Rendszerváltás és az MTI

	- Baltikumi fejlemények - 1. folyt.
Bár a lett parlament döntése alapján Lettország csupán egy átmeneti időszak után kíván kiválni a Szovjetunióból, Moszkva nemtetszésének itt is kézzel fogható jelei vannak. Nem sokkal Ivars Godmanis tegnapi megválasztása előtt szovjet tankok és egyéb katonai járművek vonultak fel a rigai utcákon. Bár moszkvai magyarázat szerint mindez csupán a szerdai díszszemlére való felkészülés része, a lett közvélemény megfélelmítési akciónak tartja a szovjet alakulatok rigai demonstrációját. A lett vezetők ugyanakkor bíznak abban, hogy függetlenségi nyilatkozatuk mérsékeltebb jellege, valamint a szándék kifejezése, hogy Lettország a jövőben is tiszteletben tartja a Szovjetunió érdekeit, elejét veszik Moszkva radikálisabb ellenlépéseinek. A Lett Legfelsőbb Tanács egy Gorbacsovhoz intézett üzenetében vázolta a köztársaság függetlenségi nyilatkozatának lényegét. A lett népfront elnökének bejelentése is Riga tárgyalási készségéről tanúskodik. Ebben közölte, hogy a tervek szerint néhány napon belül egy lett törvényhozói küldöttség utazik Moszkvába, hogy megbeszéléseket kezdjen a szovjet vezetőkkel. A lett parlament elnöke pedig sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Gorbacsov elnök tegnap a lett függetlenségi tervet ismertető dokumentumokat kért. Azt is közölte, hogy a jövő Lettországát egy Finnországhoz hasonló államként képzeli el, mely független, de szoros kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval. A harmadik balti köztársaság, Észtország szintén a lett mintát, a lépésről lépésre történő elszakadást részesíti előnyben. Az észt vezetők a múlt hónapban nyilvánították ki a tagköztársaság függetlenedési szándékát. Ugyanakkor a Szovjetuniót megszálló hatalomként említette a közlemény. A nyilatkozat részleteket, időpontot nem tartalmazott, és nem zárta ki a Moszkvával folytatandó tárgyalások lehetőségét sem. +++ 1990. május 8., kedd
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »