Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Gazdasági Kamara közgyűlése (1. rész)
1990. április 28., szombat - A Magyar Gazdasági Kamara szombaton rendezte meg előrehozott közgyűlését a Budapest Kongresszusi Központban. A közgyűlésen megvitatták a Gazdasági Kamara új alapszabályát, megtárgyalták azt a gazdasági programjavaslatot, amelyet a megalakuló új kormány elé akarnak terjeszteni. A tanácskozás egyik feladata volt annak meghatározása, hogy a Magyar Gazdasági Kamara a gazdasági érdekképviselet terén milyen szerepet vállaljon. Kellemetlen közjátékkal kezdődött a közgyűlés; a mintegy 2000 tagvállalatból ugyanis csupán 900-nak a képviselője jelent meg, és ezzel határozatképtelen volt a közgyűlés. A Kamara vezetése ezért feloszlatta, majd fél óra múltán újra összehívta a közgyűlést, amikoris - az alapszabályzat szerint - már a részvételi aránytól függetlenül határozatképessé vált a rendezvény. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a leköszönő kormány nevében köszöntötte a tanácskozást. Mint elmondotta: a most távozó kormány elmúlt időszakban hozott intézkedései, az ebben az időszakban elfogadott törvények nyomán az állam szerepe visszaszorulóban van, s a piacgazdaság kezd kiépülni. A magyar gazdaság rugalmasságát mutatja az is, hogy az elmúlt két évben - a nehéz külső és belső körülmények ellenére - a külkereskedelem jelentős dolláraktívumot ért el. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: az új kormánynak is alapvető érdeke lesz, hogy a vállalatvezetőkkel megtalálja a megfelelő hangot, s velük konstruktív partneri viszonyt alakítson ki. A búcsúzó kormány erre már kísérletet tett, az Országos Érdekegyeztető Tanács működtetésével. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke az elmúlt időszakot értékelő beszédében kiemelte: a Kamara előtt mindig is világos volt, hogy xaz egyre nehezebbé váló helyzetből a kiutat az átfogó politikai-gazdasági reform jelenti. A szocialista piacgazdaság megvalósíthatatlan, mára a szocialista piacgazdaság kerül előtérbe, ami nem ismeretlen fogalom hazánkban; utoljára 1948-ban, az Ekhardt-kormány tűzte zászlajára. Az MGK az elsők között javasolta az átfogó adóreform végrehajtását; bevezetésekor azonban nem következett be ár- és bérreform, nem valósult meg az átgondolt árfolyampolitika, ezért - végül is - a gazdaság érdekeivel ellentétes jövedelem-átcsoportosításhoz vezetett az adóreform torz végrehajtása. (folyt. köv.) 1990. április 28., szombat 13:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Gazdasági Kamara közgyűlése (2. rész)
A bankreform megvalósítását - amelyet a Kamara szintén ösztönzött - nem előzte meg átfogó hitelrendezés - mint ahogy azt az MGK javasolta -, és az erőteljes pénzszűkítő politika következtében napjainkra a magyar gazdaság történetében páratlan mértékű likviditási válság alakult ki. Az 1990-re kialakult helyzet a szocialista piac összeomlását, az értékesítési lehetőségek beszűkülése a termelőszférának óriási piacvesztést okoz. A kialakult körülmények miatt is gyökeresen meg kell változtatni a Kamara munkamódszereit; a változtatásokat az alapoktól kell kezdeni, s újra át kell gondolni a kamarai érdekképviselet szerepét. Gábor András kiemelte, hogy a Kamara a jövőben pártoktól független, semmiféle politikai irányvonalat föl nem vállaló, kizárólag a gazdaság érdekét védő szervezet kíván lenni. A gazdaság és vállalkozáspárti Kamara, nyitott lesz a párbeszédre, ám egyetlen párt mellett sem kötelezi el magát. A hatékonyan működő kamarának - hangsúlyozta, - a szakmai és regionális érdekszövetségek föderációjaként kell működnie, a föderáció szintjén pedig csak az egész nemzetgazdaságot átfogó gazdálkodói érdekeket képviselheti. A tanácskozáson részt vett a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara képviseletében Carol Xuereff főigazgató, aki a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokért felelős. (folyt. köv.) 1990. április 28., szombat 13:22
Vissza »

	A Magyar Gazdasági Kamara közgyűlése (3. rész)
A közgyűlés vitájában felszólalók többségükben támogatták a kamara megújulását, azt, hogy a jövőben a szakmai szövetségek és a területi kamarák föderációjaként kívánja a gazdaság szereplőinek érdekeit védeni. Egyetértettek Gábor Andrásnak, az MGK elnökének a kamara jövőjét felvázoló elképzeléseivel, azonban kifejtették, hogy az MGK alapszabályának tervezete ezzel nincs teljesen összhangban. Így a felszólaló vállalatvezetők az alapszabály átdolgozását javasolták. Felvetődött, hogy minél előbb szükséges egy átfogó tisztújítás a Magyar Gazdasági Kamarában, és a közgyűlésen többen támogatták ezt a javaslatot. Hankó László, a Független Kisgazdapárt nevében szólalt fel, és külön köszönetet mondott a Magyar Gazdasági Kamara képviselőinek azért, mert a párt gazdasági programját alaposan tanulmányozták, és hasznos kiegészítésekkel, kritikai megjegyzésekkel látták el. Soós Károly Attila képviselő az SZDSZ nevében alapvetően egyetértett az MGK gazdaságpolitikai programjavaslatával, mert az a piacgazdaság felé való haladást szorgalmazza. Bizonyos pontokon azonban bírálta, így nem tartotta szerencsésnek, hogy a programjavaslat szerint a kamatok szintjének jelentős csökkentésére lenne szükség. Kifejtette: inflációs körülmények között a kamatcsökkentés nem szerencsés megoldás, ehelyett azokat az alapvető okokat kell megszüntetni, amelyek előidézik, hogy a magas kamatok nem fékezik az inflációt. A közgyűlés úgy döntött, hogy munkáját június 2-án folytatja. Ekkor kerül sor az Alapszabály elfogadására és a tisztújításra. Addig ideiglenes ügyvezető e lnökség látja el a gazdas ági kamara vezetésének teendőit. Ennek tagjai Gábor András elnök, Fodor László és Zányi Jenő alelnökök, Prónay Gábor főtitkár, valamint a szakmai szövetségek és a területi kamarák elnökei lesznek. Határozatban fogadták el az előző négyéves periódusról szóló beszámolót, valamint az elnök ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítését. Határoztak arról, hogy az alapszabályt át kell dolgozni, s erre egy bizottságot hívtak életre. A közgyűlés döntése szerint az alapszabályt annak szellemében kell újra átgondolni, hogy a jövőben a kamara a szakmai szövetségek és területi kamarák szövetsége, alulról építkező, önkéntes szervezet lesz, de olyan vállalat is tagja lehet, amely nem vesz részt sem területi kamarában, sem szakmai szövetségben. (folyt.köv.) 1990. április 28., szombat 19:33
Vissza »

	A Magyar Gazdasági Kamara közgyűlése (4. rész)
A közgyűlés elfogadta az elnökség által megvitatott és a kamarai tagok véleményével kiegészített gazdaságpolitikai programjavaslatot. Határozatban foglalt állást az 1990. évi XXII. törvény 63. paragrafusáról, amely a fizetéseit megszüntető gazdálkodók esetében május 1-jei hatállyal kötelezővé teszi az önfelszámolás kezdeményezését. Az MGK szükségesnek tartja a paragrafus azonnali felfüggesztését, és felkéri az új Országgyűlést, hogy ezzel soron kívül foglalkozzék. A fizetéseiket megszüntető gazdálkodó szervezetek kötelező önfelszámolása a sorban állások és a vállalatközi tartozások jelenlegi mértéke mellett több száz gazdálkodót érint, végrehajtása az egész magyar gazdaságot szétzilálhatja. Ezért a kamara úgy ítéli meg, hogy a szabályozást felül kell vizsgálni, a sorbanállási láncba került, egyébként jól gazdálkodó (gyakorlatilag hitelező cégeket) megfelelő védelemben kell részesíteni. (MTI) 1990. április 28., szombat 19:40
Vissza »