 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Szeged városi elnökségének nyilatkozata
" Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független
nemzetünk, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és
mások és mi valamennyien demokratikus otthonra lelünk e hazában.
Elodázhatatlan kötelességünk az Európa-ház felépítése, elsőként
itthoni, köznapi dolgainkban, - hogy az Országház valóban legyen az
ország háza."
SZER, Világhíradó:
Románia a választások küszöbén
"A választóknak nem lesz könnyű dolguk vasárnap. Nemcsak azért,
mert 53 évig egypártrendszerű uralom volt Romániában, hanem azért
is, mert nem kevesebb, mint 82 párt indul a választáson. Ezek közül
37-nek a nevében szerepel a demokrácia, vagy a demokratikus szó. Van
Demokratikus Párt, de van Románia Demokratikus Pártja is. Ezeket
meg kell különböztetni a Nemzeti Demokratikus Párttól és a Szabad
Demokratikus Párttól.
A másik gyakran előforduló szó az egység."
|
|
|
|
|
|
 |
Főcím: Az alkotmánymódosítás a rendszerváltás után Írta: Dr.
Takács Albert - Állam- és Jogtudományi Intézet
|
Az alkotmánymódosítások a rendszerváltozás körüli politikai
csatározások egyik elsődleges eszközévé váltak. A "régi" alkotmány
toldozgatása, a napi politikai érdekeknek és erőviszonyoknak
alárendelt többszöri módosítása nem mélyítette az alkotmány és
általában a jog iránti bizalmat, holott ez az érzés az Európához
tartozást szimbolizáló jogállam mellőzhetetlen lélektani
összetevője. A márciusi-áprilisi választások nyomán összeült új
parlament lényeges kérdésekben ismét módosította az alkotmányt. Az
elfogadás módja és körülményei az alkotmányjogászok és a politika
iránt érdeklődők egy részében kétséget ébreszt, hogy vajon nem
pusztán pillanatnyi célszerűség áll-e az alkotmánymódosítás
hátterében? Vajon a mostani alkotmány-módosítás közelebb visz-e egy
hosszabb időre szóló, stabil alkotmány megteremtéséhez és
hatalomgyakorlási rendszer kialakításához, avagy a politikai
viszonyok változásaihoz holnap, holnapután ismét hozzá kell
igazítani az alkotmányt? Jelentheti-e a mostani alkotmánymódosítás
egy olyan korszak kezdetét, amelyben az alkotmányos rend mércét és
keretet ad a politikai erők és folyamatok számára?
Alcím: Az MDF és az SZDSZ váratlan egyezsége
A válaszhoz az alkotmány módosításának körülményei a "nem"-et és
az "igen"-t alátámasztó érveket egyaránt szolgáltatnak. Az
aktuálpolitikai érdekek gyanuja mindenekelőtt abból táplálkozhat,
hogy az alkotmánymódosítás lényege a két legerősebb parlamenti párt,
az MDF és az SZDSZ minden bizonnyal valamennyi kívülálló számára
VÁRATLAN POLITIKAI EGYEZSÉGE ALAPJÁN és annak megfelelően született
meg. Az újra szabályozott tárgykörök alapján ezzel szemben az az
érvelés látszik helyesnek, amely az alkotmánymódosítás
időtállóságának szándéka mellett szól. A módosított alkotmányban
szereplő új rendelkezések ÖSSZHANGBAN ÁLLANAK MINDKÉT PÁRTNAK A
PROGRAMJAIKBAN MEGHÍRDETETT ALKOTMÁNYOS ELVEKKEL. De talán még ennél
is fontosabb, hogy a módosított alkotmányba egy sor rugalmas, nagy
teherbírású és a változó politikai erőviszonyok között is
működőképes szabályozás került be, a stabil intézmények
megteremtésének igényével. /folyt./
1990. május 17., csütörtök 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|