Rendszerváltás és az MTI

	A Szahara szomjúhozza az életet- 1. rész
1990. május 13. vasárnap (MTI-Panoráma) - Az emberi civilizáció még mindig azt hiszi magáról, hogy ő a földi viszonyok legfőbb alakítója. Az ipari forradalom korában az emberiség azt gondolta, hogy alkotóerejével képes maradéktalanul saját szolgálatába állítani a természetet. Ma pedig azt képzeli, hogy minden földi "rossznak" ő az okozója. Az afrikai Szaharáról, bolygónk legnagyobb sivatagos területéről például az él a köztudatban, hogy pusztasággá válásában főszerepet játszott az emberi rablógazdálkodás, a korábban ott burjánzó erdők fokozatos kiírtása. André Berger belga csillagász ezzel szemben azt állítja, hogy az ember tevékenységével csak hozzásegít a Szahara fennmaradásához. Keletkezését azonban elsősorban a Föld keringési pályájának ingadozása, az atmoszféra változásai és a földrészek vándorlása idézte elő. Berger szerint a szuperkontinens Makrogondwánia - amely egykoron a mai Madagaszkár, India, Ausztrália, Dél-Amerika területét és Afrika egy részét foglalta magában - 500 millió évvel ezelőtt a Déli sark közelében terült el. Akkoriban a ma Szaharának nevezett terület távolról sem volt száraz, forró sivatag. Ellenkezőleg, rendkívül bővelkedett vízben, hiszen egy lassan olvadó vastag jégtakaró alatt feküdt. E jégtakaró nyomait az 1960-as években egyértelműen azonosították az algériai Taszili-Ahaggar fennsíkon, valamint a Malihoz és Nigerhez tartozó Ténéré-sivatagban. Az idők folyamán tovább vándoroltak a földrészek, megváltozott a Föld klímája, s a Szahara jégtakarójából hideg, sós tengerek alakultak ki. Úgy 400-390 millió évvel ezelőtt felületén bővizű folyók kanyarogtak, 235 millió éve pedig a Szahara már az Egyenlítő közelében "járt". 140-100 millió évvel ezelőtt szavannák és sűrű erdők váltották itt egymást, míg végre 2-3 millió éve elérte mai földrajzi helyzetét. Ma a Szahara élete attól az anticiklontól függ, amelyet viszont egyebek közt az atmoszféra fő légáramlatai határoznak meg. Néhány évvel ezelőtt az említett belga csillagász fantasztikus kumputeres számításai nyomán fény derült arra, hogy az atmoszféra fő áramlatait azok a hőmérsékleti ingadozások irányítják, amelyek maguk a Föld napkörüli keringési pályájának ciklikus változásától függenek. Ezek a ciklikus változások 20, 40 vagy akár 100 ezer évre is befolyásolhatják száraz vagy éppen nedves légáramlatok irányát. (folyt.) 1990. május 13., vasárnap 13:27
Vissza » Folytatásokkal »