|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti bizottságok ülései (1. rész)
|
1990. május 9., szerda - Az új Parlement több bizottsága
ülésezett szerdán is. Némelyik kora reggel, a plenáris ülés előtt
tanácskozott, más bizottságok tagjai pedig a szüneteket kihasználva
gyűltek össze megvitatni a számukra fontos kérdéseket.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alakuló ülésén a képviselők az ismerkedésen túl igyekeztek körvonalazni, hogy miként képzelik el a bizottság feladatkörét, milyen kérdések mielőbbi megvitatását kívánnák napirendre tűzni.
Raffay Ernő (MDF), a bizottság alelnöke egyebek között hangsúlyozta: szeretné, ha bizottság megfelelő ellenőrzési jogosítvánnyal rendelkezne a Honvédelmi Minisztérium, a hadsereg és az ország védereje fölött. Nagyon lényegesnek ítélte, hogy a honvédelmi bizottság elegendő használható információt kapjon a minisztériumtól, s tagjai teljeskörűen tisztában legyenek az ország védelmi képességével. Kifejtette: véleménye szerint van néhány olyan terület, amelynek teljességgel mentesnek kell lennie a pártpolitikai küzdelmektől, s ezek közé tartozik a hadsereg, a haderő. Ezt - mint mondta - azért is fontosnak tartja leszögezni, hiszen a közeljövőben pártja, a Magyar Demokrata Fórum egyik-másik tagja magas katonai beosztásba kerül majd. Rámutatott: jól felszerelt, képzett emberekből álló hadseregre minden kormánynak szüksége van, s a honvédelmi kérdéseket márcsak ezért is kívánatos pártpolitikai szempontoktól mentesen kezelni.
A legélesebb vita a hadsereg személyi összetételét illetően bontakozott ki. Néhányan szorgalmazták, hogy a hadseregben szükséges személycserékkel már a legelső időszakban foglalkozzon a bizottság. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a személyi kérdésekben óvatosan, körültekintően kell eljárni, hiszen a ,,hadsereget nem lehet leváltani,,. Politikai szempontokat nem szabad érvényesíteni, kulcskérdés viszont, hogy a szakmai alkalmasság tekintetében kíméletnek helye nincs. Az is megfogalmazódott, hogy a hadvezetés viszont politikai dolog is, ezért döntő kérdésnek kell tekinteni a hadseregvezetés tagjainak megbízhatóságát, lojalitását.
A különböző albizottságok létrehozásáról a következő bizottsági ülésen születik döntés. Az azonban már szinte biztosnak tűnik, hogy Király Béla indítványára elvi albizottságot hoznak létre a hadsereg jövőbeni szerepének, alapelveinek úgymond ,,tízparancsolatának,, meghatározására. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti bizottságok ülései (2. rész)
|
Kora reggel együttes ülést tartott a költségvetési, adó- és pénzügyi, valamint a gazdasági bizottság. A téma az MDF egyik képviselőjének indítványa volt, nevezetesen az, hogy a deregulációs törvény egy szakaszának, az öncsődkezdeményezési kötelezettségre vonatkozó szabálynak a végrehajtását függesszék fel átmenetileg szeptember elsejéig. Ennek a szabálynak az a lényege: a fizetésképtelenné vált, fizetéseiket beszüntetett vállalatok és vállalkozók - csak jogi személyek - a jogszabály alapján május elsejétől öncsőd kezdeményezésére kötelezettek.
Dr. Békesi László (MSZP), a költségvetési bizottság alelnöke az MTI munkatársának elmondta: a képviselő vélhetően attól való félelmében nyújtotta be javaslatát, hogy e szabály alkalmazása széles körű zavart okoz a gazdaságban. A három hónapos haladékkal az új kormánynak lehetőséget kellene adni arra, hogy megpróbálja más módon javítani az érintettek pénzügyi helyzetét, illetve, hogy a bankok megtehessék a szükséges lépéseket.
A két bizottság tagjai arról vitatkoztak: valós veszélyt rejt-e ez a szabály, egyáltalán hogyan kell értelmezni a törvénynek ezt a szakaszát, hozhat-e megoldást a felfüggesztés? A képviselők nem tudtak konszenzusra jutni, viszont a vita számos olyan szakmai, jogi, értelmezési részletkérdést hozott felszínre, amelyek megválaszolására nem állt elegendő idő a bizottságok rendelkezésére.
Ezért úgy foglaltak állást: az indítvány előkészítése nem megalapozott ahhoz, hogy elfogadásáról abban a pillanatban dönteni lehessen, ezért a jelen ülésszakra nem javasolták megtárgyalását. Ellenben szükségesnek tartják, hogy a deregulációs törvénynek, s benne ennek a javaslatnak most már minden lehetséges konzekvenciáját feltárják. Ennek érdekében ad hoc bizottságot hoznak létre, amely szakértők bevonásával elvégzi ezt a vizsgálatot és június 8-ig kidolgozza álláspontját. Június 8. az a határidő, amikor a gyakorlatban is életbe lép az öncsőd kezdeményezésének kötelezettsége, mert ekkor telik le a 30 napos türelmi idő, illetve a bíróság rendelkezésére álló 8 napos eljárási határidő - mondta befejezésül Békesi László. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti bizottságok ülései (3. rész)
|
Szerda reggelig sem az Országgyűlés elnökéhez, sem a Parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságához nem érkezett olyan kikérés vagy bejelentés, ami érdemi munkavégzést igényelne - mondta Balás István, a bizottság titkára a testület zárt ülésének munkáját ismertetve. A Heti Világgazdaság című hetilapban megjelent hírrel kapcsolatos kérdésre, miszerint állítólag öt képviselő ellen eljárás folyik, Balás István leszögezte: ezekről az ügyekről a bizottságnak nincs tudomása. Hozzáfűzte, hogy a bizottság nem újsághírek, hanem az Országgyűlés elnökéhez vagy a bizottsághoz érkező konkrét bejelentések alapján végzi tevékenységét. Az ilyen jelzéseket haladéktalanul megkapják, s azonnal megkezdik a konkrét eset megtárgyalását. (MTI)
1990. május 9., szerda 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|