|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
Delors - Közép-Kelet-Európa - Magyarország (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Gent, 1990. május 11. péntek (MTI-tud) - Az Európai
Közösség és a demokrácia útjára lépő közép-kelet-európai országok
közötti kereskedelmi csere csak fokozatosan fejlődhet, ha el
akarják kerülni bizonyos romboló hatásait - mondotta Jacques
Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke azon a
pénteken befejeződött tudományos tanácskozáson, amelyet a
Kelet-Európával való kereskedelem és gazdasági kapcsolatok
politikai és jogi kereteiről rendezett a genti egyetem. A
tudományos tanácskozáson részt vett dr. Martonyi János
privatizációs kormánybiztos, miniszterhelyettes és több más
magyar gazdasági szakember.
Jacques Delors rámutatott, hogy pusztán a szabadkereskedelem dinamikája, bármennyire is nélkülözhetetlen, komoly veszélyeket is hordoz; vagy elviselhetetlen nélkülözésekre vezet, vagy az eladósodás spirálját gyorsítja fel. Szükség van ellenszerre, kiigazításra: ezt szolgáltathatja a nemzetközi együttműködés és a széleskörű, reális szociális és gazdaságpolitika. Ezt alkalmazta a közösség a saját portáján is, amikor a belső nagypiac megteremtését összekötötte egy nagyszabású és több éves struktúraátalakító erőfeszítéssel.
Delors, aki a helsinki folyamat és az Európa Tanács szerepét méltatva egyben igényt tartott arra is, hogy az Európai Közösségek mindkettőben önálló résztvevővé váljon, erőteljesen hangsúlyozta a közösség közép-kelet-európai elhivatottságát.
A kidolgozandó új társulási, úgynevezett európai szerződések a hat közép-európai ország és a közösség közötti megállapodások hálózatát hozzák létre az alapszerződés 238. cikkelye alapján. E szerződések a gazdasági együttműködést elmélyítik és politikai és kulturális dimenzióval bővítik majd ki. Ezeket politikai párbeszéd követi majd, amelyet egy társulási tanács ösztönöz, továbbá közös szervek fogják biztosítani az együttműködést a társult ország parlamentje és az Európa Parlament között. A kialakítandó igen széles körű kulturális, gazdasági és pénzügyi együttműködésnek figyelembe kell vennie minden ország sajátosságait, az ottani reformok jellegét. Noha az együttműködés végcélja a kölcsönös szabad kereskedelem, a közösségnek tudnia kell támogatását a jelentkező nehézségek és a megtett erőfeszítések szerint alakítani. (folyt.)
1990. május 11., péntek 19:51
|
Vissza »
|
|
Delors - Közép-Kelet-Európa - Magyarország (2.rész)
|
Jacques Delors egyébként csaknem ötmilliárd ECU-ra, azaz mintegy 6 milliárd dollárra becsülte az EK által összehangolt PHARE-program keretében Magyarországnak és Lengyelországnak az elkövetkező időszakra (2-3 évre) biztosított összegeket, beleértve a lengyel stabilizációs alapot és a Magyarországnak első részletében már biztosított szerkezetátalakító kölcsönt.
A kétnapos kollokviumon az Európai Közösségek és számos európai tudományos intézmény funkcionáriusai, szakemberei, diplomaták és a közép-kelet-európai országokból érkezett szakértők fejtették ki véleményüket.
Dr. Martonyi János miniszterhelyettes és dr. Balázs Péter kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető elmondta az MTI tudósítójának: a tanácskozáson vázolták hazánk elképzeléseit a közösséghez való közeledésről, jelezték készségünket a messzemenő társulási szerződés megkötésére. Nagy kérdés, mi lesz ennek a tartalma.
Delors beszéde e tekintetben pozitív jelzéseket tartalmazott. Igen fontos, hogy a megállapodás intézményes alapokra helyezné mindazokat az előnyöket, amelyeket a PHARE-program keretében mintegy ajándékként megkaptunk, ugyanakkor bizonyos nyomás alá helyezné a magyar gazdaságot, amennyiben mint európai országtól, elvárná ennek viszonzását, de, számot vetve a realitásokkal, egy hosszú átmeneti időszakot iktatna be. Előbb-utóbb azonban a magyar gazdaságnak is szembe kell néznie azzal, hogy ha Európába akár integrálódni, akkor ennek az útja nem az elzárkózás, hanem a nyitás és a liberalizálódás.
A Nyugat, mint arra számos szónok rámutatott, tekintetbe veszi, hogy struktúraváltási feladatokat is meg kell oldani, ami igényli bizonyos területek védelmét. De velünk nem örökös szegény rokonokkal kívánnak bánni, elvárják, hogy felzárkózzunk, mondjuk az évezred végéig, még ha ehhez segítséget is nyújtanak az együttműködéssel, a párbeszéddel, a finanszírozással. (folyt.)
1990. május 11., péntek 20:18
|
Vissza »
|
|
Delors - Közép-Kelet-Európa - Magyarország (3.rész)
|
Bizonyos problémát éreztek azonban a magyar résztvevők abban, hogy, ha ezúttal pozitív tartalommal is, még mindig a tömbszemlélet érvényesült. Mi ezzel szemben azt hangsúlyoztuk, hogy a magyar gazdaságban már eddig is minőségi átalakulásra került sor, már nem vagyunk tervgazdaság, államilag ellenőrzött gazdaság, úgynevezett kommunista ország, még ha nem is alkotunk máris ,,tiszta,, piacgazdaságot. A magyar átalakulás lehetővé teszi az egyedi megközelítést Magyarország tekintetében - mutattak rá a genti kollokvium magyar résztvevői.+++
1990. május 11., péntek 20:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|