Ez a kormányzati rendszer akkor működőképes, ha a jogilag rendelkezésre álló hatalom arányosan van elosztva. Az arányosság kivánatosnak tartott mértékét az alkotmánymódosítás elsősorban azzal teremti meg, hogy a kormányzati rendszeren belül a köztársasági elnök és a kormány jogkörét szélesíti.
Alcím: A parlament új szerepe
Csak az államfői jogok és a kormány hatásköreinek bővülésével összefüggésben állítható, hogy a módosított alkotmány szerinti kormányzati rendszerben a parlament relatíve kisebb szerepet játszik. A korábbi helyzethez képest a parlamenti jogkörök alig módosultak, ám a kormányzás rendszerének szabályozásából mégis kiolvashatá az az elv, hogy a PARLAMENT URALKODJON, DE NE KORMÁNYOZZON. Tevékenységének ez a kerete az egész 1949 utáni állapothoz képest fontos újdonság. A pártállami időszakában a parlament nemcsak a törvényhozásnak volt a szerve, hanem a legfőbb végrehajtás - azaz a kormányzás - jogai is megillették, mert az akkori alkotmány szerint az államhatalom teljességét birtokolta. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban pedig a politikai kényszer hozta úgy, hogy a parlament a Minisztertanács mellett a kormányzás mindennapi feladataival is foglalkozó szerv maradt. A parlamentbe még be nem került, de jelentős politikai erőt a hátuk mögött tudó pártok a parlamentre gyakorolt nyomással érvényesíthették az állam működésével kapcsolatos érdekeiket. Ez adott esetben nemcsak a törvényhozásra vonatkozott, hanem a végrehajtásra is, amely alól a saját politikai támaszát vesztett parlament nem vonhatta ki magát. Az alkotmánymódosítással MOST EGYÉRTELMŰVÉ VÁLT A PARLAMENT KORMÁNYZÁSI JOGAINAK LEÉPÍTÉSE. Az államügyek folyamatosságának szervezése, ehhez a feltételek megteremtése nem a képviselőház dolga. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy a parlament a Minisztertanács működésére nem gyakorolhat többé befolyást azzal, hogy a kormány egyes tagjait megválasztja. /folyt/
1990. május 17., csütörtök 13:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|