|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Délmagyarország sorsa
|
-----------------------
München, 1990. május 11. (SZER, Magyar híradó) - Nem mind hatalomátmentés, ami annak látszik. Legalábbis erre a következtetésre jutott szegedi tudósítónk - utánajárván: mi is a helyzet a Délmagyarország körül felmerült kérdésekkel. Várkonyi Balázst hallják:
- Köntöst váltani készül Szeged patinás lapja, a legöregebb vidéki újság: a Délmagyarország. A szabászok pedig egyenest Franciaországból jönnek a hírek szerint. A most 80 éves újság a progresszivitásáról, magasfokú szakmai igényességéről volt mindig ismert.
A két világháború között a legjelesebb szegedi írók, gondolkodók tartoztak a közvetlen szerzők táborához. A sajtó teljes lezüllésének elmúlt évtizedeiben is - lehetőségeihez mérten - igyekezett megőrizni visszafogott stílusát, eleganciáját. Erőssége volt a nívós publicisztika, a szociográfikus igényű riport.
Az utóbbi időszakban - mint szinte valamennyi hazai újság - ez a lap is válságjeleket mutatott. Az elmúlt hónapokban sok újítást vezettek be, igyekeznek mind nyitottabbá válni. A kísérletezés időszaka még nem zárult le, az értékelés is korai lenne.
A megújító szándék legfrisebb jele a külföldi házasság. Egy angol és amerikai cég ajánlata után a dél-franciaországi lapkonszern: a Nice-Matin ajánlatát látták a legkedvezőbbnek. Annál inkább, mert Nice - Szeged testvérvárosa.
E pillanatban viszont még semmi sem biztos. Csak egy előszerződés létezik, amely az esetben perfektuálódik, ha tisztázzák a lap tulajdonjogát. A Délmagyarország 1910-ben magánszemély által alakíttatott. 1944-ben a kisgazdák, a kommunisták és a parasztpártiak lehellték életre, később a kommunista párt bekebelezte úgy, hogy jelképes összeggel kártalanította a Kisgazdapártot és a Parasztpártot. (folyt.)
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Délmagyarország sorsa - 1. folyt.
|
Ma a Magyar Szocialista Párt kezelésében lévő megyei lapkiadó vállalat a gazda. Ennek okán is sokan a vagyonátmentés újabb kísérletét vélik felfedezni. Ennek több dolog ellentmondani látszik. Egy hónapja a szerkesztőség egyesületet alakított - elsősorban hogy védjék a lap nevét, és hogy ne történhessen a Springer-ügyletekhez hasonló. Az új egyesület bejelentette vételi szándékát - de csak akkor kívánják megvenni a lapot, ha az Országgyűlés tisztázza a még MSZP-kézben lévő újságok tulajdonjogát.
A vagyonügynökség most vizsgálja, hogy mennyit ér a lap a meglévő előfizetőkkel, a szellemi kapacitással együtt. Amint ismert az összeg, az egyesület letétbe helyezni. Aztán, ha az Országgyűlés megjelöli a valódi tulajdonost, azzal tárgyalnak a vásárlásról. És csak ezután állapodnak meg a franciákkal.
Az egyesület kitűzött célja, hogy a lap a szerkesztőségé maradjon, és hogy megőrizze stílusát, karakterét. Nyomdatechnikai, küllembéli megújulást várnak viszont a francia tőke bejövetelétől. A részvénytöbbséget azonban minden áron megtartják, hogy Szeged lapja valóban Szegedé maradjon.
Az elmondottak alapján valószínű hát, hogy nem az MSZMP vagyonát, illetve az MSZP vagyonátmentéséről van szó. Ha erre gyanúnk lenne is, óvatosan bánnánk a minősítéssel. Mert éppen a másik szegedi lap, a Délvilág egy mai írása az intő példa. Ebben alaposan belemarnak rádiónkba: nekünk tulajdonítva az állítást, hogy a lap gazdacseréje a vagyonátmentést szolgálja.
Mint ahogy a Délmagyarország esetében, úgy korábban a Délvilág esetében sem állítottunk ilyesmit. A cikk szerzője vagy nem hallotta, vagy félrehallotta a tudósítást. És tévedését újabbal tetézi: nevezetesen, hogy elvitatja a töprengés jogát is tőlünk.
Lehet, hogy ma nem is a vagyonátmentés, hanem ez a módszer és stílus a vidéki sajtó alapkérdése? Ha így van, a helyzet rosszabb, mint amire valaha is gondoltunk. +++
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|