Rendszerváltás és az MTI

	A hét kérdése: Milyen területi igénye van Romániának a Szovjetunióval szemben? - 1
1990. május 11. péntek (MTI-Panoráma) - A múlt vasárnap megnyitották a határt a Prut folyónál Románia és Szovjetunió között, hogy a románok ötven év óta első ízben találkozhassanak útlevél felmutatása nélkül a Moldáviában élő rokonaikkal. A TASZSZ meglepően meleg hangú tudósítást adott a majd egymillió román látogatásáról, mintegy annak jeleként, hogy a balti kérdésbe szinte kilátástalanul belebonyolódott szovjet vezetés egyelőre szeretné elkerülni a ,,függetlenségi harc,, fellángolását dél-nyugati határvidékén. Nyílt titok, hogy Bukarestben - már amennyire a belső zűrzavar erre lehetőséget ad - árgus szemekkel figyelik a balti játszma kimenetelét. Litvánia, Észtország és Lettország sorsának alakulása komoly befolyással lehet arra is, hogy megvalósul-e a régi román álom: a Romániához tartozó Nagy-Moldávia helyreállítása. A régió többi részéhez hasonlóan az elmúlt majd kétszáz év viharai ezt a területet sem kerülték el. A cári Oroszország még 1812-ben megszállta és magához csatolta Besszarábiát. Az első világháború után a terület visszakerült Romániához, de az 1940. júniusában kötött szovjet-német megállapodás alapján a Vörös Hadsereg katonái bevonultak Besszarábiába, s a terület - Észak-Bukovinával együtt - a Szovjetunió része lett. 1941 és 1944 között helyreállították a román fennhatóságot, de a háborút lezáró szerződések az 1940-es határt ismerték el véglegesnek. Bár Ceausescu országlása idején a szovjet-román viszony soha nem volt igazán felhőtlen, Moldávia kérdése hosszú időre lekerült a napirendről. A területi hovatartozás problémája először nem is Romániában vetődött fel. A gorbacsovi peresztrojka következtében napvilágra került nemzetiségi gondok még Ceausescu bukása előtt két évvel fogalmazódtak meg Moldáviában, ahol a többi szovjet tagköztársaság jó részéhez hasonlóan megalakult a helyi Népfront, s ez zászlajára tűzte a nemzetiségi önrendelkezés jogának jelszavát. Moszkva meglehetősen idegesen reagált erre a fejleményre, hiszen a déli tagköztársaság lakosságának 70 százaléka, 4,2 millió embe r moldáv nemzetiségű. A tavaly decemberi romániai fordulat óta pedig arra is számítania kellett, hogy a Prut folyó túloldalán sem tekintik többé kizárólagosan szovjet belügynek a szomszédban történő eseményeket.(folyt) 1990. május 11., péntek 12:50
Vissza » Folytatásokkal »