|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
Román választási esélyek
|
------------------------
London, 1990. május 11. (BBC, Késő esti Panoráma) - Londonban járt Fülöp Mihály, a Külügyi Intézet helyettes vezetője, aki történész, és a XX. századi román történelem szakértője. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte milyen esélye van a Nemzeti Megmentési Frontnak a most sorra kerülő választásokon.
- Nem tudok választási találgatásokba bocsátkozik. Mindenesetre azt meg kell állapítanom, hogy Romániában 1989 decemberében, a román társadalom többsége úgy élte meg az akkori eseményeket mint egy nemzeti forradalmat. De erre a nemzeti forradalomra, hogy úgy fejezzem ki magam - ráépült az államcsíny Miért mondok államcsínyt? Mert voltak emberek, akik készültek erre az alkalomra, és amint felléptek, kész programmal és elgondolásokkal indultak a küzdelembe. Lényegében Iliescu, Brucan és Militaru személyét érinti ez a megjegyzésem, és én úgy látom, hogy ugyan a nemzeti forradalom söpörte el magát a rendszert - de végülis a Ceausescu elnöki párral ez a Nemzeti Megmentés Frontja végzett.
- Ez azt jelentené, hogy az Iliescu például már előzőleg tervezte azt, hogyha valamai történik, akkor ő egy bizonyos helyzetbe kerüljön - vagy magát az eseményt is kitervelte? Ezt irányította a háttérből? Mindig azt mondják, hogy Romániában olyan fokon elnyomták az ellenzéket - mármint Ceausescu - hogy senki nem tudott semmiféle szervezkedést folytatni - még magánjelleggel sem. Ez, úgy látszik hogy tényleg igaz volt - mivel teljesen megsemmisítették az ellenzéket? Tehát valójában egyik napról a másikra kellett gondolkodniuk?
- Ez szerintem így van, mert hiszen azt, ami 21-ikéről 22-ikére virradó éjszaka történt, azt senki nem tervezhette előre el: hogy százezrek vonultak ki az utcára, és az akkori felfogásom szerint életüket kockáztatva mentek neki a rendszer fegyveres erőinek. (folyt.)
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Román választási esélyek - 1. folyt.
|
- Ami Iliescuék szerepét illeti: itt azt érzékelem, hogy Mircea Dinescu, amikor elkezdte a tévében az ismert beszédét, hogy a diktátor elmenekült, a nép győzőtt - akkor Iliescu pizsamában nézte ezt a tévéadást, de akkor bement utána egy vagy két órán belül tévé épületébe - akkor már élére állt ennek a mozgásnak, hiszen ő volt az, aki mellé a hadsereg tábornokai igazából odaálltak.
Tehát ő vette át az eseményeknek az irányítását, és pár napon belül ez a Front és ez a frontprogram - konszolidálódott. Itt egy dolgot kell világosan látnunk: hogy a Nemzeti Megmentési Frontnak ez a magja - ez kommunista, és lényegében ahogy régebben a "pártállam" létezett, most úgy "frontállam" létezik. Tehát gyakorlatilag az előző strukturát - ha úgy tetszik: átvette a Front - és azt folytatják.
- Azt mondják, hogy a románok - mármint a lakosság - mind hallatlanul antikommunisták, kommunistaellenesek voltak mindvégig. Én nem tudom megítélni - nem jártam Romániában - hogy ez valóban így van-e? És ha így van, akkor van-e valószínűsége annak, hogy a Nemzeti Megmentés Frontját megválasztják a választásokon - jóllehet már mindenki mondja róluk, hogy tulajdonképpen kommunisták.
- Itt nagyon érdekes jelenségről van szó: hogy ők maguk is annak vallják magukat Ugyanakkor a román közvélemény számára nem így jelennek meg, hanem úgy, mint akik az előző rendszert megdöntötték - és innét van az talán, hogy a Frontnak - ahogy hírlik: esélyei vannak a választásokon.
- Az kétségtelen, hogy a román társadalom antikommunista, de úgy látszik: ezalatt az alig egy-két hónap alatt az úgynevezett történelmi pártok - tehát a Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt - nem tudtak eléggé megszerveződni.
- Dehát a lakosság valahogy nem látja összeegyeztethetetlennek, hogy egyrészt antikommunista - másrészt mégis Iliescut, aki - mint mondod - magát is kommunistának mondja - megválasztják?... (folyt.)
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Román választási esélyek - 2. folyt.
|
- Úgy tűnik hogy nem -, mert amikor az utca egyszerű emberét megkérdezik Bukarestben hogy mi a véleménye Iliescuról, azt fogja mondani, hogy valamennyien vele vagyunk. De amikor felteszem a következő kérdést, hogy: de hiszen Iliescu kommunista -, akkor azt mondja, hogy nem, Iliescu nem kommunista.
- Lehet hogy egy olyan fajta helyzetben van, mint amilyenben volt egy ideig Pozsgay Imre Magyarországon, például - aki szintén kommunista volt, reformkommunistává vált - szóval el lehet képzelni: Iliescu is egy reformkommunista, aki egészen másfajta rendszert vezet be, amennyiben a Front megnyeri a választást, és ő az ország élére kerül.
- A hasonlat nem szerencsés, mert hiszen Pozsgay Imre fejében azért a rendszernek a kritikája megjelent, míg az én véleményem szerint Iliescu valahogy úgy fogta fel az egész előző időszakot, hogy a kommunizmus eszméi szépek és nemesek, de hát itt van ez a Ceausescu, aki az emberarcú kommunizmus ábrázatán foltokat ejtett, és ilyen kinövések jöttek létre... Ezeket most lenyesegetve végre meg lehetne a régi ideált valósítani. Azt látom Iliescuban, hogy ő egy peresztrojkát kíván - de egy ilyen balkáni peresztrojkát.
- Hogyha valakihez hasonlítható - akkor inkább a gorbacsovi képlethez hasonlítható?
- Lehet, hogy a Front ugyan megnyeri talán ezeket a május 20-ikai választásokat, de én biztos vagyok benne abban, hogy ez a belpolitikai forrongás tovább fog folytatódni.
- Szóval nem lehet szó arról, hogy a május 20-ikai választások egy stabil helyzetet hozzanak létre?
- Hát azon kívül, hogy a választások tisztaságát és szabad jellegét nagyon sokan megkérdőjelezik - mert hiszen a politikai erőszak olyan körülményei között kerül sor a választásokra, amelyek ezeket a kérdeseket jogosan vetik fel. (folyt.)
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Román választási esélyek - 3. folyt.
|
- Én azt látom, hogy Romániában az egyensúly beállása még messze van. Nem is beszélve arról, hogy Romániában a politikai harc, mint ahogy láttuk: az utcán zajlott. Míg Magyarországon a maga békés, konszolidált módján - lényegében a tévé képernyőjén zajlott le igazán a nagy küzdelem -, és ez megjegyzés megvilágítja a két helyzet közötti különbséget. 1989 decemberében a román nép nemzeti forradalomként élte meg az eseményeket -, most, március 11-ikén, a temesvári kiáltvánnyal megindult a társadalmi forradalom.
- Tulajdonképpen a forradalom a kormányban még jelenleg is folyik. Inkább egy ilyen kétszakaszos forradalom lesz: aminek első része lezajlott decemberben, és most valamiképpen még forrong a helyzet - és esetleg lesz egy másik forradalom. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy olyan lesz, mint 1917-ben a Szovjetunióban - de ellenkező irányban.
- Majd használjuk a francia példát. +++
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|